Eger - hetilap, 1866
1866-05-17 / 20. szám
174 midőn a „Fakó“ hült helyét találta, keresztjárót tartott haza felé------a maga alkalmatosságán. Sürti köd lévén mind a külső, m ind a belső természetben, találkozott valami mozgó tömeggel, s gond- és gözlepte fővel megszólitá azt a maga nyelvén: „Jó este, barátom! Nem látta zenyim fakó?“ A tömeg nem felelt; tehát ismétlé a kérdést s üdvözletét. Ekkor a negyedében állott hold egyik szarvának sugára a ködfellegen át gazduram homlokára villanván, a mozgó tömegben szemközt állott vele „zenyim fakó,“ melyet tehát nem alaptalanul üdvözölt ismételten oly ba- rátilag. Végre szépen kérem urbácsit, ha tud felőle, értesítsen, vájjon Szűcs Mihály, ki egy elmés toast-ivó szerint „nem holt bőrt cserző, hanem lomháron lovagoló szűcs,“ szünetel-e jelenleg, vagy máshol vendégszerepei? A t. szerkesztő ur pedig, ha már oly kegyes volt lapjában egy pár érdekes füzfalombot közölni, mutatványul a költészet berkéből: szíveskedjék helyet adni e füzfaleveleknek is, melyek — természetesen szerkesztői kegy mellett — jövőre is e czimet tartandják: tehát még babérkoszorú is fűzhető lesz belölök az érintett mutatványokra. Maradok urbácsinak tisztelő rokona. Fa Jankó. Vegyes hírek. — A fővárosi hírlapoknak a magyar tudományos akadémia múlt heti üléseiről szóló tudósításaiból arról értesülünk, hogy Ipolyi Arnold kanonok ur az akadémia múlt ülésén, legújabban megjelent egyik munkáját ismerteié. A díszes ivrét alakban kiállított, s Párisban készült rézmetszetü számos képekkel az akadémia által kiadott mü a városunk, Eger közelében fekvő apátfalvi, vagy régi néven kún-bél-háromkuti cisterci apátságnak, s máig fennálló régi XHI-dík századi templomának történetét és leírását tárgyalja. Benne érdekesbnél érdekesb s tanulságos adatok merülnek fel vidékünk eddig ismeretlen művelődési történetére nézve. — A leirásban közzétett eddig kiadatlan okiratok nyomán értesülünk, hogy miután a nagynevű II. Kilit egri püspök, (ki már arról is hires, hogy mint az egri káptalan prépostja, II. András cancellárja, nemzeti szabadságunk alaptörvényének, az aranybullának foga lmazója volt) a monostort egri káptalaná- val együtt bőkezüleg megalapította, az által az egész vidék művelődésének legjelentékenyebb tényezője lön. Hol eddig a vadon Bükkhegységben Nagy-Győrött (mai Diós-Györ) még csak egy földvár állott, s Upponyban ésDédesen a vadbivalyok s bölények királyi vadászainak tanyái állottak, mire a cisterciták a béli vagy apátfalvi monostorban a XIII-dik században megtelepittet- tek, már a jövő század elején népesitési, telepítési, s gazdászati törekvéseik által a vidéket népesítve, virágzó helységekkel s plébániákkal ellátva találjuk. Nagy-Győr és Apátfalva (akkor Bél helység) közt diós, szilvás, és meggyes kertek között a diós-győri királyi lak, a szilvási vadászvárda stb. épül, mig az apátfalvi nagyszerű monostori kert mellett a remek müvészetii monumentális egyház emelkedik. A számos érdekes uj adat között nevezetesen merül fel egykét okmány még a felől is, mint vetekedtek az egri káptalan s az apátfalvi monostor XIY-dik században az egri, tihaméri és ostorosi szőlőhegyek beültetésében, az úri kilen- czed elengedésével is igyekezvén a vidéket uj szőlőmüvesekkel megtelepiteni s a kopár hegyeket szőlőművelés alá fogni. — Ezen történeti előadás követi a mtiemlékszerü egyháznak, mely mint a középkori műépítészet egyik külön irányának hazánkban fenma- radt egyetlen emléke és képviselője is nevezetes, ép oly szakavatott, valamint közértelmü s kimerítő ismertetése. * (R a b l ás.) Több és biztos helyről tudósittattunk: hogy folyó hó 7-ikén az egri vásárról haza felé utazott-iparosok s kereskedők, szám szerint 11 kocsival, esti 9 órakor, az innen alig 1 órányira fekvü szarvaskői vár közelében 12 útonálló rabló által megtámadtattak s kifosztattak. Még nem tudjuk, vájjon a hatóság erélyes intézkedéseinek sikerült-e eddig nyomukba jöni? — (Gyászhir.) Újlaki Antal, egri főkáptalani számtartó és neje, szül. Poppel Terézia; úgy gyermekeik: Hona, Antonia a legmélyebb fájdalommal jelentik egyetlen fióknak, illetőleg szeretett testvér-bátyjuknak, U j 1 a k y Józsefnek, tiz hóig tartott súlyos betegség következtében, élte legszebb szakában, 27-ik évében, a halotti szentségek buzgó felvétele után, mai nap reggeli 7 órakor történt gyászos kimultát. Földi maradványai folyó hó 14-kén, d. u. 5‘/2 órakor fog a Kisasszonyról czimzett temetőbe sírba tétetni, leikéért pedig a szent mise-áldozat másnap máj. 15-kén, reg. 10 órakor az egri főegyházban mutatatik be. Eger, május 13-kán 1866. Az örök világosság fényeskedjék neki! * Pár hét előtt bizonyos Grünbaum J. a nagytemplom ter- raszsza alatt csapszéket nyitott. Mindeddig hallgattunk e dologról; mert véltük, hogy az el nem maradható hatósági tilalomra j az úgyis megszüntetik. Azonban e korcsma közbotrányra még ma is nyitva áll! Tehát nem volt elég, hogy az illető a város által olykor kisöpretett tért folyvást beszemetelte, anélkül, hogy [a sze- I metet kötelessége szerint el is tisztittatta volna, hogy ezen faragott kövekből épült falat, mely nem az övé, hanem a templom] tulaj- \ dona bemeszelte; hanem meg kelle érnünk azt is, hogy ama : szent helyhez, hol a lakosok ájtatoskodásaikat, imáikat végzik, csak néhány lépésnyire még nyilvános tivornyatanyát is üssön ! — Erre, úgy tartjuk, nincs joga; mert az egyesek jogát és szabadságát azon társadalom, amelyben élünk, erkölcsi java s magasabb érdekei szabályozzák; az pedig közérzetet sértő botrány, és az erkölcsiségnek kárára van, hogy itt korcsma létezzék. „Mózes — mondá az Ur— ne közelíts ide; mert a hely, hol állasz, szent föld “ (Mozs. II. k. 3.) — Bátran föltehetjük Egernek derék polgárairól, közöttük egy sincs, ki ez indiscret tettet ne kárhoztatná, és az illető felette merész játékot űz, midőn egy 20,000 kath. népességű város vallásos érzelmét ily kihívón ingerleni és sérteni bátorkodik. Valóban nem ez a mód és eszköz, azon ország sympathiáit fokozni, mely irányukban annyi előzékenységgel s humanitással viseltetik. — (Fontos hir.) A „Debatte“ trieszti levelezője írja: Épen most veszem jó forrásból azon hirt, hogy Vacca admiral olasz hajóhada a taranti öbölt elhagyta, és az Adriai tengeren helyet foglalt Ancona és a „Grossa“ nevű dalmát sziget között, mi által az egész trieszti öbölt elzárta, Velenczét, Triesztet, Polát és Fiúmét fenyegeti. — Gyöngyösi tudósítónk az iparossegédek múlt hó 22-én megnyilt munkakiállitásáról Írja: „Úgy hallom, hogy e napot (ap- ril 22.) azért választották a kath. legényegylet tagjai a kiállítás megnyitása napjául, mert 23-án kegyelmes érsek urunk, mint az egylet fővédnökének névnapja lévén, fiúi ragaszkodásuk és szeretőtöknek ezáltal is jelét kívánták adni. A megnyitáson, mely alkalommal a kegyelmes fővédnök ur arczképe is lelepleztetek, az egylet fővédasszonyán, gr. Szapáry-Orczy Anna ő mlgán kívül, a város legtekintélyesbjei igen szép számmal voltak jelen. Ez első kiállításon csak mintegy 30 db. tárgy volt, de a jövő szebb reménynyel biztat. A nyolcz napon át közszemlére kitett tárgyak megbiráltatván, 4 pénzzel, 6 pedig dicsérő oklevéllel jutalmaztatott meg. —■ A szőlőhegyek igen szép terméssel biztatnak, de messze van még a szüret, jó lesz tehát biztosítani. A vetések esőt kívánnak, különben nem valósul a bő aratáshoz kötött remény. — (Figyelmeztetés.) Daczára annak, hogy a múlt 1864. évben minden háztulajdonos, úgyszintén bérlője, gondnoka, zárlója vagy egyéb gondviselője valamely háznak felhivatott, miként csak oly idegen lakókat fogadhatnak be, kik hatósági lakhatási engedélylyel ellátva vannak — mégis számtalan eset adta magát elő, hogy az illetők ezen felhívást szem elől tévesztve, lakóúl mindenkit befogadnak. — Minthogy az ily eljárás a mellett, hogy a hatóság teendőjét megnehezíti, a városi közönségre nem kis mértékben kártékonyán hat — ennek megakadályozása tekintetéből, ezennel újólag felhivatnak az illetők, miszerint minden a vidékről beköltöző oly lakófeleket, kik lakhatási engedélylyel ellátva nincsenek, e város közigazgatási tanácsánáli jelentkezésre annyival inkább utasítsák — mert oly háztulajdonos, úgyszintén bérlője, gondnoka, zárlója vagy egyéb gondviselője valamely háznak — ki idegen egyént a nélkül, hogy hatósági lakhatási engedélylyel bírna, lakóúl befogad, az e részben fennálló szabályrendelet értelmében 10 frtól 100 írtig terjedő pénzbírsággal fog fenyittetni. Egerben, a közigazgatási tanács által 1866. april hó 24-én. Egerváros polgár- mestere : Török Sándor. Gazdaság és üzlet. Eger, május 14. Mai hetivásárunkra behozatott: búza 89, kétszeres 76, rozs 112, zab 26, kukoricza 12, — összesen 315 köböl. Az árak következők voltak: búza 6 ft 60 kr. kétszeres 5 ft30 kr, rozs 4 ft 80 kr, zab 2 ft 90 kr, kukoricza 4 ft. Árpa nem volt. Széna mázsája 1 ft 80 kr. Burgonya köble 1 ft 50 kr. Mult pénteki hetivásárunkra behozatott összesen 287 köböl szemesélet. A búza 60, a rozs 80, a zab 30, a kukoricza 20 krral olcsóbb, a kétszeres 20 krral drágább volt, mint ma. Az árpa 3 ft 20 krön kelt. — (L o 11 o h u z ás.) Bécsben május 9-én kihúzattak : 48, 76, 63, 90, 46. A legközelebbi húzás május 24 én leend. — (Börze, máj. 14.) Arany 6 ft 33 kr. Ezüst 131 ft 30 kr. Felelős szerkesztő: Vida József.
