Eger - hetilap, 1866

1866-04-19 / 16. szám

141 lefegyverzést, ámbár ezt a jegyzékben nem jelenti ki, a szövet­ségi hadsereg fölfegyverzését indítványozaudja Frankfurtban. Angolország. A nagy lapok vezérezikkeiben ismét szilár- dabbul nyilvánul azon remény, hogy a béke Németországban fentartatik; a szárazföldi lapok ellenben még telve vannak har- czias szellemű levelezésekkel. így a többi közt a „Times“ bécsi levelezője Írja, miszerint tekintélyes porosz egyének magánleve­leiből azon meggyőződést merítette, hogy a háború kitörése va­lószínű. Bis mark, ki határtalan befolyást gyakorol a királyra, el volna határozva, politikáját szükség esetében fegyveres kézzel is keresztülvinni; azon föltevés pedig, hogy Ausztria ismét enged­ni fog, miként ezt Gasteinban tette, tévesnek fog bebizouyulni. Törökország. A Porta egy újabb rendelete megfosztja a keresztény községeket azon eddig élvezett joguktól, melynélfog- va saját polgári hatósággal bírtak, s azt rendeli, hogy jövőre a keresztények valamennyien a török törvényszékeknek legyenek alávetve. A keresztény népség között ennek következtében álta­lános levertség uralkodik, s azt várják, hogy az európai korraá nyok ez eljárás ellen szót fognak emelni. Olaszország. Az olasz kormánykörökben a porosz-osztrák háborút elnapoltnak tartják, de nem tekintik mellözöttnek. A harczi előkészületek folytattalak, mert Olaszország mindenáron háborúskodni szeretne, — ha pénze volna. Riminiben, Milanóban, valamint több helyen véres összeüt­közés történt a katonaság és polgárság között; újabb s nagyobb mérvű súrlódásoktól tartanak. Duiiiifcjcdclemségek. Bukarestből april 13-ról jelentik, hogy Kretzulesco, Floreseo, és Cariadgivolt minis­tereket a kormány vád alá helyezte ; a helytartóság és ministeri- um az utczaszögleteken felütött falragaszok által Károly La­jos bohenzollerni herczeget javasolták Moldva Oláhország feje­delmének, kinek az átalános szavazat utjáni megválasztása sür­gősen ajánltatik. Hire jár, hogy a herczeg legközelebb érkezik meg, és bemutatja magát. A lakosság meg látszik ezzel elé­gedni. Bukarest, april lö. Tegnap Jassyban kétszáz orosz alatt­való által szándékolt separatista felkelési kísérletet a katonaság és rendőrség meghiúsított. Ez^alkalommal 12 en meghaltak, 16-an megsebesültek. A bujtogató metropolita több másokkal elfogatott. Mourusi herczeg Oroszországba menekült. A nép ezen zavargás­ban nem vett részt. Oláhországnak majd minden, Moldvának pe­dig összes városai a bohenzollerni herczegre szavaztak. Jassyban a csend ismét helyreállittatott. Károly Lajos hohenzollerni herczeg, ki most mint ro­mán trónjelölt lépett fel, jelenleg hadnagy a porosz hadseregben, ésfiaHohenzollern herczegnekaz egykori porosz miniszter- elnöknek. Nagyanyja által, ki M ur at leány volt, s nagybátyja, Pepoli marquis által közel rokonságban áll a Bonaparte családdal. Eger april 18. Kacsaközi levél. Igénytelen leveleim alkalmasint azon kedves czikkek sorsá­ban részesülnek, melyeket senkisem olvas, csak a szerkesztő, sze­dő, censor meg — B . . . bácsi; engem azonban e körülmény az Írástól vissza nem riaszt, mert elvégre is mindegy, olvassák vagy nem olvassák, én azért rendesen kikapom a szerkesztőtől illendő honoráriumomat, t. i. minden hétre hat napot, s pauschaleképen egy egész vasárnapot minden levonás nélkül. Lássunk tehát gyorsan a dologhoz, mert az angol közmon­dás szerint: az idő pénz. És pedig ezúttal paulomajora cantamus. Értem a pest- eger miskolczi vasutat. Micsoda?! hát Egernek vasútja is lesz? kérdi tán a nyájas olvasó (már t. i. a fönnebbelő­sorolt urak valamelyike). Hát hogy ne lenne, ha lesz? még pe­dig, úgy hiszem, a sínek csupa 13 próbás ezüstből lesznek. A do­log már annyira haladt, hogy Egerből, nem tudom, kik, már az országgyűléshez is folyamodtak e tárgyban. A folyamodványt nem olvastam, annyit azonban hallottam róla, hogy az indokolás­ban a fösuly Eger város szegénységére van fektetve! E körül­ményt nagyon jó gondolat volt