Eger - hetilap, 1867

1867-05-16 / 20. szám

162 A párisi világkiállításról, addig is, mig kimerítőbb tudósítást közölhetnénk, álljon itt egy kis jelentés, különösen a magyar termények szerencséjéről. A kiállítás, mint tudjuk, april 1-én nyittatott meg, ámbár még akkor jobbára minden nagy rendetlenségben volt. A kiállítás megnyitása a legnagyobb egyszerűséggel történt, ebhez nem kell pompa, pompa itt maga az emberi ész, szorgalom és kitartásnak legkülönfélébb tárgyakbani remeklése, és csodálatra ragadó nagy­szerűsége ! — Első napon a látogatók száma meghaladta a 100.000- et, mi 20 franknyi dij mellett 2 millió bevételt tett. Az eke, a tü, a gyalu, fúró, a súlymérő, szóval az ipar létre­hozó szerszámainak nincs nagyobb ellensége a kardnál, fegyver­zörejnél. A luxemburgi kérdés az ipar, a béke embereit megriasz­totta, a távoltól fölfölmerülő és a béke szentélyéig fölballatszó fegyverzörej nagy aggályba ejtette a kiállítókat. A közönség sem igen mert Párisba özönleni, úgy, bogy a párisi mütárlatot alig 2000 ember látogatta naponkint, mi természetesen a párisi- aknak sehogysem tetszett. — De most, hogy a luxemburgi ügy — legalább egyidőre, békésen megoldatott, ismét élénkülni fog. Mal­is jelentik az európai fejedelmi házak látogatásait. A belga ki­rály máj. 11., a porosz kir. hg. csak a londoni conferentia ered ményét várja be, s azonnal Párisba utazik. Május 28-ika körül az orosz czár Koppenhágába megy, s onnan pár hétre Párisba uta­zik, hol az elysei palotába szálland. Junius elején Vilmos porosz király a tuilleriákban lesz szállva. Az osztrák császár és Magyar- szág királya felséges nejével, az orosz és porosz királyok elmenetele után. Végre várják a portugalli királyt és királynét, és a bajor királyt. Lesz mit látni a párisiaknak! A kiállított tárgyakat ille­tőleg a franczia jegyzék fölmutat 11,645. számot: angol 3609, franczia 3071, német 2206, spanyol 2071, belga 1448, orosz 1392, chinai 109. stb. A magyar kiállítási jegyzéket később bő­vebben közöljük, most csak a kitüntekre fordítjuk figyelmünket a jeles „Gazdasági Lapok“ nyomán. Különösen a jóllét két legfontosabb terményében tiint ki Magyarország: borban és lisztben. Borokra nézve, az egész világ legjobb boraira szánt 8 aranyérem közöl egyet a borok királya, a tokaji bor fog elnyerni. Kitűnő tokaji borokat kiállítottak sor sze­rint: gr. Zichy-Ferraris Henrik, Lónyay Menyhért pénzügymi­niszter, Jálics pesti borkereskedő (Jálics úr mindent elkövet, a magyar boroknak tágasb utat készíteni a külföldre.) A kolozsvári gazdasági egyesület által kiállított borok mind a II. osztályba so­roztalak, különösen kitűnt gr. Mikó Imre 1849. turnádi bakator­bora. Megemlítendő még Perezel hazánkfia, ki Amerikából keres­kedik magyar borokkal, kinek egri és villányi vörös borai, me­lyek a tengeri utat kétszer megjárták, a jury részéről általános elismerésben részesültek. De ennél még nagyobb elismerést aratott a másik ág, a liszt. A liszt-jury elnöke: Elsner de Gronov porosz, nyíltan beval- lá, hogy „a magyar lisztek az összes többi nemze­tek liszjeit fölülmúlják,“ nevezetesebb lisztkiálli- tók: a pesti hengermalom, Pannonia-malom, Blum János, Barber et Kluseman S. és a velenczei gőzmalom. Hat magyarországi gőzmalom arany- és más 7 ezüst-érmet fognak kapni. A debreczeni István-gözmalom őrleménye a legjelesbnek talál­tatott *) A magyar lent is kitűnőnek találta a jury. Eger, május 13. Az érzelmek költészetének, a zenének művelése mindig jel, hogy a polgárosultság valahol meghonosodott, vagy meghonosulni készül. Megvallom, én nem a szappanfogyasztás, de a zenemüvelés utánszámitom valamely nemzet, vagy vidék civilisatióját. — Ezen eszmélkedés között léptem tegnap este az egri joghallgatóknak se- gélyegyletök részére rendezett hangversenyébe. A terem meg­telt ; a publicum, joggal mondhatni, válogatott volt. A hangverseny kezdetét vette a „Savoyardok“ czimü dalmű nyitányával, előadva a jogász-zenekar által. Megvallom, megvoltam lepetve, hogy az egri fiatalság (a mennyiben többnyire mind Egerben tanult, és ez a helybeli fögymnasium tanári kara tapintatos vezetésének érdeme) ily sok zeneértő taggal bir. Volt *) Érdekelni fogja olvasóinkat a magyarországi malmok rövid statistikája : 1863-ban hivatalos számítás szerint létezett: 148 gőzmalom; 70 müma- lom ; 475 szélmalom ; 7966 szárazmalom ; 4301 hajómalom és 9173 patakmalom, hozzávetőleg 30.106 örlö-kövel, melyek 60 millió 212,000 mérő gabonamennyisé­get Őröltek. ebben a bandában képviselve: czimbalmos (beillik valami első­rendű bandába), flótás (és pedig nem szerencsétlen), brúgós sat. szóval, egész banda. — Meglátszott ugyan rajtok néha, hogy nem régen szoktak együvé, és azért néha egy kissé kitértek jobbra vagy balra, mig a derék czimbalmos vissza nem verte őket a rendes kerékvágásba. Csak több gyakorlat — és a második kí­sérlet még jobban fog kiütni. Ki kell emelnünk a közreműködők közöl Simkovics Bella k. a., ki lámpaláza daczára igen szabatosan játszotta el da- 1 rabját M o r v a y Ákos úrral; — nemkülönben Szabó Ignácz urat, helybeli gymnasiumi tanárt, ki nemcsak szivességeért, ha­nem igazán művészi fuvolajátékáért is megérdemelte azon zajos tapsokat, melyekben részesült. Császár ur Liszt-féle Rhapso- diájának nehézségeivel derekasan küzdött meg. Tanácsoljuk azonban neki, hogy más alkalommal valami dallamosb darabot válaszszon, melyben ügyessége a publicum Ízlésével jobban fog találkozni. Susták ur jól szavalt, azt az egyet azonban megje­gyezzük, hogy a hazafias költemények elszavalása a férfias erély hangját igényli; a lágyság, siró hang szerelmes verseknél helyén lehet, de nem hazát éneklő költeményeknél. Ezek által a költők a közönséget nem lágyítani, de férfias erélyre, küzdelemre, kitartásra buzdítani akarják. Bezárta a hangversenyt ismét a zenekar, és pedig mint a kezdetnél, most is oly jól és kedvderitőleg, hogy a publikum óhajtására több darabot is kellett eljátszania. Érdekes jelenet volt látni Borhy urat, ki most a primot játszotta, mily ügyesen kezeli hegedűjét — czigányosan. — Mint értesültünk, ezen hangverseny keletkezése és rendezése körül leginkább Morvay Ákos ur fáradozott, miért öt minden bizonynyal elismerés illeti. Végén csattan az ostor. E közmondás ezúttal is igazolva lön. Alig hogy a hangverseny müsorozatának zárdarabja elhang­zott, a padok és székek mintegy varázsütésre eltűntek, a karza­ton megzendült a czigányzene, s a fiatalság tánezra kerekedvén, 1 a nagy hőség daczára nagy buzgalommal tánczolt egész éjfélutá- nig. Én magam is fiatalember s igy a táncznak testi-lelki barátja lévén, kimondhatlan nagy élvezettel — aludtam otthon. K. K Politikai hírek s események. Ausztria. 0 Felsége a tizenkét tüzérezred újraszervezését s kilencz önálló vártüzérségi zászlóalj felállítását rendelte el, s egyszersmind megparancsolá, hogy a tengerparti tüzérségi ezred mostani állapotában meghagyassék. — Abécsi hadügyminisztériumaWerndl-Hollub- féle rendszer szerint Werndl stíriai gyárában 250,000 db. hátul­töltő fegyvert rendelt meg. Minden darab 30 frtba kerül. A vállalkozó tartozik az összes megrendelt mennyiséget ez év végé­ig kiállítani. E fegyver szerkezete igen egyszerű, mindössze négy darabból áll: a puskaagyból, mely bükkfából és a csőből, mely egy darab öntött aczélból áll, a zárból és végül a sárkányból. A töltés oly hamar megy, hogy egy perez alatt 24-szer lehet vele lőni, és lövése oly erős, hogy a golyó 3600 lábnyi távolságból keresztülhat egy négy hüvelyk vastagságú fadeszkán. A mi a fegyver tartósságát illeti, az a csodálatossal határos. Azonfelül nagy előnyére szolgál rendkívüli könnyűsége és olcsósága. — A bécsi reichsrath kiválóbb tagjai magánértekezleteket tartanak, melyek tárgya a magyar országgyűlés közösügyi ja­vaslata. A reichsrath megnyitásakor mondandó trónbeszéd már kész, s a magyar minisztérium vizsgálatán is keresztülesett. — A reichsrath alsóházának elnökévé Giskra neveztetik ki. Angolország. Az alsóház május 10-iki ülésében a reform- bili fölött hosszas és heves vita folyt. A kormány 322 szóval győ­zött 256 ellen. A reformbill most már valószínűleg biztosítva van. — Angolország, az „Indep.“ értesülése szerint, általános lefegyverzést fog indítványozni. Ha az indítvány foganatosíttat­nék, Anglia nagy hálára kötelezné a népeket; de nem hiszsziik, hogy ebbeli nemes törekvésének sikere lesz. Francziaország. Párisból Írják, hogy a békepárt törek­véseit azért nem követi siker, mert a császár megmásithatlan akarata, hogy minden eshetőségre jól fölszerelt hadsereg álljon készen. A luxemburgi kérdés ép annyira ürügy, mint indok Fran- I cziaország nagyszerű hadikészületeire, melyek messze terjedő * czélokkal bírnak. — A „Kr. Ztg“ constatálja, hogy a vasúti gazdaságoknál intézkedések tétettek 8000 darab lónak Magyarországból Fran- cziaországba leendő átszállítása iránt. Francziaországban meg­I tiltatott a lovak kiszállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom