Eger - hetilap, 1866
1866-01-25 / 4. szám
28 eem kívánhatja Deáktól, hogy az 1861-iki elvektől gy hajszálban s térjen el. A ki ezen merev állást még tovább is elfoglalni kivánja, az a politikai tények organikus fejlődését nem ismeri, miszerint egyik időnek eseményei módosító hatással vannak más idők eseményeire. Politikai, nézetekben nincs dogmatikai megállapodás —, régen meg van írva, hogy a politika az opportunitások, az exigentiák tudománya. A ki a 61-iki elvekkel akarja a kiegyezést, annak a kormány a 61-iki factumá- val fog felelni. Tehát annyi éles látás, annyi hazafiúi igyek- vés, annyi közeledés fent és lent — csak azon eredményt szülné, hogy a kiengesztelődés pillanata még továbbra is bizonytalan időre elodóztassék? Deák újévi köszönő válaszában képviselőtársaihoz, hangoztatta ugyan a nemzet becsületét és a haza függetlenségét, de ugyanez alkalommal megérintette azt is: hogy áldozat nélkül kinem bontakozhatunk e nemzeti bajokból. Es e nehány szóban van elrejtve az ő programmjának sommája, mely tehát, a 48-iki alapon ugyan, kész áldozatot is hozni — ha azt a királyi felség hatalmi állása és a közbirodalom java kivánná. A magyar király jogait nem engedheti senki oda leszállítani: a hol az angol, a belga, a portugálli királyok jogai állanak, sem a nemzet független állása nem terjedhet odáig, hogy azzal a közbirodalom hatalmi állását alterálja. Mindezeket egy szerencsés Öszhangzatba hozni — lesz Deáknak nagy és történeti jelentőségű feladata. Számolhat rá, hogy ezen munkája közben, még többen is el fogják hagyni — kik még most neve alá jegyezték be magukat. A harmadik pártot mi sem határozatinak, sem baloldalnak, hanem inkább radicalisnak óhajtanék nevezni. Ez szemben áll a két fennebbi politikai irányzattal, és egyenes descendense azon képviselői elemnek, mely a 48-iki törvényeket hozta. P párt hazafiúságát nincs ok kétségbe vonni, lángolóan csüng az a magyar boldogabb haza jövőjén. Hanem a legnagyobb felelősség terhe e párthoz van kötve. Deákot elfoglalt állásából e párt fogja szünetlen előbbre tolni, és vajha ne engedne a nyomásnak, vajha e párt op- positiójában ne feledné azt: hogy ha az elfoglalt térről újra leszorittattunk, — azután minden homályra borulhat. Föltéve, hogy a kormány lehetőt fog progr^mmjába fölvenni, hogy a nemzet függetlensége és becsülete óva leend, és ha mégis ennek daczára — az összeférhetlenség ingerétől vezettetve, az egyesség létre nem jő, — úgy a felelősség nagy és súlyos vádja e pártra fog különösen nehezedni. Azt hiszszük, hogy e párt hazafiúsága nem fogja odáig vinni a dolgot, — hogy mindent koczkára tegyen. A jövő nemzedékeknek is kell hagyni munkát, elég, ha mi a nagy romokat eltisztit.ottuk, és a szilárd alapokat leraktuk, a melyekre a nemzet szabadságának nagy érzületét,— az utódok biztosan tovább építhetik. E pártnak hivatása, kiküzde- ni a becsületes kiegyezés lehető feltételeit — hanem a kiegyezés megakadályozása nélkül. Nagy calamitás volna, — ha Deák e párt által tul- szárnyaltatnék — a melyhez különben annyi szálak kötik a múltból; ha ő is a politikai vezérek ama sorsára jutna, hogy a ki egyideig élén látta magát pártjának, habár nem változott is nézeteiben, mégis egyszerre annak hátamegett találná magát. A sors igen sokszor csinál ily gúnyt a politikai vezérekből, —. de a szilárd pártfőnök nem fog alkudozni polikai