Eger - hetilap, 1866

1866-01-18 / 3. szám

20

Egerváros főorvosának hivatalos jelentése 1865-ik

évről.

I. Eger városának helyleirati viszonyaiban ez év alatt említésre méltó változás nem merült fel, s igy elég a helyrajzi főpontokat megemlíteni. Eger városa fekszik Heves- és Kiilső-Szolnok törv. egyesült megyék észak-keleti, Borsodmegyével határos szélén, a földirati hosszaság 18° 2' 36" és a földirati szélesség 47° 54' 6" alatt, helyszíni magassága a tengerszine fölött 536.7- bécsi láb.

A) A lefolyt 1865-ik évben a helyiratra nézve lényeges változás nem történt.

A légköri változásokat illetőleg:

Az 1865-ik év ismét egy lánczszemet képezett azon rendet len lefolyású évsorban, mely 1830-ban tehát 35 évvel ezelőtt kezdődött, s még folyvást tart; észlelhetni ezt nem csak az időjárás rendetlenségeiben, hanem a betegségek természetében, lefolyásában sat.; megvannak minden ily korszaknak saját járványai, kór- alakjai, melyek annak végével ismét másként alakulnak. A lefolyt évnek e vidéken ismét a tartós szárazság volt fő jellege, de mit az átalános hőmennyiségből 1864.'elvont, ez azt bőven kipótolta, noha a tavaszi késő fagyok főleg a szőlőkben igen érzékeny kárt okoztak, termett mégis gyümölcs — némely fajokat kivéve — elég bőven, gabona hol középszerűen, hol szűkén, valamint bor is. — Január egész lefolytéban — alig négy napot kivéve — kevés hideget hozott, hó és eső bőven hullott, 24 borult nap alatt a téli fagy majdnem egészen kiolvadt, kemény hideg egész hóban nem volt, a Reaumur-féle hévmérö 6—7 foknál alább nem szállott, a múlt évek rendkívüli szárazságát az ezen hónapban lecsapatott nedvmennyiség, habár egészen nem is, de legnagyobb részben kiegyenlíté. Február inkább téli szint öltött, mennyiben bö havazás mellett olykor a hideg is keményebbre változott, azonban — 14° R-nál többre nem ment; ezen hónapban 19 borult nap számláltatott, és csak kilencz napon sütött többé kevésbbé a nap. Márczius szokatlanul hideg, nedves, borult napja volt 17, a hideg e hó végével újra erősödött, leginkább 20—23-ka között, de — 9°R-ot nem haladta meg; 14 napon részint hó, részint eső esett, ez évnegyedben a föld már eléggé megázott, hanem a késői kemény fagyok a földmunkákat igen hátráltaták. April hó első hat napja tavaszias színe mellett éji fagyokat hozott, s bár a következő napokban a hideg s meleg váltakozott, mégis 14-én oly nyári meleg állott be, hogy a hévmérö árnyékban -f- 20°R mutatott, majd ismét a következő napokban hűvösebb lett, s e hó két utolsó napján fagyott, a téli vastag hóréteg a hegyek árnyas oldalain e hó folytán sem olvadt el egészen, a növényzet majd fejlődésnek indult, majd ismét a hideg éjek, szelek és szárazság által visszatartatott, sőt részben megrongáltatott, a gazda-közmondás ellenére április nem nedves,de rendkívül száraz volt, az egész hóban csak két napon (15 és 16-án) esett eső, az is igen kis mennyiségben. Május két első éjjelén fagyott, mi a vetésekben, főleg pedig a szőlő fakadásaiban igen nagy kárt tett; közepétől kezdve nappali órákban a meleg növekedett, sőt utolsó tíz napján nagy hőség fejlett ki, annyira, hogy árnyékban -}- 25°R is mutatott, az éjek mindig hűvösek, eső ugyan 11 napon, de kevés esett. Junius első hét napja igen meleg, azután a lég annyira meghűlt, hogy 14. és 15-én, sőt még 27-én éjjel is némely mély völgyekben dér mutatkozott, mi által a gyöngébb növények újólag szenvedtek, e hónapnak utolsó fele a gyakori hűvös szelek miatt nagyon kevés nyári órákat hozott, sőt gyakran a földművesek munka közben felső ruha nélkül nem lehettek; eső nyolez napon, de jobbára kevés esett, az őszi- vetések, főleg a tiszta búza, elég jók, a tavasziak, valamint a szőlők, átalában silányak, a gyümölcs mennyiségre igen, de minőségre nem épen kielégítő. Julius első négy napján a hőség még mérsékelt volt, de azután egész hó lefolytéban oly szokatlan forróság uralkodott, minő a forró égövnek sajátja, s mégis c hó 13 án