kiemelni, sőt óhajtottam volna, hogy az erre vonatkozó passust vörös és kék plajbászszal jó vas­tagon aláhúzták volna, hogy annál jobban kitűn jék; mert ha a város nagy szegénységének országszerte hire futarnodik, bizo­nyára nyakrafőre fognak sietni Harschl Itzig, Spitzer Mózes, Karpelesz Salamon, és más könyörületes tőkepénzesek, pénzeiket a vállalatba fektetni^ hogy a vasút Egeren kercsztülvitetvén, ek­ként a szegény város meggazdagodjék. Nagyon szeretném, ha aziránt is lehetne valahova folya­modni, hogy a vásári bódék minden vásár után szétszedetnének. Ha ez Pesten és más városokban megtörténhetik, miért ne történ­hetnék meg városunkban is ? annál is inkább, mert azelőtt itt is úgy volt. E bódék ellen számos kifogást tehetni. Első az, hogy a levegőt, kivált meleg nyári időben, mód nélkül megrontják ; a ki bővebb fölvilágositást kíván, menjen végig a bódék mögött,s meg fogja ezen, itt tüzetesebben nem fejtegethető panaszpoutot érteni. Második panasz az, hogy e bódék a személybátorságot is veszé­lyeztetik. Hivatkozhatnám e tekintetbeu egy, különben nagyon tisztelt barátomra, ki állításomról saját tapasztalása folytán te­hetne fényes tanúságot, s ki lábainak, hogy a bódék körül tanúsí­tott jó szolgálataikat méltólag meghálálja, emléket szándékozik emelni ilyforma fölirattal: E-Sir0 ^ Dicső fajzatja Hunniának! Áldott legyen a te neved! Csehül járhattam volna, hogyha Magával nem ragad heved. Hálám jeléül im ez emlék, S mig éltet a Gondviselés, Évenkint jár számodra egy pár Uj csizma s két pár fejelés. Fordult elő az az eset is, hogy a bódék egyikében, nem tu­dom, miféle emberek, éj idején con amore tüzet raktak; nappal pedig a hetivásárra bejött falusiak tüzelnek néha a bódék tövé­ben, s az izzó parázst ott hagyják, úgy hogy N. ur már vagy két ízben cselédjét volt kénytelen oda küldeni a tűz eloltására, ne­hogy szerencsétlenség támadjon. Denique ego censeo, Carthagi- nem esse delendam, azaz a mondott okoknál fogva legjobb volna, a bódékat minden vásár után szétbontani. Mőélveinkről is Írnék, ha t. i. volnának. Panorámánk, igaz, volna, de erről sem merem véleményemet kimondani, nehogy úgy járjak, mint az „Eger“ színi tudósítója, ki mivel illő szerénységgel azt merte írni, hogy Sz. M. L. saját érdekében cselekednék, ha egy szerepkör mellett maradna; a „nagy“ művésznő szörnyű ha­ragját vonta árva fejére. Az érinthetlenségig nagy művésznő, mint hallom, úgy nyilatkozott, hogy az „Eger“ kérdéses bírálatát a pesti lapok bizonyosan átveszik, s valamennyien föl fognak mi­atta zúdulni (risum teneatis!) hogy merészelt az „Eger“ színi tu­dósítója neki még jó tanácsot is adni! A pesti lapok ugyan vélet­lenül nem vették át a bírálatot, s nem indultak föl jupiteri harag­jukban; de úgy hallom, hogy Napóleon császár az ügyet a majdan egybegyülendő fejedelmi congressusnak okvetlenül elő fogja ter­jeszteni. Kacsaközi. Vegyes hírek. — 0 Felsége Biró László scutarii vál. püspököt, szat­mári kanonokot s magy. kir. helyt, tanácsost, a m. kir. udv. can- cellária valóságos uvd. előadójának legkegyelmesebben kinevez­ni méltóztatott. f(Az elhunyt kalocsai érsekért) az ünnepélyes gyászistenitisztelet Kalocsán f. hó 11-én nagy fénynyel tartatott meg. Az egyháznagyok közül jelen voltak : az egri érsek ö excja, a nagyváradi, pécsi, Csanádi és erdélyi püspökök, továbbá ugyan­azon püspöki székek káptalanjainak, s ezenkivlíl a veszprémi, győri és fehérvárinak küldöttjeik, Pestről is számos méltóságok, u. m. Melczer István kir. személynek, b. Apor, Lévay püspök, Lipovniczky István, k. táblai praelatus sat. ezenfelül a kalocsai tartomány számos papsága és több város világi küldöttsége. Az istenitisztelet Lipovniczky praelatus ur kitűnő gyászbeszédével kezdődött. A requiemet egri érsek ő exja végzé fényes segédlet­tel, mire Schrader jezsuita jeles latin beszéde következett, s az ünnepet az erdélyi püspök által teljes segédlet mellett tartott gloriosum zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom