Eger - hetilap, 1866

1866-09-20 / 38. szám

IV. évfolyam.

38. szám.

Szeptember 20-án 1866.

Előfizetési díj:

Egész évre . . 5 ft - kr

Félévre . . . 2 „ 50 „

Negyedévre . . 1 ,, 50 ,,

Egy hónapra . — 44 „

Hirdetésekért

minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik.

Politikai s

vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Elflfizetéseket elfogad •• a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J ént se h G. könyvkereskedése

s minden cs. kir. postahivatal.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

CZIMU

POLITIKAI S VEGYES TARTALMI HETILAP

1866 október — deczemberi folyamára.

Előfizetési föltételek.

Egész évre

........................................................5 ft —

F

élévre..............................................................2 ft 50 kr.

N

egyedévre.........................................................1 ft 30 kr.

Egy hónapra . — 44 kr.

T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletgréH dánynyal szolgálunk. v;

Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmeij- tesen küldendők.

Az „Eger“ kiadó-hivatala,

(Lyceumi uyomda).

Eser, szept. 19.

Rövid szemlénket a magyar kérdéssel kezdjük, mint a mely bennünket legközelebbről érdekel. Bécsi lapok e tárgyról igen sokat tudnak mesélni, de egymással gyakran ellenkező, s puszta találgatásoknál egyébnek alig nevezhető közleményeiket lapunkban reproducálni, csak idő- és térpazarlás volna. Az egészből csupán annyit vélUnk czélszerUnek megjegyezni, hogy több bécsi lap szerint, a kormánynak a magyar pártvezérekkel folyamatba tett értekezése megszakadt, illetőleg sikereden maradt; mig ellenben az e tekintetben rendesen jól értesülni szokott „Debatte“ azt irja , hogy a végbement értekezletek eredménye eldöntés végett Ö Felsége elé terjesztetett. Ugyancsak a „Debatte“ alaptalanoknak mondja a bécsi lapoknak a magyar országgyűlésről terjesztett hireit. A nap kérdését, úgymond, a magyar miniszteri um képezi, s csak ha ez megoldatott, fogja megtenni a magyar országgyűlés egybehivatása iránti javaslatokat 0 Felségének vagy a kormány, vagy a magyar minisztérium.

— A béketárgyalások Olaszországgal, mint a „Mem. Diplom.“ erösiti, annyira haladtak , bogy kevés nap múlva a szerződés aláírása várható. Az elvi kérdések mindenesetre szabályoz- vák, de még hány gyakorlati egyes dolgok taglalandók s megál- lapitandók, igy a határvonal és adósság-felosztáson kívül az osztrák hivatalnokok sorsa Velenezében, a déli vaspálya-tigy, a velenczeiek elbocsátása az osztrák hadseregből stb. A vaskoronának Menabre a tábornok által megpendített visszaadásába osztrák részről nem akarnak beleegyezni. — Florenczi sürgönyök

az Ausztria és Olaszország közötti béketárgyalások lényegesebb pontjaiul a következőket jelölik: 1) A Monte Lombardo-Veneto adósságának szabályozása, melyet Olaszország átvállalna. 2) Az erődített helyeken levő ingatlan hadiszerek megszerzéze Olaszország részéről. Az ingó javak, mint tudva van , Ausztriába szállíttattak. 3) A határkérdés szabályozása Verona és a Garda-to részéről. 4) A várak kiürítésének módja osztrák részről, és az olasz csapatok bevonulásának határideje megszabatik.

— A keleti kérdés megoldását a nyugati nagyhatalmak, ha már ki nem kerülhetik is, szeretnék legalább elnapolni; azonban az Athen és Konstantinápolyból újabban érkezett sürgönyök azon aggodalmat keltik, hogy a válság előbb fog kitörni, mielőtt még a diplomatia megnyugtató kísérletei sikerülni fognának. Epirus- ban a mozgalom napról napra nagyobb terjedelmet vesz, és Syria régi sebe, ugylátszik, ismét megnyílóban van. Candiábau hirsze- rint mintegy 50,000 görög lakos áll fegyverben. Ezek és a török

• csapatok közt, görög lapok szerint, naponkint történnek összeütközések. A „Wanderer“ tudósítója szerint, a fölkelés Candiában azért öltött oly határozott jellemet, mert a zultán e szigetet az egyiptomi alkirálynak akarja átengedni, vagy már talán át is engedte. Ha ez áll, úgy Görögországnak cselekvöleg kell föllépni, hacsak György király I. Otto sorsára jutni nem akar; mit a görög kormány a nagyhatalmaknak állítólag már tudtul is adott. — Az északamerikai Unió is, ugylátszik, szerepelni készül Európában, névszerint a keleti kérdésben. Az aegei tengerre amerikai hadihajók érkeztek, s a washingtoni kormány ott egy szigetet akar megvenni a Portától, melyet annak idejében támpontul használhatna. Ezellen Francziaország, Anglia által támogatva, a Portánál erélyes lépéseket tett; hogy lesz-e sikerök, a jövö fogja megmutatni. — Ausztria is komoly figyelemre méltatja a keleti bonyodalmakat, miért is a kormány rendelkezett, hogy az osztrák alattvalók oltalmára több hadihajó menjen Candiába, és egy figyelő hadtest felállítása is tervben van.

— Mig Európa minden valószínűség szerint a keleti kérdés megoldásának előestéjén áll, azalatt Amerikában is nagy válság van készülőben. Mexico állapotát a lapok oly sötét színekkel festik, hogy a katastrofa közel bekövetkezését várhatni. A köztársaságiak napról napra több tért nyernek, s jelenleg birszerint legalább 100,000 köztársasági áll szemben a franczia haderővel. Az Unió beavatkozását is sokan valószínűnek tartják. Az Unió külügyminisztere Seeward egy lakoma alkalmával áldomást mondván, new-yorki tudósítások szerint, azon reményét fejezte ki, hogy a mexicoi köztársaság már novemberben meg lesz mentve az idegen uralom utolsó nyomától is. — A mexicoi dráma kifejlődése, úgy látszik, gyorsan fog végbevenni.

Az érzékek csalódásai.

(Folytatás).

Sokkal ismertebb s kikerülhetetlen csalódása szemünknek a tőlünk messzebb levő tárgyak nézésénél áll elő. Mindenki ta-