Eger - hetilap, 1867

1867-04-18 / 16. szám

129 Anglia. Miután egész Európa fegyverkezik, Angolország sem maradhat el. A kormány most a hadsereg anyagszereinek átalakításával foglalkozik. 150,000 gyutüpuska már készen van, s még ez év folytán több mint 300,000 ily fegyver készül el. Ezenföltil 420 voncsövti ágyú gyártása rendeltetett el. — Az angol-spanyol viszály a spanyolok által elfoglalt an­gol hajók ügyében, még nincs elintézve. Hirszerint az angol kor­mány Madridba ultimátumot küldött, s ha a spanyol kormány még tovább is daczolni fog, az angol hajóraj repressaliákboz nyúl, s elfogja a spanyol lobogó alatti hajókat. — Az alsóháznak april 12-iki ülésében Gladstone reformja­vaslata 310 szavazattal 289 ellen elvettetett. Francziaország. A császári herczeg betegsége felöl na­ponkint aggasztóbb hírek keringnek. Az emésztő sebláz folytono­san tart, s a császárné legnagyobb anyai aggodalmak közt éjjel­nappal szenvedő fia ágya mellett ül. A seb egy esés következé.-e, a herczeg tornázás közben elesett és megsérült. Kezdetben a sé­rülést fel se vették, de később daganatok mutatkoztak, melyeket operálni kellett; az operátió után több új daganat támadt,azokat ismét operálták, — s a beteg azóta folytonos lázban fekszik. So­kan a herczeg betegségét gyógyithatlannak hiszik. — Algírból jelentik, hogy a „La Drőrne“ franczia szállitógő- zös , az osztrák önkéntesekkel fedélzetén, mart 23-án érkezett oda Mexicoból. A hajó február 19-én hagyta el Yera-Cruz kikö­tőt. Ama 7000 emberből, kik három év előtt Mexicoba elindultak, alig több mint 3000 tér vissza. — A „K. Z.“ Írja, hogy Francziaország és Ausztria közt jó viszonyok uralkodnak, s egy titkos szövetségről beszélnek, mely e két állam közt, és pedig „egyetértöleg a magyar minisztérium­mal“ köttetett volna. Olaszország'. Ratazzi, az uj miniszterelnök, a kamara april 11-iki ülésében a kabinet megalakulását jelentvén, megjegyzé, hogy Olaszországra nézve nem .létezik semminemű ktilkérdés, mert ennek a pénzügyi kérdésekkel, névszerint pedig az adórend­szer beosztásával kell foglalkoznia. A kormány helyeselni fogja a költségvetés leszállítását, a hadsereg szervezése, az egyházjavak liquidatiója s a hitelintézetek iránt pedig javaslatokat fog előter­jeszteni. — Sziczilia szigetén forradalom készül. Az izgatottság oly nagy, mint a „Liberté“ Írja, hogy a tavalyi szeptember esemé­nyeinek ismétlődéseitől lehet tartani. Palermo környékén folyó hó 4. és 5-ike közti éjjel forradalmi csoportok jelent ek meg, ster­vök az volt, hogy támadást iutézuek a főváros ellen. A hatósá­gok erről értesültek, katonaság vonult ki, és sok befogatás történt; ezzel azonban koránt sincs még elhárítva a veszély, legalább Me­dici tábornok a helyzetet fenyegetőnek tartja, s katonaságot kér a kormánytól. — Olaszországban már megkezdődtek az izgatások Porosz- ország ellen. Lamarmora tábornok egy lakoma alkalmával po­roszellenes beszédet tartott, mely Berlinben nagy izgatottsá­got szült. Florenczböl april 15-ről jelenti a távirda, hogy Persano a tengernagyi méltóság elvesztésére Ítéltetett, s a perköltségek­ben elmarasztaltatott. Oi •oszország, úgy látszik, szívesen látná, ha Franczia- és Poroszország háborúba keverednének, mert ez alkalmat felhasz­nálhatni véli arra, hogy önmaga tetszése szerint intézze el a ke­leti kérdést. Ez annál valószínűbb, mert Oroszországban nagy­mérvű előkészületeket tesznek, s orosz tisztek határozottan állít­ják, hogy a legközelebbi nyáron el kell dőlni a keleti ügynek. Egy 60,000 emberből álló orosz hadsereg a Pruth mellett áll. Minden magtár meg van telve, s a szabadságosok már mind be­hivattak, szóval, minden készen van arra, hogy az északi óriás az actiót a kedvező pillanatban megkezdhesse. Törökország. A porta újólag jegyzéket küldött a görög- kormányhoz, melyben megtámadással fenyegeti, ha ellenséges­kedéseivel föl nem hagy Törökországot nyugtalanítani. A görög- önkéntesek betörései Tbessaliába mind gyakrabban ismétlődnek, s a thessaliai fölkelök száma napról napra aggasztó módon sza­porodik. Kandiában is folyvást tart a lázadás, sőt újabb tudósí­tások szerint növekedőben van. A libanoni druzok közt is nöttön nő az izgatottság. A portagyámoltalansága a fölkeléssel szemben mind jobban kitűnik, s mindamellett visszautasítja a