Eger - hetilap, 1866
1866-03-08 / 10. szám
IV. évfolyam. 10. szám. Márczius 8-áu 1866. Előfizetési díj? Egész évre . . 5ft - kr Félévre . . . 2,, 50 .. Negyedévre . . I ,, 30 ., Egy liúníipra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében, minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceuiui nyomda. KI A fizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Busti-hdz, 80S. szám),— Jentsch G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Országgyűlési tudósítás Pesf, márcz. 5-én. A felirat elkészülte és átnyujtása után a képviselőhöz folytatta üléseit, és több kisebb jelentőségű, főleg igazolási eseteken kívül, a következő nagyjelentőségű indítvány is napi renden volt, melyet a febr. 28-án tartott ülésben Deák Deren ez tett le a ház asztalára : „Kimondottuk a válaszfeliratban, hogy a közös ügyek iránti javaslat kidolgozásához haladék nélkül hozzá fogunk. Indítványozom tehát, méltóztassék a t. ház e czélra egy nagyobb számú bizottmányt választani. Véleményem szerint e bizottmányhoz most 50 tagot, s midőn az erdélyi képviselők itt lesznek, azok közül 15 tagot, összesen 65 tagot lehetne választani. E nagyobb számot azért hiszem czélszertinek, mert a tárgy is rendkívül fontos; de valószínű az is: hogy a bizottmány utóbb a tárgyak külön- félesége szerint több szakaszokra lesz kénytelen oszlani. „Magában értetődik, hogy ha majd Ilorvát-, Dalmát- és Tótország is részt akar venni alkotmányos módon e bizottmányban : annak az országgyűléshez küldött tagjaiból is választatni fognak tagok a bizottmányhoz.“ Ez inditvány elfogadtatván, napi rendre tűzetett ki, és a bizottmányi tagok megválasztatva, a mai ülésben ki- liirdettettek. A tanácskozásokban, melyek a tagok megválasztása iránt tartattak, nem használtatott mindenkor correct kifejezés. Mire való is ily indokolás: a románok, a szerbek stb. közül ezt vagy amazt. Nem tettleges elismerése-e ez a különféle nemzetiségeknek, kik talán holnap ily előzmények után, mint politikai nemzetek fognak fellépni? A képviselőházba nem történt a nemzetiségek szerint a választás, hanem hazánk polgárai a helyi érdekek szerint elküldőtték azt, kiben bizalmuk öszpontosult, vagy a választásnál többséget nyert ; de soha sem hallottuk, hogy a románok, vagy szerbek külön hivattak volna fel képviselők küldésére. Ily eljárás feljogosíthatná a felvidék lakosait is, képviselőiket a tót nemzet képviselői gyanánt tekintetni. Epen nem tanácsos a tűzzel játszani; de nem is szükséges, hogy hangosan is indokoltassék, ez vagy amaz miért lön a bizottmányba megválasztva? A f. hó 3-án tartott ülésben Per ez el István az iránt nyújtott be indítványt, hogy a most emlitett s a közös ügyek tárgyalását eszközlendő bizottmány működése a képviselők előtt nyilvános legyen, azon megjelenhessenek. A követigazolási eljárás módosítása iránt is adatott be inditvány több képviselő, élükön báró Eötvös József és Tisza Kálmán által. Mindkét inditvány tárgyaltatni fog. Csakugyan felette óhajtandó és égető szükség, hogy az igazolási eljárás akként módosíttassák, miszerint ez ne lehessen többé politikai pártkérdés, mint ezt a jelen országgyűlésen is sajnosán kellett tapasztalni. Ugyanezen ülésben kézbesittetett és olvastatott fel a legfelsőbb kir. leirat a felső- és képviselőház felirataira. Olvasóink ezt a mai számmal veszik. A legmagasb kir. leirat prímás ő eminentiája által a felsőházban felmutattatván és az elnökségnek kézbesittet- vén, ez átküldé azt a képviselőháznak; itt bontatott és olvastatott az fel először. A felsőházba visszajutva, itt azt a főrendek fennállva hallgatták végig, és nem egy helyen helyesléssel fogadták. E legmagasb kir. leirat gyorsan terjedt el a városban. Német nyelven is árulgatták mindenfelé, s azóta a közbeszéd tárgya. No, hogy tetszik? csaknem az első kérdés, ha ismerőssel találkozunk, és az embernek már tudnia kell, hogy miről van szó. Idő előtti és illetéktelen volna, e legmagasb leiratról megelőzőleg szólni. Országos képviselőink, kikhez az intézve van, kétségtelenül a körülmények komoly megfontolása után, bölcs és beható tárgyalás alá veendik. Sajátságos, — rnondá egy ismerősöm — a trónbeszédet harsány éljennel fogadtuk, lelkesen üdvözölte az egész ország; pedig e legmagasb leirat épen azon elveket vallja, és némelyikét szabatosabban körvonalozza, melyeket a trónbeszéd. Honnét tehát a különbség ? Talán mert ma nagyobbak valának reményeink, mint 1865-ben de- czember 14-én ? . . . . A jól értesült körökben, hol nem hitték az akadályokat már teljesen elhárítva, a legfels. kir. leirat semmiké}) sem volt váratlan. Különben a hangulat, mely az első pillanatban levert volt, ismét kedvezőbbé kezd válni; az elhalványult remény újra ébred a teljes és a nemzet törvényes óhajtásaival egyező kibontakozás, végmegállapodás és kiegyezés iránt. A pessimisták már a végsőről, az országgyűlés feloszlatásáról is beszélnek; sőt némelyek már a kinevezendő uj kanczellárt combinátióikba foglalják. Nem a kiindulási pont, nem a végczél iránt vannak differentiák, hanem a mód és eszközök iránt. A nemzet képviselői munkára hivatvák; munkára, melynek, hiszszük, áldásos gyümölcsei lesznek: hazánk alkotmányos jogainak megszilárditása, nemzeti jólétünk biztositása és fölvirágzása. A mai ülésben a kir. leirat iránti tárgyalás már szóba hozatott. E czélra Deák Ferencz indítványa folytán egy kilencz tagú bizottmány fog a holnapi ülésben megválasztatni. A képviselőház költségvetése februárhóra összesen: 54,985 pfrt és SS1/; krt. tett. Az erdélyi képviselők is lassankint jelentkeznek, nem
