Eger - hetilap, 1867
1867-05-02 / 18. szám
147 egyenesen Luxemburg felé vonulna, a második a felső Rajna mellett Canrobert parancsnoksága alatt állna, és a harmadikat Palikao gróf vezénylené. Arról is van szó, hogy egy tartaléksereg állittatik föl Baraguay d’Hilliers vezénylete alatt. Jelenleg, — Parisban úgy mondják — 427,000 ember és 700 ágyú áll készen, mely minden perczben csatába vihető. Magyarországban 20,000 ló vásároltatott (?) a franczia lovasság részére. — A franczia-olasz szövetség hir szerint már megköttetett. Olaszország 100,000 embert ésjkét pánczélos hajót bocsátna Fran- cziaország rendelkezésére; a költségeket ez utóbbi fogná viselni. Háború esetén állítólag Hollandia is szövetkezik Francziaország- gal, s 80 hajót állít ki a Keleti-tengeren. A mi Ausztriát illeti, Párisban azt hiszik, hogy Olaszország nyomdokát fogja követni; sőt a „Mem Dipl-“ tudni akarja, hogy a szövetség már megköttetett, miről azonban bécsi lapok még mit sem tudnak. Olaszország. Florenczből Írják: Igen valószinü, hogy Ra- tazzi jelen minisztersége alatt újólag összetitközésbe jő Garibaldival. A miniszter határozott nyilatkozata bizonyítja, miszerint szükség esetében egy második Aspromonte tói sem rettenne visz- sza. Egyelőre a legterjedelmesebb intézkedések tétettek, hogy a pápai határ a forradalmi párt esetleges kísérletei ellen megoltal- maztathassék. A határon állomásozó figyelő sereg tetemesen erő- sittetett; a kormány mindenfelé hajhászsza a titkos küldeményeket, és már tettleg sikerült is nehány törökkel, lőfegyverekkel és forradalmi kiáltványokkal megrakott ládát kézrekeriteni. — Rómából írják, hogy jun. 29-én oly sok főpap fog odaérkezni, hogy egy marseillei távirat szerint már eddig 400 püspök lenne bejelentve. Svéd-Norvégország. Stockholmból april 17-röl jelentik, hogy több kisebb hadihajó, ezek közt két pánczélos corvett, hadilábra állittatik. Később négy svéd-norvég monitor, valamint a többi pánczélos hajók is fölszereltetnek, hogy részint az Északi-, részint a Keleti-tengeren manoeuvrirozzanak. Dánia is nagyon kezd figyelni a Franczia- és Poroszország között kiüthető háború eventualitására, mert fegyvergyárában lázas tevékenység uralkodik. Valamennyi hadihajója készen lesz, s május közepén a tengerre szállhat. — A „Mémorial Dipl.“ Írja: Poroszország Dánia semlegességének elnyerése végett felajánlotta a prágai békeszerződés 5. pontjának haladéktalan keresztülvitelét. Dánia vonakodik kötelezettséget vállalni magára olyasminek teljesítéséért, ami az ö szerződésszerű joga. Görögország. A görög királynak Konstantin orosz nagy- herczeg leányával leendő egybekelése elhatározott tény. — Görögország a portától határigazitást követel, még pedig Oroszország sugallata folytán. A követelés támogatására Epi- rusban uj fölkelés készíttetik elő. Törökország. A Konstantinápoly felől érkező hirek igen komolyak. A porta a leghatározottabban ellenáll a hatalmak azon kivánatáuak, hogy Krétából vonuljon ki. Omer basának szigorú parancsai vannak, a szigetet visszahódítani, s e czél elérésére mindenre fel van hatalmazva. Azóta ott a legirtózatosabb kegyetlenségek és pusztítások újra elkezdődtek. Egyébiránt a fölkelés még nem igen gyengült, positióit mindenütt megtartja, bízván, hogy szintúgy meg fogja tudni magát védeni Omer basa ellen, mint megvédte magát elődei Musztafa és Hussein ellen. Szerbia. A szerb várak kiürítésével a török és szerb kormányok közt fenforgó nehézségek még nem intézteitek el teljesen. Szerbia hirszerint most Görögország példájára határszabályzást szándékozik a portától követelni, s csak az alkalmas pillanatra vár, hogy követelésével föllépjen, melyet visszautasítás esetére fegyveres kézzel is kész lenne érvényesíteni. Amerika. Mexikóból rósz hirek érkeznek. New-Yorkból april 24-ről jelenti a távirda, hogy a republicanusok Pueblát elfoglalták, s a helyőrség tisztjeit Porfirio Diaz lefejeztette. — New-Yorkból folyó hó 20-dikáról jelenti a huzal-távirda : Folyó hó 13-dikáig terjedő mexicoi hirek szerint Miksa császár bizonyos feltételek alatt hajlandónak nyilatkozott magát megadni, Juarez azonban nem fogadta el az illető feltételeket, és feltétlen capitulatiót követelt. Legújabbak. Páris, april 30. A „France“ Írja: Az engedmények minimuma Poroszország részéről: Luxemburg kiürítése. Poroszországnak meg kell mutatnia, hogy őszintén akarja a békét, s elfogadja azon feltételeket, melyek visszautasítása esetére a háború elkerillhetlen. Poroszországnak nem szabad kétszínű politikát követni, s a congressus elfogadását háttérgondolatokkal kisérni. Páris, april 30. A mai „Moniteur“ mondja : A luxemburgi kérdés mint közbejött eset fölraeriilése miatt a kormány kénytelen volt elővigyázati rendszabályokhoz nyúlni. De a most érkezett békés tudósítások a császárt arra indították, hogy ne foganatosítson uj rendszabályokat; a szabadságos katonák tehát, kik behivatandók voltak, honn maradtak. Berlin, april 29. Az országgyűlés ma nyittatott mega király által. A trónbeszéd azt mondja, hogy a király az ország- gyűlés elé terjeszti az észak-német szövetség alkotmány-okmányát határozathozatal végett. A szövetségi alkotmány létesítése által az egyes államok képviseletei elkerülhetlenül némi korlátozást szenvednek ugyan, a népnek magának azonban semmi eddigi jogairól sem kell lemondania. Az összes nép képviseletének valamely törvénybe beleegyezése az észak-német szövetségben is megkivántatik. A kormány biztosan reméli, hogy a feladat gyors megoldásához az országgyűlés mindkét háza készséggel nyujtand kezet. Ezen uj szövetség legközelebbről csupán az észak-német államokat foglalja magában, — azonban folyvást benső nemzeti közösség fogja azokat a dél-német államokkal egyesíteni, — szilárd viszonyok, melyeket a porosz kormány ezen államokkal védés dacz-szövetség alakjában már a múlt őszszel megkötött, — külön szerződések által szélesebb közösséget fognak a déli és északi német államok közt létesíteni. Remélhető, hogy a dél-német kormányok és népeknek a német ziláltság veszélyei iránti eleven öntudata, a nemzeti egységnek szüksége, a mi egész Németországban mindinkább határozott kifejezésre talál, — ama jelentékeny feladat megoldását siettetni fogja. Az egyesült nemzeti erő hivatva és képesítve leend, Németország részére a béke áldásait, a jogok és érdekek hatályos oltalmát biztositni. A kormány ezen hitben iparkodni fog, Európa békéjének megzavarását minden oly eszközökkel megelőzni, melyek a haza becsületével és érdekeivel összeegyeztethetők. Tudósítás a gazdatiszti „menedék-egyesület“ érdekében tartott értekezlet folytán. Tisztelt pályatársak! A húsvéti ünnepek alkalmával Pesten tartott értekezleten határozatba ment, hogy az egyesület előmozdítása határozott lépések által megkezdessék; e végből fontolóra vettünk minden közbeeshető és nem számítható akadályokat, melyeket megfeszített erőnk által megsemmisíthetünk; a „menedékegyesület“ jövője szivünkön feküdvén épen úgy, mint az értekezleten meg nem jelenteknek ; hogy tehát létrehozhassuk az üdvös eszmét, abban állapodtunk meg, hogy az országot négy részre felosztván, — erdélyi testvéreinket is ide értve — négy egyént neveztünk ki, a kiknek feladatukká tettük, az aláírásokat eszközölni, el lévén látva mind a négy kiküldött egyén külön jegyzőkönyvvel. Ezen kiküldötteinknek szent kötelességökké tettük, hogy minden, az országban élő gazdatiszttársainkat felkeressék, az általunk kiadott utasításunk folytán a velők vitt jegyzőkönyvbe a pályatársaknak családi neveiket, lakhelyöket, az utólsó postát és megyéjüket sajátkeziileg beírassák ; nemkülönben azon pénzösszeget is, hogy kiki hány forinttal akar járulni a pályatársak közöl a „menedék-egyesület“ megalapításához; de semmiféle pénzösszeget általvenni ezen alkalommal nem szabad. Továbbá tisztelettel felkéretnek a pályatársak, hogy azon kiküldötteket szívesen fogadják, a hová valamelyik estére érend, szállással és élelemmel ellátni szíveskedjenek ; valamint arra is felkéretnek, hogy a kiküldött érkezőt, a legközelebbi gazdatiszt lakhelyéig kocsival tovaszállitsák; hogy igy a még pénztár nélküli „menedék-egyesület“ megalapithatása jószívűség által is minélhamarabb eszközöltethessék; valamint szíveskedjenek az ajánlkozó tagokúi magukat bejegyzett pályatársak a jegyzőkönyvvel ellátott kiküldöttünknek egy oszt. ért. forintot kézbesíteni, és azt a jegyzőkönyvbe bejegyezni; mely adott csekély pénzről megérkező küldötteink tartoznak megszámolni, és ezen adott egy osztr. ért. forint a „menedék-egyesület“ megalapítása után rögtön a befizetett tökéhez vissza fog számíttatni annak javára, ki azt kézbe adta. Végre, tudtokra adjuk a tisztelt pályatársaknak, hogy az alapszabályok ideiglenesen megalapittattak, és Korizmics László úr, mint az országos magyar-gazdasági-egyesület elnökének kezébe adattak, ki azokat legmelegebb pártolása alá venni ajánl