hatalmak tanácsait. Hir szerint Ausztria, Orosz-, Porosz- és Olaszország követei újabban azt tanácsolták a portának, hogy Krétában fegy­verszünetet hirdessen ki, s népszavazást eszközöljön a külhatal- mak ellenőrködése mellett. E tanács sem nyert elfogadást. Eza­latt Konstantinápolyban reformjavaslatok felett tanácskoznak, me­lyektől azonban, bármily jószándéknak legyenek is, nem sok jót lehet várni. Amerika. .Miksa császár Mexikóban q legkétségbeejtőbb helyzetben van. A császár csapatával Queretaroban a juaristák által bekerittetett, hol táborában az élelemhiáuy napról napra érezhetőbbé válik, serege is a sűrű szökések által folyvást apad, látszott, ők egy nagyobb csolnakba rohantak, s a köteleket el­vágták. A következő pillanatban már a kormányon ültek, s min­den erejükből eveztek. — Ok láttak minket — mond Alva. — Igen — válaszolt Simon — a kapitány engem bizonyá­ra megismert. — _Mit sem tesz. Lámpásuk fénye már nem sokáig hathat ide. — Ok hallották a kapitány parancsszavait, s érezték, a mint egy pár golyó mellettük elsüvöltött. Észrevették az üldöző csol- nakot is , s azonnal más irányba eveztek ; hallották egy ideig még az evező csapásait is, de lassan-lassan lecsendesült minden, sem világot nem láttak, sem zajt nem hallottak. Csak most kezd­ték magukat jól érezni. — De uram, még nem vagyunk biztosságban, még egyetlen j csillagot sem látunk, sem a szél irányát nem tudjuk. — Tudom én azt, de nekem úgy tetszik, mintha a szél ! észak-keletről fúna, s azt hiszem, hogy jó irányt vettünk. Délután j láttam a kapitány számítását, 150 mérföldnyire voltunk a Baha­mas szigetektől. Majd megtudjuk reggel, hajó utón vagyunk-e? Reggel látták, hogy csakugyan jól eveztek, azért ugyanazon irányban folytatták utjokat. A nap elmúlt, s beköszöntött az éj, még pedig kedvező széllel. Egész éjjel fölváltva eveztek. Reg­geli után tovább dolgoztak az evezők, midőn Simon egy vitorlát látott meg dél-keleten; most a hajó felé kezdtek evezni. Félóra múlva tisztán látták, hogy a hajó északnak, hazájuk felé igyek­szik. Uj erővel ragadták meg az evezőt, s egy óra múlva vészjelt adhattak a hajónak, tizenötpercz múltával pedig már a hajónál voltak. Midőn Alva a födélzetre lépett, látta, hogy hazafiai közt van. Winship kapitány igen barátságosan fogadta a két szeren­csétlent. Eleinte vonakodott Alva elbeszélni történetét a kapi­tánynak ; de később mégis elmondó. Winship csodálta Alva hő­sies viseletét. Mint gyakorlott s tapasztalt férfi belátta, hogy az ifjú igazat beszél. t Másnap reggel, midőn Alva fölébredt, e kiáltást hallá: vi- j torlal Rögtön a födélzetre sietett, hol a többiek a mutatott irány- j ban néztek, vizsgálódtak. — Megismerné-e ön a kalózhajót vitorlájáról ? — kérdé a kapitány Alvóhoz fordulva. — Azt hiszem, meg — válaszolt ez. — Menjen föl a távcsövei. — Miután Alva egyideig nézett volna, kérdé a kapitány : — Nos ? — Sir! a kalózhajó. Sebesen hajtanak, s el is fognak érni minket — mond Alva. A mily sebesen csak lehetett, hajtottak előre; de Winship csakhamar belátta, hogy itt szabadulásról szó sem lehet, s kénytelenek voltak a vérszopókkal megütközni. A mint a két hajó találkozott, iszonyú liarcz fejlett ki; em­ber ember ellen használta kését s pisztolyát. A liarcz közepette Alva Ambrózra bukkant. — Ho! itt vagy? — orditá ez — most számolunk ! Alva még soha életében nem keveredett ily verekedésbe. , Nem válaszolt semmit Ambroz szavaira, hanem fölemelte revol­verét, melyben még négy töltés volt, s lőtt .... Ambroz hátra- í rogyott, feje szét volt zúzva. Majd Paul kapitánynyal találkozott. ] Itt okvetlenül elesik , ha épen azon pillanatban, midőn a kapi- | tány pisztolyát fölhúzta, hátúról Simon egy rúddal le nem üti öt. ; Simon volt a harcz lelke, mert a hol ő volt, ott vesznie kellett az ! ellennek. A kalózok, midőn látták, hogy veszniök kell, hajójukra j igyekeztek visszavonúlni; de Simon megelőzte őket, mert a ka- | lózhajót fölgyujtotta. Ez volt szerencséjük ; mert a kalózok a visszavonúiás után a nagy ágyúval akarták Winskip hajóját el- stilyezteni. De a tűz föllobogott, s a kalózhajó elveszett. A tova- siető Winship emberei egy óra múlva csak egy fiistgomolyt lát­tak. Soha sem hallotta többé hírét senki a kalózhajónak. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom