Eger - hetilap, 1866
1866-01-18 / 3. szám
22 Oroszország. Szent-Pétcrvári tudósítások szerint, a lengyelországi világi katb. papság állapotának javítása s rendezése végett rendszabályok készíttettek elő. A papok a méltányosság elvei szerint megállapított fizetést fognak huzni. A plébánosok jövedelme emeltetni fog. Minden javadalmat, alapítványt s más egyházi jövedelmet a kormány kezelend jövőre, az adósságtörlesztési bizottság s papi képviselők felügyelete alatt. A jövedelmek kizárólag papi czélokra fordittatnak. A tized kényszerítő behajtása eltöröltetik, s annak fizetése kinek kinek szabad akaratára hagyatik. Olaszország. A „France“ Írja, hogy a római udvarnál az adósság szabályzása iránt megkezdett alkudozások szorgalmasan folytattatnak, s hogy Antonelli bibornok ezen ügyben igen békülékeny szellemet tanúsít. Továbbá e lap azt állítja, hogy a pápai sereg szervezése igen jól halad előre, Francziaor- szág az ujonczozás tárgyában segédkezet nyújtván a római kormánynak. A polgári házasság Olaszországban valósággá lett az új polgári codex bevitelével, s e tényt most plakátok hirdetik az utcza-sarkokon. Az esketés mostantól kezdve a községházában megy végbe, egy polgári hivatalnok előtt. Ezen törvény eile ni vétségek 100—-1000 frank birsággal büntettetnek. Az esketést kétszeri hirdetés előzi meg a községház bejárásánál. Vallásbeli szerzetesi eskü nem akadály a házasságkötésnél. Az olasz hadsereg leszállítása iránti bir még mindig tartja magát, azonban e leszállítás nem 60, hanem csak 20 ezer emberre fogna terjedni. Spanyolország. A spanyol fölkelésről szóló tudósítások annyira ellenkeznek egymással, hogy alig lehet belölök a valót kitudni. Mig némelyek szerint Prim-nek már 7000 embere van, s öszhangzásban működik a fővárosban és tartományokban levő párthiveivel, sőt az ellene küldött Concha tábornagyot meg is verte: addig más hírek jelentik, hogy a felkelő tábornok serege szétveretett, maga pedig menekülőben van, még pedig egy madridi jan. 11-iki távirat szerint a portugall határok felé, mig párisi jan. 12-iki tudósítások szerint Francziaországba szökött volna. De ezen tudósításokat ismét megczáfolja egy jan. 13 iki madridi távirat, mely a következő jelentést hozza: „A fölkelök tegnap a Puerte del Anzobispától 16 méternyire fekvő Adea Nuovába érkeztek, hogy az őket üldöző hadoszlopok elöl meneküljenek. A fölkelők azon iparkodnak, hogy a Tajo jobb partját elérve, Portu galiába meneküljenek. A folyam átjárásai azonban szigorúan őriztetnek, Prim aligha megmenekül. A fölkelő katonák fegyverrel, lóval a hatóságoknak bejelentik magukat, a rend mindenütt bizositva van.“ - Egyéb tudósítások jelentik, hogy a tartó leányokban és Madridban folytonos nyugtalanság uralkodik, de hozzáteszik, hogy a lázadás nem részesittetik erkölcsi támogatá sokban. Arragonia tartomány is ostromállapotba helyeztetett. A legújabb, jan. 15 iki táviratból annyi kiviláglik, hogy akkor még Prim az országot nem hagyta el. O’Donnel törvényjavaslatot készül a cortesek elé terjeszteni, mely által az egész ország ostromállapotba helyeztetik. E körülmény a spanyol mozgalom növekedését tanúsítja. Nyilatkozat. Tegnapelőtt egy, december 31-én 1865. Egerben kelt, Csiky Sándor országgyűlési egri képviselő választói által a képviselőházhoz fölterjesztett folyamodás, alól pedig „ellenkérvény“ czimíí, aláírás nélküli nyomtatvány jutott kezemhez. Ezen agyexplosio részleteinek taglalásába bocsátkozni nem kívánok, csak átalánosságban jegyzem meg, miszerint nem jó ügy az, melynek védelme mondva csinált valótlanságok, költői fellengések, bombasticus szódagály kisérte koholmányok összetalicskázására szóról. Mindezek, ha a valószínűség jellegét bírnák is, csak azon esetre tehetnének szolgálatot, hahogy egri képviselőnek Vavrik Béla választatott volna meg, nem menthetik pedig Csiky Sándor megválasztatása szabálytalanságait, melyek ellen kérvény van az országgyűlés elé terjesztve. En magamat illetőleg tagadom, hogy Vavrik választóinak főneke, vagy bármi úgynevezett cortes-intézkedé- seiben vezetője lettem volna, valamint azt sem ismeremei, hogy azon honszeretet, melyet az ellenkérvény minden egyéni nagy tulajdonok koronájának mond, s mely előtt szerinte meghódol az elvetemültség is, kizárólagos tulajdona volna Csiky Sándornak, és esak a szabad választás, meggyőződés erejének hódoltam akkor, midőn euren túli választókkal együtt Egernek más, hazaszeretettől lángoló és kitűnő képességgel biró polgárában bátorkodtam bizalmamat helyezni. Van azonban az ellenkérvénynek egy ráfogása, melyet hallgatással nem mellőzhetek: „közhírré tétetett — úgymond. — hogy a hevesmegyei egri takarékpénztárból, melynek elnöke Babies István érseki jogigazgató, ügyvezetője : Vavrik Endre, Vavrik Béla édes testvére, illetőleg sógora, — jóltevő kölcsönre csak az számolhat, ki Vavrik Béla pártjához szegődik“. Húsz éve vezetem a takarékpénztár al- és elnökségét, nyilt homlokkal merek visszatekinteni lefutott pályámra, és felhivni mindenkit, engedtem-e helyt, türtem-e bármely, az intézet köréhez nem tartozó befolyást? volt-e színhelye politikai párttusáknak a pénztár tere? hivatkozom atisztvi- selőségre, a választmányra, az összes részvényesekre,miként engem a fentebbi ráfogás ellenkezőjének biztos öntudatában senki megingatni, megczáfolui nem fog, nem tud, — soha fentebbi tartalmú hirdetmény közhírré nem tétetett, szóval nem nyilvánittatott, tudtomra közvetlen vagy közvetve világot nem látott, sőt ellenkezőleg a naplókban mindenféle szinezetíí kölcsönvevők vannak bejegyezve; — ezeknél fogva a fentebbi közhirrétételt alaptalan rágalomnak kell nyilvánítanom. Egerben január 14-én 1866. Babies István, takarékpénztári elnök. Orvosi bizonyítvány. Alólirottaknak tudomásukra jővén az: miként az irgalmas nők ápolására bízatott egri városi kórház ellen az országgyűlésen ama vád emeltetett, mintha itt egy egri származású hajadon csak azért, mert atyja fehér tollat viselt, harmadfél napig elhanyagol- tatván, az intézetből kimenni kénytelenittetett volna, s kimenvén néhány nap alatt meghalt. — Ezen rágalom ellen kötelességünknek ismerjük az intézet érdekében felszólalni s nyilvánítani: miként a fent nevezett intézetben a betegágyak körül semminemű politikai színezet soha az irgalmasnök által figyelembe nem vétetett, elhanyagolás épen nem történt, sőt egyenesen a kérdéses beteg, midőn kimeneteli szándékát nyilvánitá, baja súlyosságára figyelmeztetvén marasztaltatott, hogy továbbá ez intézetből az orvos jóváhagyása nélkül soha egy beteg sem bocsáttatik ki, valamintannak tudta nélkül fel sem v é t e t i k, végre hogy az irgalmasnök fog lalkozási módját ismerve, őket ily gyanúval terhelni egyátalában nem lehet. Kelt Egerben január 14 én 1866. Dr. Dobrángi Ignácz, Eger város főorvosa. Sir Gábor, Eger város seborvosa. *) *) Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy mindkét t. orvos ur a Csiky pártnak volt híve. S z e r k. 1
