Eger - hetilap, 1866
1866-06-14 / 24. szám
203 szándékoztak a képviselöháznak benyújtani, s egyidejűleg Bar- takovics Béla egri érsek ö nagyméltóságához, mint főpásztorukhoz a következő előterjesztést tenni: „Nagyméltóságú Érsek! Kegyelmes Föpásztor! Mig egy részről örvendeni kezdénk annyit szenvedett szegény hazánk már már valósulásnak induló alkotmányos szabadságán: másrészt aggodalomba ejt magyar katholika egyházunk, de az egyesült görög- katholika egyháznak is jövője. Az 1848-iki törvényekben a bevett vallásokra nézve nagy s mélyreható elvek vannak kimondva, melyeket jelen országgyűlésünknek kell életbe léptetnie. Ha ezen elvek kifejtése s alkalmazásánál nem fordittatik kellő tekintet egyházunk kilenczedfél százados jogaira; ha egyedül mi,, a latin s görög szertartásu ösegyház hívei, tartatnánk tovább is a kormánytóli gyámfüggés nyomasztósága alatt, mig a többi vallásfelek teljes függetlenséget élveznek, vagy ha a törvényhozás felejtve az 179°/i 26. és 27. törv. czikk betűit és szellemét, egyedül ami egyházunk fölött tulajdonítana magánakjogot, belátása szerint intézkedhetni:akkor oda lenne vallási sza- bads águnk, függetlenségünk, veszélyben forognának egyházunk nagyszerű érdekei. Azért csak lelkiismeretünk szózatát követjük, midőn fölrá- zatva egyházunknak veszélyben forgó érdekei által, tiszteletteljesen járulunk Nagyméltóságod elé, fiúi bizalommal kérvén : hogy valamint a nyomor lefolyt szomorú évei alatt nemzetiségünk s hazánk megingathatlan kőszála volt; legyen a törvényhozás asztalánál vallási szabadságunk s függetlenségünk elhatározott bajnoka; s mi biztosítjuk Nagyméltóságodat, hogy ebbeli törekvésében megyéjének egyedül borsodi területén 80,000 katholikus fog alkotmányos érczfalként állani Exczellencziád megett. De biztosíthatni véljük Excellencziádat még arról is, hogy megyénk területén honos protestáns testvéreinknek másik 80 ezere is épen úgy fog e dicső szellemi diadal terén mellette tömegesen állani, mint tevénk mi latin és görögegyesült szertartásu katholikus polgárok, midőn a vallási szabadságuk s függetlenségük fö'i- be tornyosult vész idején az önkény ellen vivatott a csakugyan megnyert szellemi nagy harcz. E tekintetben szükségesnek látnok,hogy valamint a protestánsok s nemegyesült görög szertartásuak vallásszabadsága s önkormányzata az 179°/j 26. s 27. törv. czikk által biztosíttatott: úgy már a kölcsönösséget megalapító 1848. XX. t. második §-nak értelmében is kath. egyházunk teljes függetlensége, szabadsága s önkormányzása nyilt és világos törvény által megalapittassék, melynek erejénél fogva mindazon szabadsággal s jogokkal élhessen. melyek az idézett 179% t. 26-ik czikkében a protestánsok, 27-ik czikkében pedig a görög nem egyesültek részére biztosíttattak. Ezt a törvényhozás meg nem tagadhatja. Különben megvonná tőlünk alkotmányos hazánkban a törvénynek jogainkat s vallásos szabadságunkat fedező pajzsát; mire, mint tapasztaljuk, akármely oldalról érhető sérelem ellenében ép oly szükségünk van, mint a többi, már e törvény födözete alatt létező hitfeleke- zeteknek. Midőn ezen alázatteljes előterjesztésünket teszszük, engedje meg Exczellentiád egyszersmind keblünknek egy régtől táplált óhajtását kifejeznünk. Nem tagadhatni, miként sorainkban az egyház ügyei iránt bizonyos hideg közönyösség vehető észre. De ha nyíltan kell , szólanunk, kimondjuk, hogy mi ennek föforrását az egyház ügyeinek kezeléséböli teljes kizáratásunkban találjuk. A kath. egyházi élet erőteljesb kifejlesztésére, szilárdítására s igy ama hideg közönyösség megtörésére szükségesnek véljük a kath. öntudat felébresztését s érdekeltség ápolását; mi