Eger - hetilap, 1866

1866-10-25 / 43. szám

356

földtebermentesitési tőkéjéből is 3,000,000 irtot a vallás alapnak ajándékozott; a veszprémi püspökséget illető 735,000 írt ily természetű töke alapítványul tétetett le különféle megyei czélokra, leginkább szegény papok, szerzetesek, iskolák s tanítók felsegé- lésére. Esztergomban épült a basilika eddig mintegy három millió költséggel és a papnövelde (a régi apácza zárdául alakíttatván át) ; Pécsett a „Miasszonyunk“-ról czimzett, Egerben és Veszprémben az angolkisasszonyok, K a 1 o- csán a szent Vincze-szüzek zárdája, — mindezaz alapitó tökét is ideértve, körülbelül másfél millió frt költséggel. A nagy-szombati gymnasium cardiná'is és hg. prímás, esztergomi érsek nagy- kéri Scitovszky kér. János részéröl 200,000; a nyitrai Eos k o v á n y i Ágoston, nyitrai püspök részéről 50,000 frt (a püspöknek más 50,000 írtja még ki nem jelelt czélra a nyitrai káp talanban van letéve) alapítványt kapott. Kalocsán a bold, érsek, K u n s z t József az említett nözárdán kívül a gymnasiumot egészen újból épité, s ezt és a zárdát összes bátramaradt vagyonának örökösévé tette. Hasonlót cselekedett bold. Hám János is, volt szathmári püspök, kiknek alapítványai együtt aligha a 2,000,000 frtot nem haladják meg. Az irgalmas- és iskola-nénék országszerte elterjesztettek; léteznek tudnillik tudtunkra Pesten, Esztergomban, Egerben, Gyöngyösön, Miskolczon, Pécsett, Szatmári, Ungvárt, Veszprémben, Rosnyőn, Győrött, Nagyváradon, Csanádmegye több helyein, Erdélyben stb. Győrött gyermekpapnövelde , Nagyszombatban, Egerben, Kalocsán világiíinöveldék,több helyütt szegény ifjak számára, mint például a rosnyói és lőcsei gymnasiumoknál, tápintézetek is keletkeztek. A kassai és győri székesegyház, ez utóbbiban nevezetesen a sz. L á s z 1 ó - kápolna műgonddal és csínnal restauráltattak. Egerben az érseki lyceum jogtani kara két uj tanszékkel szaporitta- ott. A papi és tanítói nyugdíj-intézetek vagy felállittattak, vagy

legalább alaptőkéik tetemes uj adományokat nyertek. Nem kevés számú városban a kézmű ipar növendékei számára egészen a papság költségén egyletek jöttek létre, melyek, mint például az egri, házzal is bírnak. Sajnáljuk, hogy az egyes püspökök, káptalanok, lelkészek által tett más mindenféle alapítványok összegét, melyekről részben a hírlapok is tudósítottak, megmondani nem tudjuk: úgy hiszszük nem kevesbbé fogna csodálkozni a közönség, ha meglátná a számot, melyet az összeadott összegek összege kifejezni fogna. Épen nem mondunk valamely valótlan i dolgot, ha azt állítjuk, hogy a birtokos papság brutto-bevételeinek, azokat négy részre osztva, s egy negyedrészt adóra, másikát pedig kezelési költségekre számítva, egy egész negyedrészét különféle adakozások, aláírások stb. emésztik fel, s mind amaz alapítványok a cultus- és önfentartás költségein és magán-alamizsnán fölül csakis az utólsó negyedrészből kerültek ki.

(Vége követk.)

Eger, «kt. 24.

Utolsó találkozásunkkor biztosan reméltük , hogy lapunk jelen számában jelenthetjük a magyar országgyűlés mikorra történt egybehivását, azonban csalatkoztunk; a magyar főkanczel- lárhoz intézett legf. kézirat az egybehivatás időpontját, az országban s különösen a fővárosban uralkodó cholera-járvány miatt, egyelőre meg nem határozza , hanem megbízza a fökanczel- lárt a szükséges előkészületek haladéktalan megtételével, hogy az országgyűlés az egészségügyi viszonyok kedvezőbbre fordultával működését legrövidebb idő alatt újra megkezdhesse. Eme határozatlanság a lapok részéről különféle fejtegetésekre szolgáltatott alkalmat, miért is a „Wiener Abp.“ jónak látta e tárgyra nézve nyilatkozni. A nevezett félhivatalos lap illető czikkében azt mondja, „hogy a magyar országgyűlés egybehivási határideelvesztett, bőven visszanyerte benső megismerésben alakuló tekintélyben és tiszteltetésben.

Nagy barátja volt a szépmüvészeteknek, miről eléggé tanúskodik azon számos szobor, képorgona, melyek az ő 40 éves föpásztorságának köszönhetik lételöket, és melyek közt a pesti plébánia-téren fölállított sz. háromság-szobrot méltán megemli- tendönek tartjuk. Maga is zenész és zenekedvelő lévén , közel ismeretségére méltatta Lisztet a zenekirályt, ki Scitovszky meghívására látogatta meg ismét, évek hosszú során át nélkülözött hazáját, s ennek ösztönzésére és kezdeménye folytán több óriási művel és előadással vitte elő az egyházi zene ügyét.

Észrevehető nyomokat hagyott maga után a népnevelés terén is. Gömörmegyében sokat köszönhetnek neki a népiskolák ; a terjedelmes pécsi megyében pedig, alig van helység, melynek iskoláját többször meg nem látogatta, és annak alapját nem növelte volna. Számos tanodát állított és alapított maga is. A pécsi képezde különösen neki köszönheti fölvirágzását. Tanítói nyugdíjintézeteket alapított , és számtalan egyént egyenesen segélyezett.

Átalában nem szokás az egyházi hivatal eszméjét a politika eszméjével összeköttetésbe hozni, s valóban léuyegökben nem is tartoznak azok egymáshoz. De mivel a magyar politika eleitől kezdve a nemzet politikája volt, valamint a magyar kath. egyház a nemzet egyháza, — e papság mindenkor élénk részt vett nemzeti bajaink és szabadulásainkban, és hathatós tényező volt politikánk terén. Különösen prímásaink mindenkor dicső szerepet vittek e tekintetben ; de talán egynek sem jutott közöttük oly szép és oly dicsőséges, mint Scitovszkynak.

Itt azon különségre kell olvasóinkat figyelmeztetnünk, mely a rendes és rendkívüli politikai viszonyok közt fekszik. Egészen más a hazafi, s annálfogva a hazafipapnak, és főpapnak

is helyzete oly időben, mikor politikai szélcsend uralkodik, vagy ha zivatar dühöng, egészen más, ha az ország pártokra van oszolva, vagy ha a pártok a megtámadott jogok és nemzetiség vedel mére egyesülnek. 1848-ban Scitovszky, meggyőződés szerint, azok közé tartozott, kik a rohanó árnak gátul vetették magukat. Egykettő elbukott társai közül az árban, mások kimagasodtak belőle. Az utóbbiak közé tartozott ő is, és nagy tekintélyben állott nálak.

De átalánossá lön e tekintély, s országossá az iránta érzett tisztelet, midőn az ötvenes években a pártok a fenyegetett nemzetiség védelmére összeolvadván, látták, hogy a bibornoki kalap, a hatalmas pásztorbot, a nádorispánsággal vetekedő primási tekintély mellettök áll. Scitovszky tevékeny részt vett az akkori össses nemzeti törekvésekben, és sokat tett a bajok elhárítására .

E korbeli szereplése történetírói tolira érdemes; mi ezúttal csak annyit említünk belőle, hogy a legtöbb akkori politikai eredmény kieszközlésében, sőt olykor kivívásában, tetemes része volt, igen sok lépést az ő kezdeményezése indított meg, a nemzet jogai mellett pedig, habár gyakran eredménytelenül is, szólt, tett, vívott. Azon elnöklete alatt tartott gyűlés, mely az 1848-ki választási törvényeket az octroytól megmentette, s az 1861-ki országgyűlés föloszlatása utáni bátor föllépte, melynek veszélyét gyanithatólag csak a politikai változások hárították el róla, különösen megemlítést érdemel.

Nem tiresphárizs volt tehát az, midőn Scitovszkyt érdemekben megősztilt föpásztornak nevezték életében, és nem üres phrá- zis, midőn őt a nemzet halottjának nevezzük halála után.

Béke hamvaira! nM. F.u

I