nézetei felett, ha azok igazságáról egyszer meggyőződött. A kormánynak a pártok ez alakulásában, midőn a régi politikai elemek régi táborhelyeken és régi jelszók , mellett gyülekeznek össze — az a teendője ma és mindenkor, I hogy, ne egy vagy más pártra támaszkodjék, melyek talán | compromissumok utján véletlenül keletkeztek — és ideigle- i nes többségben vannak, hanem támaszkodjék azon i pártra, habár kisebbségben van is, mely a történeti jogot védi. Biztosan számolhat, hogy ha nem most mindjárt, de idővel bizonynyal e pártól többséget fog j nyerni, — mert egy naufet soha múltját meg nem tagadhatja. Es ha perezre el is tért attól — vissza fog egy szerencsésebb pillanatban azon alapra menni. t t t Országgyűlési tudósítás. Pest, jan. 22-én. (*). Midőn a múlt év végével megszakasztott országgyűlési tudósítások folytatását Ígéretemhez képest ezennel megkezdem, jól esik azzal kezdenem meg, hogy az igazolási tárgyalások, melyek egy-két ellenmondó döntvény miatt talán magára a képviselőházra nézve is kényelmetlenekké, a közönség előtt pedig érdektelenségök miatt unalmasakká kezdenek válni, —maholnap véget érnek, és befejeztetnek. Tárgyaltatott eddig 51 kérvény, melyből 37 igazoltatott, 10 esetben vizsgálat rendeltetett, 4 választás pedig megsemmisittetett. Az e tárgyalásoknál követett elveken bajos eligazodni. Azt látjuk, hogy a többség dönt és határoz.... Némi feltűnést és csaknem megütközést okoz, hogy a jobboldal fegyelmeden, mig a baloldal minden apró kérdésnél is, mint rendezett hadsereg áll készen. Deák Fe- reneznek a felirat elkészítése miatti visszavonulása némi aggodalmakra szolgált okul; főleg egy pár lapban nyert nyilvános kifejezést. ítéletet mondani, vagy aggódni: egyaránt korai dolog lenne. Az igazolási tárgyalásoknál csak egy főkérdés jöhet tekintetbe, az t. i. vájjon törvényes-e a választás, vagy sem? A személy- és pártérdeknek itt nincs helye; ennek teljesen ki kell záratnia. Meg volt-e ez tartva? Az eredmény felel meg kérdésünkre , és a történet majd szigorú ítéletet mondand. Zsoldos Imre, a dédesi kerület képviselője igazolásánál érdekes elvi vita fejlett ki, melynek magvát az képezte : törvényes-e, s megengedhető-e a két helyeni szavazás, és az elnök helyettesithet-e, nevezhet-e jegyzőket a szavazatszedő küldöttséghez, mint ez esetben történt? Az osz- i tály, melynek előadója C s e n g e r i Imre, sok érvvel támo- | gáttá e véleményt; megsemmisitést inditványozott; tehát nemmel felelt. Hasonló nézetben voltak : L ó n y a y Menyhért, Eötvös József báró, Ür mányi József stb., de a többség az igazolást mondta ki, és emelte érvényre. Hértél endy ügye másnap hasonló okok miatt megbukott, mert a többség, mely tegnap igent mondott, ma „nemmel“ válaszolt. Eger városa képviselőjének, Csiky Sándornak igazoltatása f. hó 20-án történt meg. Ez ügy e lapok olvasóit közelebbről érdekli, azért bővebben is szólhatok róla. Az VI. osztály, mely a C s i k y Sándor megválasztatásánál előfordult szabálytalanságok ellen beadott kérvényt tárgyalta, hivatkozva a törvény nyilt szavaira, egyhangúlag kimondá, hogy a titkosan történt választás ellenkezik a törvénynyel, mely nyilt szavazást rendel, azért a választás megsemmisítendő. Ez igazolja az egriek helyes felfogását, midőn a nyilvános szavazást kérték, sürgették, mint törvényest. — De minthogy a képviselőház csakhamar az 1
