Eger - hetilap, 1867

1867-05-23 / 21. szám

171 mielőbb felsőbb intézkedések által segítve lesz. Ezenkívül a nép a tiszti létszámot is kisebbítette, úgy hogy például Mihály-telkén, Dósán, csak egy jegyző van , ki telekkönyvvezetö s minden egy személyben; s miután a földművelők közül választott tanácsno­kok és biráktól senki sem kívánhatja, hogy perek vagy telek­könyvi ügyeket, jogi kérdéseket intézzenek elazö nézeteik szerint, ennélfogva e jegyzők maguk egy személyben teszik ki az első bíróságot, a telekkönyvi tanácsot. Hozzájárul még az is, hogy nem egy helyütt a jegyzők választásánál a képességre nem igen volt tekintet. A jászberényi városi tisztviselők közt igen derék egyéneket találunk, bár mindnyájokról kivétel nélkül ezt mondhatnék! — A községenként választott négy-négy köz­gyűlési képviselő, kiknek testületé a kerületi tisztikarral együtt a hármas kerületi közgyűlést alkotja — majdnem minden jász községben egyszerű földművelők közül választatott, mi egyrészt helyes volna, ha nem megy annyira, hogy például J.-Apátin — hol tudvalevőleg az egész Jászságban legszámosabb aránylag az értelmiség, — egyetlen egy kaputos ember sincs a közgyűlési képviselők közt — sőt még a 70 tagból álló községi képviselő­testületben sem, mi a Jász-Kunság alapszerkezetének megfelelő democratia ochlocratiává fajulásának sajnos előjeléül tűnik fel. — Sok visszásságot szül e kerületek nyilvános életében azon in­tézkedése is az 1848-iki 25. tcz. 3 § ának, mely szerint a kerületi közgyűlésre minden község négy tagot, s igy például a 18 ezer la­kossal s 40 ezer hold területtel bíró Jászberény csak annyit vá­laszt, mint a 2000 lakossal biró kis Felsö-Szent-György. De visszatérve a f. hó 14-én Félegyházán tartott közgyű­lésre, ezúttal nem akarom ecsetelni azt, bárha nem volna érdek­telen ; csak az eredményt említem meg, miszerint kimondatott, hogy az országgyűlési képviselők a kerületi tisztségekre rnegvá- laszthatók, a nélkül, hogy egyik vagy másik állásukról lemon­dani kénytelenittetnének, azon elv vétetvén irányadóul, hogy a ki választó, választható is, s a,választás szabadsága nem korlá- toltathatik a közgyűlés által. Én ugyan nem látom be, hogy a választás szabadsága korlátoltatnék az által, ha tisztviselővé vá­lasztott országgyűlési képviselő egyik vagy másik állásáról le­mond, sőt ellenkezőleg, abban látom a választás korlátolását, ha a megválasztott tisztviselő székére a közgyűlés helyettes gyanánt egy más egyént ültet, mint kit erre a választóközönség bizalma kijelölt; — de ismerve a háttérben működő törekvéseket, meg­nyugszom benne. A kijelöltek névsora ez: Hármas terü­leti tisztikar; 1-ső alkapitány: Mocsi Ferencz; T a r- nay Károly, Ördög András; 2 - i k a 1 k a p. Pap Mór, Kenéz Sándor, Hajdú István ; főjegyző: Kerék József, V. Szabó Ist­ván, Török Elek; 1-ső aljegyző: Veres Károly, Kis Antal, Mészáros Illés; 2-ik alj. Gulyás István, Szőllösy István, Kié­ger József; 3-ik alj. Orsai Vilmos, Péter Dénes, Révfi Imre; főü­gyész: Sipos Orbán, Réz Antal, Lakatos Imre; 1-sö alü- gyész: Várady László, Tóth János, Bányai Lajos; — 2 ik alügy. Mihalovics Béla, Deák Péter, Pázsit Antal; főpénz­tár n o k ; Szabó Károly, Horvát László, Szekér József; levél- tárnok: Elefánti Sándor, Palotásy József, Muhoray András; jászkerületi kapitány: Pethes József, Ficzek Lipót, Ör­dög András; táblabirák: 1) Lakatos Imre, Gulyás István, Tóth István; 2) Kis László, Réz Antal, Szőllösy István. Nagy­kun k e r. kapitány: Nagy János, Szilágyi Lajos, Uj Mihály ; táblabirák: 1) Tóth István, Uj Mihály, Pólya Bálint; 2) Bá­nyai Lajos, Nagy József, Szilágyi Lajos. Kiskunker. kapi- t ány: Szabó Sándor, Polányi József, Balog Imre; táblabi­rák: 1) Fazekas Alajos, Deák Péter, Gyárfás István; 2) Virág Dénes, Bibó István, Baki Ferencz. r. — l. —*) Szolnok, május 16. Városunkat szokott egyhangúságából nem kevéssé zaklat­ták fel a közelebb lefolyt napok eseményei; folyó hó 13-án ugyanis, főispáni helytartó gr. Szapáry Gyula ő mlgának képvi­selői állásáról lett lemondása folytán, új képviselő választásunk volt. A választást jóval megelőzőleg már látni lehetett azon ér­dekeltséget, melylyel e kerület választóképes polgárai ezen szép alkotmányos joguk gyakorlata iránt ezúttal viseltetnek, miután az országgyűléshez egy tekintélyes számú aláírásokkal ellátott kér­vényt nyújtottak be aziránt, hogy uj összeírás rendeltessék el, ennek oka pedig legföképen abban rejlett, hogy a múlt választás *) A befejező sorokat, helybeli körülmények miatt, czélszerünek