az által lesz valósítható, ha egyházunk ügyeibe nekünk világi katolikusoknak bitünk elveivel megegyező kellő befolyás engedtetik. Távol vau tőlünk a gondolat is, ez által hitünk s erkölcstanunk örök érvü ágazataiba avatkozni akarni. Mi tisztelt papságunknak a hit s erkölcs tanítását illető természetes s isteni rendeletén nyugvó hivatását őszintén beismerjük, s annak hódolni keresztényi kötelességünknek tartjuk; de viszont reméljük, hogy hazafiui érzésű papságunk egyedül az egyház javára czélzó közrehatásunkat nem fogja visszautasítani. Nevezetesen, hogy egyebeket mellőzve csak iskoláinkról szóljunk: előttünk ismeretes apostoli királyainknak a törvényben is kifejezett azon fönségi joguk, melynél fogva maguknak tartották fenn a katholikusok tanrendszerének kimunkálását és iskoláik elrendezését; s mig ezt egyházunkkal egyetértőleg hazánk s hitünk javára teljesiték, szót ellene nem emeltünk; de miután az apostoli jog-czim örve alatt a közelebbi időben kormányra jutott férfiak németekké idomító intézeteket alkottak tisztán egyházunk vagyonából fentartott iskoláinkból: szülői érzésünket kellene megtagadnunk, ha föl nem szólalnánk. Természetes és soha el nem évülhető atyai jogunkat látjuk ez által feléledtnek, melynél fogva kívánjuk: hogy a legfelsőbb felügyelet épségben tartása mellett, kizárva egyébként minden külbeavatko- zást, tisztelt egyházunkkal egyetértőleg mimagunk intézkedhessünk saját iskoláink felett. Ez az, mélyen tisztelt Főpásztorunk, mit mi egy részről egyházunk függetlensége s önkormányzása érdekében, másrészt katholikus öntudatunk fölébresztésének tekintetében óhajtunk. S mi azon édes reménynyel teszszük le Exczellencziádnak atyai áldó kezeib e ezen alázatos fölterjesztésünket, hogy mig a törvényhozás asztalánál vallásos szabadságunk önkénytöli megmentését megvédendi, egyszersmind a mélyen tisztelt püspöki karral azon módozatok iránt fog tanácskozni, melyek nyomán egyházunk belügyeire vonatkozó óhajtásaink teljesülni fognak. Kik egyébiránt legmélyebb tisztelettel maradtunk Exczellencziádnak legalázatosabb szolgái és hívei.“ Eddig és igy az előterjesztés, melyet midőn, mint már a történetét, a nyilvánosságnak átadunk, nem tartózkodunk kijelenteni, hogy annak, a kath. egyház függetlenségére vonatkozó és az 179% diki 26. és 27-dik törvényczikkekhez kötött meghatározását nem találjuk teljesen szabatosnak. De ezen előterjesztés be nem nyujtathatott, mert mint tudva van, az országgyűlés, mielőtt a belügyek tárgyalásába bocsát- i kozhatott volna, váratlanul feloszlattatott. Jelenleg az országgyűlés ismét együtt van, és már a belkérdésekről is tanácskozik; ezért, mint mondják, a borsodmegyei katholikusok ebbeli szándékukat megújítani és valósítani készülnek, annyival is inkább, mert az észlelt jelenségek, az érdekeik és jogaik melletti országos felszólalást és az azok megértése elleni tiltakozást ma erősebben sürgetik, mint bármikor. Fájdalmasan érzik, hogy itt az időközben elhalt jeles Bükk Zsigmondban tekintélyes és lelkes vezéröket vesztették el, ki nem kevesebb tudománynyal, tapasztalás és böl- cseséggel védte a haza alkotmányos jogait, mint bátor volt síkra szállani megtámadott egyházának java és érdekei mellett. ___________ U. L evelezés. Tisza-Beő, junius 8. Minthogy minden pártszakadás: —- mint azt a történelem is igazolja, — egyes társaságokat úgy, mint nemzeteket csakis fájdalmas , és kikerülhetetlen romlásra juttathat, mig viszont az egyetértés bizonyos diadalra vezérel: azért erkölcsi kötelessége bárkinek is a társadalomban mindig, és mindigaz egyesülésre törekedni. Ezen óriási erőt teremtő elv vezérlett bennünket e hó 3-án. *
