Eger - hetilap, 1866

1866-08-02 / 31. szám

161

képesek maguktól menni, a többiek könnyű sebesültek. Nehány emberbarát bort és szivart küldött számukra. A helybeli orvos urak vetélkednek ápolásukban.

29 én kezdték meg a toborzást, s mint az eredmény mutatja, szerencsésen. 52 állott be eddig, kik, mint értesültem, többnyire kiszolgált katonák. Tekintve e nagy készséget, városunk köny- nyen kiállítja a ráeső illetéket — a 48 ujonczot.

Időjárásunk különösen a kapásnövényekre fölötte kedvező. Nap nap mellett kétszer is van csöndes jó esőnk. így még sarjura is lehet kilátásunk, ha már szénánk csaknem egeszen kisült.

Sajó.

Politikai hírek s események.

Ausztria. 0 Felsége jul. 23-án d. e. Bécs városa polgár- mesterét, dr. Zeiinkát, a 2 polgármesteri helyettessel együtt magánkihallgatáson méltóztatott fogadni, és Bécs város tanácsának legalázatosabb feliratát legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott. 0 Felsége következőleg válaszolt: 0 Felsége elismeri a lpyalitás kifejezését, csak a szavaknak a tettek is megfeleljenek; 0 Felsége a jelenlegi körülmények között el akarattól tekinteni, hogy ezen felirat átnyujtása nem tartozik a városi tanács hatásköréhez. 0 csak úgy akarja azt tekinteni, mint egyes tagoknak nyi- latkozaiát. 0 Felségének magának is az a legforróbb óhajtása, hogy az alkotmányos tevékenység mielőbb életbe lépjen; de ennél nem egyedül Bécs városa óhajtásait, hanem az egész birodalom szükséglétéit h hét csak tekintetbe venni.

— Alsó-Ausztria, a hadsereg biztonsága, a köznyugalom és rend föntartása tekintetéből, jul. 26-tól kezdve ostromállapotba helyeztetett, minélfogva némely büntettek tekintetében a polgári állású személyekre nézve is a katonai törvényszékek büntető- törvényhatósága állapíttatott meg.

Ez eseményre vonatkozólag a „W, Abp.“ igy nyilatkozik: A császári kormány köteles Alsó-Ausztria, különösen Bécs város lakosságának aziránti bizonyítványt szolgáltatni, hogy nem az ö maguktartása idézte elő a kivételes állapot elrendelését. — A hazai értelem, az odaadó hűség az Uralkodó és a császári Ház iránt, a hazatiui részvét az állam sorsa iránt — ezen komoly időben is igazolták magukat. A kormány Bécs város loyalis érzületében teljes bizalmat helyezett, és hely-z ezután is. — A kiadott rendelet a számos idegen elemeknek idecsoportosulásában leli indokát. A császári kormány teljes biztonsággal elvárja Alsó- Ausztria, valamint Bécs lakossága részéről a legloyalisabb gyá- molitást.

Poroszország. Boroszlói’ lapok jelentik Glogauból jul. 15-röl, miszerint ama napon 4 magyar tiszt : Mossovitz Adolf, Fejér Keresztély, Mitner Pál és Czetz István érkezett oda Berlinből oly czélból, hogy az ott levő osztrák hadifoglyokból a szervezendő magyar légió számára a toborzást megkezdjék. — Azt hiszszük, hogy ehir porosz részről csak fenyegetés akart lenni.

Ilaiinovcra. A királyné két küldöttséget fogadott loyali- tási feliratokkal, noha mint mondják, kissé hidegen. Az első a főbb hatóságok részéről érkezett és a király lemondását ajánlotta, a másik, a nemesség küldöttsége, a király népszerűtlen környezetének elbocsátása mellett nyilatkozott. A dynastikus kérdés átalában véve igen foglalkodtatja a kedélyeket. Mialatt az ország nagyobb részében, névszerint a fővárosban, vagy legalább annak liberális köreiben, leplezetlenül azannexiot pártolják, most már a loyaiis körökben is azon pontra értek, hogy a király lemondását mint a szükségesség által parancsolt rendszabályt tüntetik fel.

Anglia. Londonból jelentik, hogy jul. 23-kán a Hyde- Parkban tüntetés volt a reform- bili mellett. Roppant néptömeg volt együtt; 1500 rendőr s számos gyalogság jelent meg. A nép a rostélyzatot lerontá, s a parkba betódult; számos rendőrök megsebesültek, és sokan befogattak. Hirszerint egy személy halva maradt. Másnap a nyugtalanságok megújultak. A katonaság s a rendőrség lőtt. Sok ember megsebesült; befogatá- sok is történtek.

Olaszország. A franczia sereg anyagszereinek Civita- Vecchiába szállítása már megkezdetett. A tisztek nem ujiták meg lakás-bérletiiket, a sept. 15-iki egyezmény legközelebbi végrehajtása tekintetéből.

Florencz, jul. 27. Genuában és Nápolyban nagy az izgatottság. A matrózok nem akarnak maradni a hajók födélzetén. A

tengerésztisztek Persano tengernagy s a tengerészeti miniszter azonnali elbocsáttatását kívánják.