láttuk elhagyni. S z e r k. alkalmával, gr. Szapáry Gyula urnák ellenjelöltjenem lévén, a vá­lasztók nagy része magát be sem Íratta, elannyira, hogy a megye ezen egyik legnagyobb választó-kerületében a beirt választók szá­ma alig haladta meg az 1100-at. Képzelhetni, hogy mennyire bán­totta a be nem irt választókat az, hogy a választásnál kínálkozó részint anyagi előny, részint erkölcsi befolyástól elütve vannak; de nem árt nekik, mert az egy kis tanulság arra, hogy az alkotmá­nyos jogot nemcsak akkor kell gyakorolni, midőn azzal mellékes érdekeltség is összekötve van. A választás előtti napokban több jelöltről szárnyaltak a hírek, nevezetesen Halasy Kázmér, Fejér Miklós, Német Albert és Makay Imre urakról; az első azonban Fejér Miklós javára visszalépvén, Németh Albert fellépése pe­dig valónak nem is bizonyulván, a választók Fejér Miklós és Makay Imre körül tömbültek, fehér toll és zöld ág jelvény szerint sorakozván. Jóllehet már 3 nappal a választás előtt megindult a korteskedés, nyilvános mulatság és utczai menetek; még sem le­hetett a választást megelőző délutánig kivenni a többséget, a mi­kor is egy kis episod adta elő magát. Ugyanis, midőn már a ti- sza-zugi választó-képes polgárok is beérkeztek, és estefelé a zászlókkali menetet a városba megindították, a két pártbeliek szemben találkozva, erős összekoczczanás következett be, mely­nek nehány zászló széttépése, úgyszintén nehány koponya be- zuzása lett a következménye. Hiába igyekezett a jelenvolt két csendbiztos és pandúrjaik a rendet helyreállítani, — csak a gyor­san kirendelt katonaságnak sikerült a felindult néptömegeket szétoszlatni, és a nagyobb vérengzésnek gátat vetni. Ennek kö­vetkezménye az lett, hogy a Makay-párt másnap a választás el­len óvását jelentvén ki, visszavonult, Fejér Miklós pártja pedig szavazást sürgetett, melynek eredménye az lett, hogy a mintegy 1160 beirt szavazat közül Fejér Miklós 638 szavazatot kapván, Makay Imrére pedig egy szavazat sem esvén, az előbbi egyhan­gúlag képviselővé választatott. Óhatatlan az, hogy midőn pártok állanak szemben, a jelöltek magánélete és jelleme is alaptalan megtámadásoknak kitéve ne legyenek, különösen azon osztálya által népünknek, mely a szó szoros értelmében vezettetik. Adja Isten, hogy ily müveletlenség szülte visszaélések törvényhozás utján mielőbb orvosolva legyenek. Alkotmányos törvényhatóságunk is elkezdette működését; azonban lehetetlenségnek tartjuk, hogy a telekkönyvi biróval együtt 4 ülnök képes legyen a nagy hátralékot és tekintélyes ügymenetet ellátni, és pedig annál inkább, mert Szolnok város feloszlott rendezett tanácsától is nagyszámú ügydarabok lettek a megyetörvényszékhez általvéve; továbbá, a törvényszék alakítá­sához 4 biró kellvén, az ülnököknek folyton ülésezniök kell, és igy nem marad idő dolgozni; ily körülmények között, minden igyekezet daczára is nagy lesz a panasz a jogszolgáltatás ellen, mit azonban, hiszsziik, a főispáni helytartó ur, ki közelebb törvény­székünk megtekintése alkalmával erről meggyőződhetett, a me­gyei bizottmánynyal egyetértve megelőzőleg orvosolni fog. H. Politikai hírek s események. Ausztria. A reichsrathi urak házában elnökké hg. Auers­perg Károly, alelnökké gr. Kuefstein; a követek házában elnök­ké Giskra, alelnökökké Hopfer és Zimialkowsky neveztettek ki. Franczíaország. A párisi börzekirályok, Rothschild és Frémy kinyilatkoztatták, hogy az olaszországi clerus javaira csak azon esetre fognak az olasz kormány részére aláírni, ha a pápa is beleegyezik. — A „France“ egy czikkében világosan kimondja, hogy Francziaország a délnémet államok belépését az északi szövetség­be háboruesetnek fogná tekinteni, s hogy a legújabb londoni szer­ződés elengedhetlen követelménye, miszerint a Majna-vonal legyen azon határ, melyen túl Poroszországnak nem szabad terjeszkedni. — A londoni conferentia által megállapított szerződést, párisi lapok szerint, Napoleon császár s a porosz király máj. 17-én aláírták. — Gortschakoff hg. orosz külügyminiszter Párisba fog utaz­ni. Ennek, valamint a legtöbb európai uralkodó párisi utjának nagy politikai fontosságot tulajdonítanak. Napóleon congressust óhajtana létrehozni. Oroszország;. Szent-Pétervárott Olga nagyherczegnö a gö­rög királylyal máj. 16-án eljegyeztetett. Törökország. Konstantinápolyból jelentik, hogy több nagy- hatalmasság követségei uj utasításokat kaptak aziránt, hogy sür­gessék a portát, mondjon le Kandia szigetéről. A porta nem akar engedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom