Eger - hetilap, 1866
1866-01-04 / 1. szám
5 Politikai hírek s események. Ausztria. A cseh tartománygyülés hála-feliratát — mint a „G. C.“ értesül — báró Rothkirch országos marsall nyujtá át külön audentián U Felségének, ki is azt a legnagyobb kegyességgel fogadá. 0 Felsége ez alkalommal a cseh koronával leendő megkoronáztatásának kérdését is megemlité, s annak valósulását legkegyelmesebben kilátásba méltóztatott helyezni. Anglia. Londonból decz. 29-ről jelentik, hogy két ezred váratlanul parancsot nyert az Irlandba indulásra, hol nyugtalanságok kitörésétől tartanak. A „Times“ hivatalos forrásból értesül, hogy a francziák lehető gyorsan fognak mexicói veszélyes helyzetükből visszahivatni, és hogy B az ai n e tábornagy hadseregével minden bizonnyal visszatér Európába. Olaszország. Az olasz miniszterválság, ugylátszik, még nincs teljesen befejezve. A florenczi decz. 30-iki lapok jelentik, hogy S c i a 1 o j a senator elfogadta a pénzügyi tárczát. C h i a v es a közmunkát megtartotta, Lamarmora miniszterelnökjés külügyér I, Petinergo pénzügyér lesz; a többi miniszterek nevét mégnem tudni. A semptemberi conventió értelmében Rómának a francziák általi megszállása 1867. elején véget érend. De előre láthatólag e megszállás más alakban továbbra is fentartatik, ha bebizonyul, hogy 10,000 főnyi franczia sereg pápai szolgálatba lép, és a katonák a nélkül, hogy megszűnnének francziák lenni, a pápának teen- dik le a zászlóesktit. A megszállásnak ily alakban fentartása, meghiúsítja a septemberi conventió leglényegesebb határozatát, s a bibornok-collegiumot valószínűleg az erre való tekintet bírta ujabbi határozatának hozatalára, mely szerint ö Szentsége a francziák elvonulása után sem hagyandja el az örök várost. Rómából írják, hogy ő Szentsége f. hó 18-dikán délután a Monte Pineto sétányon jelent meg, és számos néptől körülvétetve, sétát tett a Via Sistina és Felice-n át. Kinézése erőteljes és egészséges. Poroszország. Mint a „Prov. Cor.“ jelenti, az országgyűlés egybehivása jan. 15-re tűzetett ki. Először az 1866-dik évi költségvetés és nehány sürgős és gyakorlati jelentőségű törvény fog előterjesztetni. Az ülésszak további lefolyása lényegesen (a képviselőház magatartásától és az ebből eredő kilátástól sikerre feltételeztetik. Spanyolországból igen kedvezőtlen tudósítások vannak előttünk. Biztosan állítják, hogy a catastrófa mindinkább közéig. A királynő elleni izgatások folyton folynak, s az igatók a királynő gyóntató-atyjára, Claretra hívják fel a népboszut, kit a kir. palotába ismét visszahívott. Madrid, dec. 27. (Cortesgyülés megnyitása.) A trónbeszéd igy szól: Békés törekvéseinknek nem sikerült az ellenségeskedéseket Chilivel meggátolni; a háború folyamáról, valamint a további alkudozásokról a kormány számot adand a corteseknek. Viszonyaink a többi hatalmasságokhoz folytonosan barátságosak. — A spanyol nemzet érdekein és érzületein alapuló különböző okok a királynét Olaszország elismerésére bírták. De ez elismerés sem a pápa iránti tiszteletét és ragaszkodását nem volt képes gyöngíteni, sem azon határozatát megingatni, hogy a sz. szék jogai felett őrködend. — A királyné továbbá a megtakarítások, s nehány adónem fölemeltetésenek szükségességét említi, és végül mondja : A kormány nyugodtan tekintvén a pártok állását, bizton reményű, | hogy sikerülend a nehézségeket a törvényes ut határain belül nem ritkán található á maragua, suma, az oroszlánnak egy ki- i sebb faja, valamint az aranypáva, és vadpulykák. A partok men- ! tében pedig flamingók, pelikánok a legkülönfélébb mocsárgémek í s a folyókban krokodilok láthatók ; mely utóbbiak azonban egyáltalában nem oly veszedelmesek, mint kikiáltva vannak. Az utolsó, Oxumaxinta melletti expeditioban magam is lőttem egyre a hajóból. — Az itteni oly igen feldicsért gyümölcsök, az ananász és banánok kivételével, épen nem ízletesek; a mangó, marannon stb. vadizü, s a müveit európainak éldelhetetlen jószág. A mi sárga és őszi baraczkjaink, almáink stb. sokkal többet érnek, a melyek Mexico magasabb térségein tenyésznek ugyan, itt azonban csak mint Európából behozott befözött gyümölcsök ismertetnek. Egy fő káposztának vagy 4—5 burgonyának ára itt 1 kral, vagyis 25 új krajczár, mert a burgonyák hazája az Egyesültállamokban van. A mexicoi vörös,- foghagymás és paprikás étkeket senki sem tudja közülünk élvezni, azért mi egy katona által főzetünk. Campeche városa, mely nevét a kék festéknek használt campech-f'ától veszi, tengeri kereskedőváros, mely az itteni spanyol telepitvény megállapítása éveiben Montejo kapitány által 1526—28-ban a vad indián csordák ellen védelmül, falgyürtizet- tel ellátva, építtetett. Az egész városban, mely 15000 embert számlál, csak az egyetlen színház van magas fedéllel ellátva, mig valamennyi többi ház, melyek között csak néhány emeletes, lapos fedéllel ereszkedik az utczára, s minden utcza erős, a tenger felé vezető eséssel bir. Ennek oka pedig abban van, hogy az esős időben, mely junius, július, augustus, szeptember, és október felét foglalja magában, az esővíz gyorsan folyjon le. Mert ha meggondoljuk, hogy az említett hónapokban minden nap legalább két óra hosszant, rendszerint esteli 4-től 6-ig, a legerősebb záporeső hull, megfogható, hogy minden lehetőt el kell követni, nehogy azon szomorú helyzetbe jusson az ember, hogy a viz mindenestől elvigye. Junius hóban, mikor az esős idő beköszönt, történik itt a vetés, ez tehát a tavasz, mikor minden zöldek Októberben kezdődik az aratás, pl. a gyapotnál, czukornád, tengeri stb-nél, azután ismét megfoszt a száraz hőség mindent lombjaitól, mely egész júniusig tartván, a I földnek nagyon szomorú tekintetet ad. A vetés itt oly módon tör- ! ténik, hogy egy darab őserdő égetés által kiirtatik, melybe azután tengeri vagy más egyéb mag szóratik. Zab, árpa, rozs itt épen nem, búza pedig és kávé csak igen kevés tenyésztetik, mert a nép itt csak tengerilisztböl készült kenyérből él. Eke és borona ismeretlen dolgok, mert a sztiz-földnek nincs szüksége mesterségre, hogy gyümölcsöző legyen. Egészben véve ezen félsziget nem egyéb, mint egy őserdő, melyben a gyér indián népesség nyomorú kunyhókban falvakban élve, csak az általok ismert ösvényeken közlekednek Merida, Campeche, Valladolid és Carmen városok fehér lakosságával, hogy gyümölcseiket, s kézimunkáikat, melyek fazekak, fonott függő-ágyak s kosarakból állanak, eladják, s árukon puskaport, ónt, czérnát, vásznat és sót vegyenek. Mint már emlitém, ezen emberek csak tengeri, igen kevés hús, leginkább vad, de igen sok pálinkával élnek. Nem lehet csodálni tehát azon feleleten, melyet egy Mexikóból visszatérő indián törzsfőnök, kit a császár naegvendégelt, azoknak adott, kik tőle ottlétéről tudakozódtak. Ámbár, úgymond, nekünk fehér emberek szolgáltak fel, kiknek kezeik valami febér rongygyal volt bekötve (kesztyű), s négyszer is napjában egy különféle ezüst tárgyakkal (kanál, kés, villa, tányér,) fedett asztalon enni adtak: még is mindig éhen keltünk fel attól, mert tortillát (tengeri-kenyér) és pálinkát ama pár napon át még csak nem is láttunk. — A többi, a fehérek uralmát elismerő indián törzsek közt, eme félsziget északnyugati részét még mai napig is egy vad, harczias népfaj lakja, körülbelöl 20,000 lélek, kiket indios barbaros név alatt ismernek, kik jelenleg is harczban élnek a császári mexikói kormánynyal, mely valószínűleg ezen fajnak megsemmisítésével fog végződni. Ezek pogányok, s vallási jelvényként hármas keresztet viselnek, mint egyetlen maradványát a keresztény vallásnak, melyre őket oktatni nehány missionarius híjába kisérlé meg, s jelenleg Chan St. Cruz fővárosukban levő orakulumjokra hallgatnak. A háború színhelye ezen törzs és a császáriak közt Campechetől 200 legua távolságra van, a melyben európai katonák soha sem alkalmaztatnak. — 1