R ó ni á b ó 1 jelentik, hogy Antonelli bibornok betegsége ismét komoly fordulatot vett. A visszalépéséről vagy elbocsátásáról szóló hir nagyobb consistentiával lép föl. Az egykori pápai tartományokra eső adósságok átvétele iránti alkudozások befejeztettek. Olaszország a reá eső 140 milliót 36 év alatt fogja lefizetni.

Duiiafejedelemségek. A lapok csaknem bizonyosnak állították már az utóbbi időkben, hogy Törökország hajlandó a porosz gárdatisztet, Hohenzollern Károly herczeget, mint a Dunafe- jedelemségek uj hospodárját elismerni, — azouban ezen hir mindeddig nem valósult. A föltételek, melyek alatt a magas porta I. Károlyt fejedelmül elismerni hajlandó, sokkal súlyosabbak, mint a milyennek azokat Ghika János herczegnek Konstantinápolyból visszatérte után, egyébként jól értesült körökben hitték, mert oly határozatokat tartalmaznak, melyek Romániában a leguépsze- rütlenebbek, s melyeket elfogadni a kormánynak anuál nehezebben esik, mert ez által ellenségei azon vádjának teszi ki magát, hogy a belföldi uralkodók mellőzése végett az országot a souve- rain hatalommal szemben sokkal kedvezőtlenebb állásba hozta, mint ez Cousa alatt lehetséges leendett. E föltételek közt foglal helyet a Porta azon követelése, hogy a jelenleg 55.000 főnyi moldva oláh hadsereg az orgameus szabályzatban meghatározott

12,000 főre leszállittassék ; továbbá a Porta a legújabban megszavazott alkotmány revisióját követeli, s e föltételt oly veszélyesnek tartják, hogy czélszeriinek vélték, annak létezését még a hivatalos lapokban is tagadni. A dolgok ezeu állása és s a közönség Közt uralkodó rósz hangulat mellett, a kormány állása szerfelett kényes, eddig még nem tétettek intézkedések a hadsereg leszállítására, ellenkezőleg az utóbbi idökbeu kissé meglassult fegyverkezések most kettőztetett erélylyel folynak.

Románia és a Porta közt aligha összeütközésre nem kerül a dolog, kivált ha igaz azon hir, mit Bukarestből jul. 28-ról táv- irnak: hogy Hohenzollern herczeg közelebbről a Portátóli függetlenségét szándékozik kinyilatkoztatni. De ekkor alkalmasint a muszka sem fogna tétlen néző maradni.

A közönség érdekében.

A hazai biztositó intézetek után a külföldi intézetek is tudatják a biztosító közönséggel, hogy ez idényre a jég elleni biztosítás dijait ők is leszálliták. Az ez intézetek egyike, a „R t u- nione Adriatica,“ szintén hirdeti azt. Hirdetésében azonban eltér a többi társulatok hirdetéseinek egyszerű szövegétől, s nagy ostentatióval azt is hirdeti egyúttal, hogy az ő alapja 12,000,000 frt. A t. „Riunione Adriatica di Sicurta“ e reclameja azonban csak azt bizonyltja, bogy a ki e hirdetést irta, vagy arra számított, bogy a biztositó közönség nem olvassa, vagy már elfeledé a Riunione rmilt évi zárszámláját, vagy maga nem olvasá, vagy elfeledé azt.

Tudva levő dolog ugyanis, hogy a Riunione befizetett részvény-alaptőkéje 1,200,000 ftot tesz. E töke csak 5%-tel haszuo- sittatván, az évi kamatnak 60,000 ftot kell tennie. A zárszámlában pedig azt találjuk, hogy a kamatok és az ingatlan birtok jövedelme csak 52 087 ft 66 krt tett ki. A combiuatio tehát azt deríti ki, hogy midőn a részvényalap 5%-tes kamatját sem közelíti meg az összes kamatjövedelem, melyhez kell a díjtartalék, váltóleszámítolás vagy más utón eredményezett kamatait számítani, a 60,000 ftot sem éri el, alig lehet oly magasra becsülni a társaság tőkéit. De bennünket e hitünkben még egy más körülmény is megerősít. Ugyanis hitelesen állíthatjuk, hogy a Riunione részvényei a befizetett érték '/3 részén vásárolhatók. E körülmény szintén valószínűtlenné teszi azt, hogy a tökék oly magasra emelkedtek volna már.

Miért tehát ez állítás, melyet eddig egy bilance sem igazolt, mely elien szól az utolsó zárszámla, mely szerint a tőkék nem hogy szaporodtak volna, hanem fogytak. — Ugyanis az 1864-iki számla 328,635 frt 08 kr veszteséggel záratott le, minek folytán a tartaléktöke 201.691 ft 05 krra slilyedt.

Mi barátai vagyunk a versenynek, és nem bánjuk, ha a hazai 4 társaság mellett a külföldi biztosító társaságok is fennálla- . nak. — De midőn őszintén óhajtjuk, In gy hazai intézeteink mind- I inkább megszilárduljanak, szó nélkül nem hagyhatjuk azt, ha a közönség oly reclatne-ok által czéloztatik a hazai társaságok iránti részvéttől elvonatni, mint a Riunioneé.

Győzzön, a mi jobb. A közönség ügyan tudja, hogy nem