Eger - hetilap, 1866

1866-02-08 / 6. szám

48 pávafarkkal. A sztinóra alatt ment végbe a vetemények- és kerti eszközök allegoricus körmenete, mely sok mosolyt csalt a nézők szemeibe. Programmul hozzá Komécsynak igen szépen sikerült költeménye: „A vetemények lázadása a virágok ellen“ szolgált. A bálanya, gr. Andrássy Gyuláné, rózsalugasnak keresztelt kar­székében leereszkedő nyájassággal társalgóit a körűié csoporto­suló szépségekkel. Majláth főkanezellár és Sennyei tárnokmester nejével és a nagyszámú mágnási kar feltünöleg képviselte a maga­sabb aristocratiát; ott láttuk az udvarias dán követet és több kül­földi nevezetességeket. A bál mindennek daczára igen fesztelenül folyt reggeli 6 óráig, 0 Felségeik, kiknek számára egy páholy volt berendezve, nem jelentek meg, hanem Császárné 0 Felsé­ge 1000 forintot ajándékozott a társulat alaptőkéjének gyarapí­tására. A tánezolók között ott láttuk a bájos PaulerGizella és Hajnik Irén urhölgyeket, kik szépségük és kedves tánezuk által különösen kitűntek. 0 Felségeik Buda-Pesten tartózkodásának ideje alatt Pro­gramm nincs kibocsátva, hogy igy a tolongásoknak és tüntetések­nek eleje vétessék. Hir szerint a Felségek csak 14-én utaznának vissza a birodalmi székvárosba. Hollós László. Az 1865-dik év utólsó negyede folytán az egri érseki csillagdában intézett légtünettani észleletek ered­ménye. I. Légnyomás. a) Légsúlymérőnek havi középállása a Reaumur-féle fagypontra visszaszámítva és párisi vonalokban és azok ezredrészeiben ki­fejezve. Októberben : 330'" 219 ; — novemberben: 332"' 647; — deczemberben: 335"' 235. b) A légsúlymérőnek legmagasb állása. Oktober 4-én reg. 9 órakor: 335'" 870; — november 15 én délutáni 3 órakor: 338'" 871; — deczember 8-án reg. 9 órakor 339/" 492. A légsúlymérőnek legalacsonyabb állása. Oktober 28-án délutáni 3 órakor: 325/" 981. — november 10-én reg. 9 órakor: 327/" 052; deczemb. 5-én délut. 3 órakor: 330/" 544. d.) A légsúlymérőnek legmagasb és legalacsonyabb állása közti különbség. Októberben: 9/" 889; — novemberben: 11.'" 819: — de­czemberben: 8.'" 948. Jegyzet. Deczember folytán a légsulymérö mindig rendkí­vül magasan állott. II. A szabad léghőm ér séke. a) Havi középhömérsék. Októberben : -f- 10.° 27 ; — novemberben : 4-én 5° 43, de­czemberben 2-án délut. -j- 0.° 35. b.) Legmagasb hőfok. Októberben: 2-án déli 12 órakor —(— 17.° 7 ; — november­ben: 4-én déli 12 órakor : -|- 14.° 3; — deczemberben 2-án dé- után 3 órakor: -(- 8.° 7. c.) Legalacsonyabb hőfok. Oktober 30-án napkeltekor: -j- 2.° 0;— november 17-én napkeltekor: — 4.° 0; — deczember 14-én napkeltekor : — 7.° 5. d.) Különbség a legmagasb és legalacsohyabb hőfok közt. ságot, megnövesztik szakállukat, mint az öreg Crocus, oly ember- gyűlöletben élnek, nem közlekednek senkivel, kivéve a pálinka­árusokat, s a kiket legtöbbszször a fiatal akadémikusok keresnek föl, hogy róluk egy Timonhoz, Solonhoz, vagy egy hosszúszakál­las patriarchához mintaképet vehessenek. De habár nyomorú is a rongyszedök helyzete, a társaság nörészeé még sokkal roszabb, úgy, hogy mire e pontra értek, habár magasabb lépcsőről, akár mindjárt a kaméliás hölgy fé­nyéből léptek is ide, minden önbecsülésüket és reményüket elvesz­tik, és még ebben a legalsó mélységben is ismernek mélyebb lép­csőt. Egy egészen romlott nő sokkal roszabb, mint egy rósz