Eger - hetilap, 1867
1867-05-16 / 20. szám
160 a választásnál hallgatók gyanánt jelenlenni óhajtanak, a választóktól elkiilönitendök lesznek. Végre elhatároztatott, hogy a választók összeírásának befejezte után az összeíró küldöttségek folyó hó 18-án és 19-én egy- begyüljenek, hogy azok, kik bármi oknál fogva akadályozva voltak, neveiket az illető küldöttségeknél a választók névsorába bejegyeztetni, alkotmányos jogukat ott érvényesíthessék, és hogy azon urak, kik városi tisztviselöséget vállalni óhajtanak, írásbeli folyamodványaikat a tisztújítási elnök úrnál kellő időben nyújtsák be. Azon reményben, hogy ezen, pusztán emlékezet nyomán irt vázlatból lényegest ki nem felejtettünk, szivünk mélyéből ömlő azon buzgó óhajtással fejezzük be jelentésünket: vajha a higgadtság, lelkiismeret és hazaszeretet szent érzete akként világosítaná fel minden választó lelkét, hogy félretéve a rokonság és barátság tekinteteit, csak becsületes, értelmes , kiképzett és hazafias jellemű egyénekre adná szavazatát, hogy szegény városunk ily vezetés és képviselet mellett valahára az állandó boldogság ösvényén haladhatna, és minden egyes polgára örömmel tekinthetne alkotmányos joggyakorlatának eredményére, szülővárosa hatóságára és képviseletére. a-\-b. Horvátországi ügyek. A horvát-magyar kiegyenlítési kérdés tárgyában a kormány erélyes rendszabályhoz nyúlt, mely abban áll, hogy a bán által fel- szólittatta a kormányhivatalban levő képviselőket nyilatkozatra az iránt: vájjon a kir. leirat mellett fognak-e szavazni vagy ellene? E végett a bán az illető képviselőket egyenkint maga elé hivatta, s kijelentette előttük, hogy nem hiszi, miszerint a hivatalnoki kötelességgel összeegyeztethető volna, a kormány előterjesztvénye ellen szavazni. Ennek következtében a hivatalnokok közül hirszerint többen lemondtak képviselői állásukról; ugyanezt tennék Suhaj, Subotic, Cepulic, Prica. A volt udv. kanczellár, Mazuranics, már előbb lemondott mandátumáról, s állítólag felsőbb akarat folytán Zágrábból távozott. A kilenczes bizottmány ekkép elnök nélkül maradván, b. Hellenbach választatott meg bizottmányi elnökké. A tartománygyülés f. hó 9-iki ülésében három felirati indítvány olvastatott fel, úgymint 1) a többségé, mely a Magyarországgal való teljes paritás álláspontját foglalja el, előfeltételül tűzvén ki a föltételek elöleges kiegyenlítését, s a koronázási dip- j lomának e szempontból leendő megállapítását. A többség felira- j tában kifejtett nézetek szerint a „háromegy királyság“ delegati- I ójának nincs helye a magyar országgyűlésen; az 1861.42. t. czik- I két minden áron fenn akarja tartani, s Fiume fölött többé semmi ! tárgyalásba sem akar bocsátkozni. 2) A Zsivkovic-féle unionista kisebbségi javaslat, mely lényegesen azáltal különbözik az előbbi javaslattól, hogy az a magyar országgyűlésre leendő követ- küldést, az országos autonómia garantiájának s Horvátország te- j rületi épségének bizonyos föltételei mellett, átalában elfogadja, j A harmadik Perkovác külön javaslata, mely szerint Horvátország mindaddig nem bocsátkozhatik a koronázási előkészítésre vonatkozólag tárgyalásokba, mig nincs elég téve azon kivánalmaknak, melyeket a horvát gyűlés a területkérdésre s az 1861. 42. t. czikkre nézve formulázott. Mind a három javaslat feletti tárgyalások megkezdése május 11-re tűzetett ki. A május 9-iki ülésben szóba jött a fiumei kérdés is, mely heves vitákra szolgáltatott alkalmat. Racky azt nyilatkoztatta ki, hogy 1848-ban Fiúménak Magyarországhoz való viszonya megszűnt, egyúttal ünnepélyes tiltakozást hozott javaslatba a magyar minisztériumnak Fiume ügyeibe való avatkozása és az ellen, hogy e város a magyar országgyűlésen képviselve legyen. E tiltakozás elfogadtatott. Verneda fiumei képviselő olaszul akart ez ellen felszólalni, de a karzati közönség lezugta őt. A ház nem vette figyelembe az elnök azon megjegyzését, hogy a múlt tilési szak alatt Ciotta fiumei képviselőnek megengedtetett olaszul be- j szólni. — A fiumei képviselők erre odahagyták az üléstermet, s másnap vissza akartak utazni Fiúméba, s csak nagy bajjal sikerült a bánnak, őket maradásra bírni. A felirat fölötti szavazásban ők csak úgy vesznek részt, ha az uniópárt győzelemre számíthat. A május 11-iki ülésben határozat hozatott Perkovác indítványa folytán, miszerint az országgyűlési elnök az 1861-ki tör- vényczikkelynek, mely a képviselők személyének sérthetlensége s felelősségmentességéről szól — azonnali szentesítését kérje legf. helyen, minthogy a képviselők mindaddig nem fognak szavazni, mig e törvényczikkely szentesítve nincsen. Az ülés bezáratása után az alelnök Suhaj kijelenté, hogy gondoskodni fog, miszerint ezen végzés haladék nélkül legfelsőbb helyre jusson. Zágrábból sajnos kihágásokról is érkeztek tudósítások. Több garázda fiatalember Zlatarovics unionista képviselő lakása előtt macskazenét csinált, s „pereat!“ „üssétek agyon!“ s más eféle kiáltások közt ablakait beverték. Ugyanezen fiatalemberek Kussevic8 Aurél képviselőt, a horvát kanczellár testvérét, az utczán sokáig botrányosan üldözték, úgy hogy csak bajjal tudott elmenekülni. És a hatóságok büntetlenül hagyják garázdálkodni ezen, szenvedélytől elkapatott ultrákat! Megyei tisztujitások. (Folytatás.) Árvamegyében: 1-ső alispán Kubinyi Mihály, 2-ik Tholt Lénárd; főjegyző Panczák Máté ; főügyész Florek Endre. Be reg megyében: 1-ső alispán Freyseysen Gyula, 2-ik Horváth István; főjegyző Janka Károly; főügyész Szunyogh Lajos. Hontmegyében: 1-sö alispán Zmeskáll Zsigmond, 2-ik Horváth Miklós; főjegyzők: Majláth István, Libertini József; főügyész Reguly János. Krassómegyében: 1-sö alispán Makay Sándor, 2-ik Vlád Alajos. Krasznamegyében: Alispánok: Lázár János, Incze Károly ; főjegyző Réner Albert; főügyész id. Dombi László. Li p t ó m e g y é b e n : 1-ső alispán lett Kiszely Vend, 2-ik Szentiványi Barna, helyettes alispán úrbéri ügyekben Palugyai Gusztáv; főjegyzők: Majláth Béla, Kajuch József; főügyész Bob- rovniczky László. Temesmegyében: 1-ső alispán Ormos Zsigmond, 2-ik Lazarovics Vazul; főjegyző Kalmár Lajos; főügyész Potyondy Ferencz. Torontálmegyében: 1-ső alispán Rónay Mór, 2-ik Hadzsics Lázár, 3-ik Várady Mihály ; főjegyző Huszár Imre; főügyész Vidics Lázár. Zalamegyében: 1-ső alispán Barcza Sándor, 2-ik Csu- tor Imre ; főjegyző Gyömörey Vincze; főügyész Háry József. Mit vár a Tisza-vidék kettős megyénk uj, alkotmányos működésétől? I. Tisza-Füred, május 10. Heves-Szolnokmegye területi alakjának, melyen a Mátra | oly méltóságosan diszlik, ezzel öszhangzólag legünnepélyesebb, s legdúsabb értékű köntöse a hullámfodros Tisza folyama, mely évenkint, néha többször is, medréből kidagad, s mindig uj, buja növényzettel, uj, üde, varázshatalmu élet-szinnel ékesíti azt fel , amaz áldásokban, melyek áradásai után következni szoktak. Úgy volt régebben a tiszaháti ember azon áldásokkal, mint hajdan az izraeliták a pusztai mannával; azt találta fel bennük, a mit óhajtott. Ha megéhezett, kiment a vízre egy tapogatóval, s hozott annyi halat, hogy az ügyefogyottnak is jutott belőle. Sóra volt szüksége ? szedett ttizrevaló gazt, s kapott érte ; s gyűjtött annyit, hogy nyáron is volt, mivel főznie, meg télen át is, minél fütöznie. Nem volt búzája? egy-két darab jószágot még a béres is adhatott el; s vett magának azt, mire szüksége volt, s jutott valami még az adóba is.
