Eger - hetilap, 1866
1866-08-09 / 32. szám
IV. évfolyam. 32. szám. augusztus 9-én 1866. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ EGER. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klölizetéseket elfogad : <f szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Jent se h G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. Az osztrák-porosz békeelőzetek. A békeelőzetek hiteles szövegét már ismerjük , miután a nagyfontosságu okmány, mely a megkötendő végleges béke alapjául szolgáland, legközelebb hivatalosan közzététetett. E szerint az osztrák birodalom területi épsége, Velencze kivételével, fen- tartatik. A porosz csapatok a béke megkötéséig osztrák területen maradnak. Ausztria az eddigi német szövetség feloszlását elismeri, s beleegyezését adja Németországnak az osztrák cs. állam résztvevőse nélküli uj alakításába. Szintúgy elismeri azon szli- kebb szövetségi viszonyt, melyet a porosz király a Majna-vonaltól északra alapítani fog, s beleegyezik abba, hogy az ezen vonaltól délre fekvő német államok oly egyesülésbe lépjenek, melynek az észak-német szövetséggeli nemzeti összeköttetése a mindkettőjük közelebbi egyezkedésének marad fentartva. Ausztria a Schleswig-holstein herczegségre vonatkozó jogait Poroszországra ruházza át, úgy mindazonáltal, hogy ha Schleswig északi részének lakossága szabad szavazat által azon óhajtást nyilváni- tandják, hogy Dániával egyesittessenek, annak átszolgáltatandó, Ausztria Poroszországnak 40 millió tallérnyi hadikárpótlást fizet; ebből azonban ama hadiköltségek, melyeket Ausztria még Schleswig-Holstein herczegségektöl követelhet, 15 millió tallérral, s mint azon szabad élelmezés egyenértéke, melyet a porosz hadsereg a békekötésig osztrák területen élvezend, 5 millióval, le fognak vonatni, úgy hogy csak 20 millió tallér marad készpénzben fizetendő. Szászország eddigi területe fönmarad, de a porosz ki- • rály fentartja magának, Szászországnak a hadiköltségekbezi járulását, s a szász királyság jövendő állását, az észak-német szövetségen belül, a szász királylyal kötendő külön békeszerződés által részletesebben szabályozni. Másrészről a porosz király által Észak- Németországban létesítendő uj intézményeket, a területi változásokat is ideértve, Ausztria elismerendi. A porosz király kötelezi magát, az olasz király beleegyezését a békeelöze- tekhez és az azokra alapítandó fegyverszünethez kieszközölni, mihelyt a velenczei királyság a franczia császár nyilatkozata által, az olasz király rendelkezésére fogott helyeztetni. Ezek a békeelözeti egyezmény főpontjai, melyek lényegileg öszhangzanak a már előbb, nem hivatalos utón köztudomásra jutottakkal, s teljesen megfelelnek a franczia közvetítési javaslatoknak is, mint a „„Staatsanzeiger“ porosz hivatalos lap megjegyzi. Hogy a kiegyezkedés oly gyorsan létrejött, még pedig elfogadható alapon, a franczia kabinet nyomásának köszönhetni, melynek képviselője, a ,.Journal des Debats“ szerint, nagy szilárdsággal érvényesítette azon megfontolásokat, melyek a békét kívánatossá teszik, föltüntetvén, mily nehéz felelősség háramolna azon hatalmasságra, mely túlzott követelései által az ellenségeskedések megújulását okozná. A béketárgyalások eddig már bizonyára megkezdettek osztrák részről b. Brenner, porosz részről b. Werther közt, s remélhető, bogy gyorsan fognak befejeztetni, miután azokat oly békepraeliminarék előzték meg, melyek minden lényeges pontot kimerítően intéznek el; egyes pénzügyi és administrativ természetű kérdések pedig, melyek vagy az eddigi szövetség feloszlatásából erednek, vagy mind a két fél érdekében másféle elintézést tesznek kívánatossá, úgyis egy későbbi és részben nem csupán Ausztria és Poroszország közti tárgyalásnak lesznek fentar- tandók. Hogy a békekötés a dolgok uj rendjét véglegesen meg nem állapítja, s hogy azokba a többi nagyhatalmak is bele fognak szólni, sejtetni engedik a „Patrie“ következő sorai is: „A köz- benjárási szerep azon napon ér véget, melyen a béke megköttetik, s ekkor a második phasis kezdődik. Ebben Francziaország és vele egész Európa lesz a biró. Tárgyalás alá az európai egyensúly kérdése fog vétetni, s ezzel egyszersmind megérkezett a pillanat, midőn Francziaország hazafias érzületű politikai véleményének feladata leend, megvizsgálni, mennyiben csökkentette vagy szaporította a háború kimenetele azon garantiákat, melyek érdekeinek és jogainak épentartására szükségesek.“ Olaszországgal a tárgyalások lassan haladnak. A 8 napi fegyvernyugvás aug. 10-ig meghosszabbittatott, hogy ezalatt a fegyverszüneti alkudozások folytattassanak. Ha aug. 10-ig e tárgyalások, melyek Cormons istriai városban folynak, eredményre nem vezetnének, valószínű, hogy az ellenségeskedések meguju- landnak. A fönehézséget Dél-Tirol képezi, melyről az olaszok szerencsétlen hadjáratuk daczára sem akarnak lemondani, mig osztrák részről Dél-Tirol átengedéséről hallani sem akarnak. Az olasz-osztrák békekötésnek tehát sokkal több nehézség áll útjában, mint eleinte hittük, s igy Napoleon császárnak elég alkalma leend a közvetítés nemes tisztére s oly békealapok feltalálására, melyek mindkét ellenséges hatalmat kielégítsék. A harcztérröl. Észak. A harczi híreket nehány sorba foglalhatjuk össze, miután harczok sajátlag többé elő nem fordulnak. — A theresienstadti helyőrség (Csehországban) jul. 30-án kitörést kísérlett meg, mely alkalommal a krapuli vaspályahidat elrontotta, s porosz foglyokkal és élelmiszerekkel tért vissza a várba. A poroszok a kitörésre természetesen nem voltak elkészülve, mert ekkor már a fegyverszünet meg volt kötve, ezt azonban a várban még nem tudták, s innen magyarázható meg a helyőrség különben igazolhatlan kitörése. A Bécsböl tett fölvilá- gositásokkal ez ügyben a poroszok teljesen megelégedtek. — A prágai fogyasztási adó bérlőket a poroszok 15,000 írtig roegsarczolták. Táborban pedig a fogyasztási adót az illető bérlők helyett a poroszok kezelik, és a hivatalnokoknak rendes fizetéseik felét adják ki. — „Presb. Ztg." írja: Ide számos idegen érkezett Slomfa- és Malaczkáról, honnan a poroszok — s joggal mondhatjuk: az ellenség elvonult. Ezen „civilizált emberek“ gazdálkodásáról a