kevés permetező esőre a hőség foka 25-ről 12-re szállt alá, egyébként árnyékban legtöbbször -f- 25°, de julius 10-én -f- 28° és 28-án -j- 27°-ot mutatott a hévmérő; eső ugyan helyenként kilencz napon, de mindig oly csekély mennyiségben esett, hogy a föld porát sem verte el, s ekként a növényzet rendkívül sokat szenvedett. Augusztus három első napja még folytatá a forróságot, de ezután egy pár napi borulás annyira lehűté a levegőt, hogy 11-ig a -f- 20°-ot sem érte el, ekkor ismét öt forró nap után nyerte visz- sza e hó rendes mérsékletét, de az éjek mindinkább hűvösekké váltak; e hóban 12 napon esett, de jobbára csak nehány szem, mi a növényzeten alig lendített valamit. Szeptember átalában igen derült volt, azonban már elején annyira meghűlt a lég, hogy 2-án és 4-én helyenként dér látszott, mire ismét fölmelcgedett, és e hóban szintén mint a múltban 10 ike volt a legmelegebb = -)- 23°R; cső csak két napon, akkor is igen kevés esett; a borsztiret szeptember utolsó felében tartatott, a bor minősége jó, de mennyisége rendkívül csekély; a hosszas szárazságban a kártékony állatok főleg az egerek elszaporodtak. Oktober két első napja jó meleg, azután a beállott erős északi szél állandóan meghüté a levegőt, mindazáltal az egész hó lefolytában csak kevés és gyenge fagy mutatkozott; eső 12 napon esett kis mennyiségben, olykor hóval vegyítve; a föld őszi művelése kellő nedvesség hiányában késői és tökéletlen. November 10-ig a légmérséklet nappal enyhe, éjenként többnyire dér, 11-én már kemény éji fagyok álltak be 19-ig, azután mindvégig lágy idő, hó és eső e hónapnak hét napján esett ismét csak kis mennyiségben, s a föld kellő beázásától igen távol maradt. Deczember mérsékelt hideg, számos borult ködös napokkal, — 17-től végig egy derült napja sem volt, — mégis minél kevesebb hó- és esővel, a föld fölülete újólag kiszáradt és meg repedezett.

Villanyos tünemények májusban kezdődtek, s tartottak au gusztus végéig, azonban mind számra, mind erőre nézve csekélyek, sokszor szélviharban végződtek; jégesőtől az egri határnak legnagyobb része menten maradt.

A légsúlymérő állása a szélnek minduntalan változó iránya, s ez által a légnyomás különfélesége miatt igen gyakran változott, s ingadozásában sokkal kevesebb szabályosság tűnt fel, mint a múlt évben, tartós alacsony állása volt január 15—20-ig és február 1—5 ig, a midőn bő nedvcsapadék volt a levegőből, leg- • magasabb állása volt deczember 8-án — 29"1'" (bécsi mérték), s utána a hideg növekedett, legalantabban állott február 1-én = 27,/10/" e szerint ezen évi légsúlyméröi ingadozás 15'" tesz, s a múlt évinél 3"'-al kisebb.

A hévmérö változásai ez évben ismét sokszor meglepő gyorsasággal történtek, s nyárban is a legnagyobb hőségre hirtelen hűvös lett, igy julius 9. és 10-én a legnagyobb hőség után (-}- 28° árnyékban) egy közbejött hűvös szél annyira lehűté a levegőt, hogy julius 13-án reggel csak -j- 12°-ot mutatott; junius és szeptember elején derek voltak, s igy ez évben is csak két fagymentes hónap észleltetett, mindazáltal az átalános hőmennyiség nem csak a múlt évinél, de a szokottnál is jóval nagyobb. Legforróbb napok voltak julius 9, 10 és 28-ika, midőn a hőfok -f- 27— 28° R. mutatott árnyékban, egyébként e hónapnak 16. és augusz tus három első napján a hévmérö -)- 25°-on alól nappal nem állott. A hévmérő legalantabb állása s igy a leghidegebb nap február 6-ika volt = — 14°. deczemberben a hideg — 9°-nál alább, nem ment. Ez évi hévméröi ingadozás a múlt évinél két fokkal kisebb.

A légnedvmérő változásai nem voltak mindig kellő arányban a beállott nedvcsapadékkal, de a tartós szárazságot elég hűven jelzék, mert márczius utóljától október 10-ig, s igy majd hét hónapon át — kevés napot kivéve — állandóan a legmagasabb szárazsági fokra utaltak.

Szelek ez évben jobbára mérsékelt erővel uralkodtak, irá-