em­ber; még az angyalok is mélyebbre zuhantak, mint a pokol lakói. Közönségesen az ivás az, a mi őket ennyire viszi, és miután csupán ételért és italért állnak szolgálatba, csak ritkán sikerül nekik e rabszolgaságtól megválni, hogy önállók lehessenek, vagy legalább egy kosarat és kapát szerezhessenek. A rongyszedö rendesen úgy kap e mesterségbe, mint olyan­ba, melyből minden nehezebb munka nélkül meg lehet a napi ke­nyeret szerezni, és habár e csúszó-mászó és leskelődö munka in­kább csak az öregeknek való, mégis kitűnt, hogy 800 rendőri föl­ügyelet alatt álló rongyszedö három ötödé 17—36 éves korú. A papírkészítés folyama, mely Francziaországban úgy, min- Angliában egyforma, már eléggé ismeretes. Egyik papirmalom teljesen hasonló a másikhoz, mindegyikben megvan a hosszú szó ba, hol a rongyok elrendeztetnek, és fiatal lánykák által össze- vagdaltatnak, mindegyikben megvan a víztartó, hol a rongyokat kimossák, leforrózzák és halvanynyal megfehérítik; mindegyik­ben megvan az a tér, a hol a tépő-, őrlő-, és zacskótokokba zárt gépezet működik, s a honnét a rongy pép vagy zab-alakban hull ki, mindenütt megvannak a nagy kádak, melyekben a rongy egy nagy gerendakészülék segélyével tartatik folytonos mozgásban — mind e tárgyakat jól ismerik azok, kik valaha papirmalmot meg­látogattak. A régibb időben a papirt híg rongykovászból késziték, mely miután egy rézmedenezébe bemártatott, kiteríttetett egy darab vi­torlavászonra, úgy hogy a nedvesség átszivárgóit, és csak a sű­rűbb anyag maradt fönt; ezt azután sűrű rongyok közé tették, vász­nakon megszárítgatták, föloldott timsó vagy gelatinenal átjártat- tá’k, s azután vlzsajtó alá tevék, hogy fényességet és simaságot nyerjen. E hosszadalmas eljárást, mely minden lapnál ismételte- tett, 1789. körül pótolta a mostani gépezet, melyet egy Roger ne­vű franczia iparos talált föl, habár az első gépek Angliából szár­maznak, de a melyek csak az 1815-iki békekötés után vitettek be Francziaországba. Ez új találmány segélyével a pépet gyanta és timsóval ve­gyítik, s még valami színesítő anyagot adnak hozzá; mire az egy ferde lapra fölállított tartóra egyenletesen ráesik egy nagy darab vitorlavászonnal együtt, mely a hengerek közt lassankint megke­ményedő pépet mindenütt kiséri. E szöveten vannak a papirala- kok, melyek készítésében a franczia ipar sokkal megelőzi az an-, golt, mert kitűnő virágos, sugaras, táblás, csillagos s. a. t. papírokat készítenek mindennemű alakban, aminő csak hölgyecs- kéinknek tetszhetik ; de a franczia színek egyátalában kelleme­sebbek is, mint az angolok, mert mig ezek czéltalan költséggel tö- rekesznek a szín különös fehérségére,szomszédjaiknak már sike­rült meglehetős olcsó módon utánozni papírjaikon a szivárvány minden szinét. Az oka az, hogy a színes papírhoz, bárminő szinti alkalma­tos, mig azt a hófehér angol papírt csupán a tiszta fehér gyolcs­ból lehet előállítani. Az ily módon tisztított pépet roppant tömeg­ben addig forgatják és préselik elöre-hátra szürőrongyok, henge­rek, melegített cylinderek közt, mig csak kellő szilárdságát és vastagságát el nem érte. Mire az űr végéhez ér, és mire a hengerekről legördül, el­metélik, es átadják a pogyászolóknak, hogy elfoglalja helyét az irodalom, vagy a haladó tudományosság mezején. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom