Eger - hetilap, 1867
1867-01-03 / 1. szám
V. évfolyam. 1. szám. Január 3-án 1867. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr, Félévre . 2,. 50,. Negyedévre . • 1 „ »0 „ Egy hónapra . - 44 . EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmit hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyCGlimi nyomda, tlláiizetésekel elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent* eh G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. előfizetési fölhívás AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................^ ft F élévre ..................................................... ft 50 kr. N egyedévit...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................*" 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmen- tesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Eger? 1867. jan. 2. A közelebb lefolyt szent ünnepek miatt a politikai világban is némi szünet állt be; a külföldi lapok hasábjain alig találunk valami újat s följegyzésre méltót. Kétségkívül legfontosabb s napról napra égetőbbé s érdekesebbé válik a keleti kérdés, melynek hosszabb ideig leendő elnapolhatása, a dolgok jelen állását tekintve , alig bir valószínűséggel; a legújabb tudósítások Keletről azt gyanittatják, hogy a görög-török háború kitörése közel áll, Oroszország mesterkedései meghiúsítják a nyugati hatalmak abbeli törekvését, hogy Görögországot Candiában minden beavatkozástól visszatartsák. Legújabb tudósítások szerint, Thes- saliába görög szabad csapatok törtek be, s ezeket az albániai csapatok üldözőbe vették. E tényt körülbelül a háború kezdetének tekinthetjük. A görög kormány ujjhuzása a nyugati hatalmakkal azt bizonyítja, hogy háta mögött Oroszország áll. És csakugyan oly hírek keringnek, hogy Dél-Oroszországban erősen mozognak a csapatok Kiew, Odessa és Bessarabia felé. Wgy látszik, Napoleon császár is valószínűnek tartja, hogy a keleti kérdés nemsokára egész óriási nagyságában előtérbe lép; mert mint franczia lapok Írják, visszavonta a hadsereg újjászervezésére vonatkozó javaslatát, s e tényt a császár azon aggodalmával hozzák összeköttetésbe, hogy a válság Keleten előbb bekövetkez- betik, mintsem a hadsereg-ujjászervezési terv foganatosíttathatnék. Talán nem csalódunk, midőn azon véleményünket, fejezzük ki, hogy a keleti háború közel kitörésének lehetősége képezi egyikét azon indokoknak, melyek az osztrák kormányt a hadsereg újjászervezésének gyors foganatbavételére ösztönzők. Ugyanis a „Wiener Ztg.“ múlt hétfői száma közli, hogy császár Ö Felsége a hadügyminiszterhez intézett kéziratában helyesli a fölterjesztett katonáskodási törvényjavaslatot, fentartván azonban annak alkotmányszeríi megvitatását. Azon esetre, ha a birodalom haderejének szaporítása szükséggé vált, megerösittetik az 1858. okt. 29-iki rendelet, mely a hadkiegészítési törvények változtatásáról szól, azok végrehajtására vonatkozólag. — Az uj katonáskodási törvényjavaslat leglényegesebb pontjai a bécsi hivatalos újság szerint következők: A hadseregbe belépési kötelesség 3 évre szállíttatok le. A három korosztálybeli katonaköteles és alkalmas egyének föltétlenül mind besorozandók a hadseregbe. A hadseregi szolgálat 6 évi sorkatonáskodásra és 6 évi, két osztálybeli tartalék-szolgálatra változik. Az önkéntesen beálló tanulók béke idején egy évig tartoznak zászló alatt szolgálni. A váltságdíjak fizetése általi fölmentés nem engedtetik meg. A hadsereg- kiegészitési ügy végleges szabályozása, mint szintén az ország védelmére való honvédelmi fölkelés rendezése föntartatik. — Mit fog raoudani ehhez országgyűlésünk, látván, hogy ily roppant fontosságú reform épen most, midőn az alkotmányos küzdelem válságos napjai folynak, egyszerit kormányi intézkedés által döntetik el? E tény bizonyára nem alkalmas a kiegyenlítés utjának egyengetésére. Magyarország, mint az országgyűlés kimondotta, ujonezmegszavazási jogáról lemondani nem akar; ha pedig, mint a „Wiener Ztg.“ fönnebbi közleményéből kitűnik, a hadsereg- kiegészitési rendelkezésekkel együtt az is ki lesz mondva, hogy a három korosztálybeli katonakötelesek és alkalmas egyének föltétlenül besorozandók, úgy a magyar országgyűlés legszebb s legfontosabb joga meg lesz semmisítve. Vajha a nagyfontosságu ügyet Becsben el ne hamarkodnák! Horvátországi ügyek. Zágrábból Írják : Tartománygyülésünk többségét épen nem elégité ki 0 Felségének a felirati küldöttséghez decz. 23-án inté»* zett legm. válasza. Azt várták, hogy 0 Felsége a felirat átvételekor a conditio sine qua non-ként felállított integritási kérdést (a katonai határőrvidék feloszlatását ésDalmátiabekebleztetését) illetőleg határozottabb, kedvezőbb feleletet méltóztatik adni. — A remény, hogy a feliratban foglalt kérelmek teljesülni fognak, a legmagasb felelet s b. Beust miniszternek pesti útja óta, melynek ittt különös jelentőséget tulajdonítanak, nagyon megrendült, s már is azon gondolattal kezdenek foglalkozni, hogy az említett kérelmek legf. helyütt nem fognak megballgattatni. Ennek folytán a tartománygyiilési többség, az úgynevezett „Pozor“-párt, program- mot állapított meg, mely nagyon hasonlít a bécsi kormányhoz intézett formális lemondó levélhez. E programra a ..Pozor“ szerint következőleg hangzik: Azon esetben, hogyha a kormány a feliratban foglalt követelményeket nem teljesiti, az orsz. képviselet csak következetesen s az általános várakozásnak megfelelöleg fog eljárni,
