Eger - hetilap, 1866
1866-01-18 / 3. szám
IV. évfolyam. 3. szám. Január 18-án I860. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft kr, Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . I ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzotl sorhely után 4, bélyeg-adó fejében minden hirdetéstől 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), - Jent seh O. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ CZ1MÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAP 1866-ik évi folyamára. Előfizetési föltételek. Egész évre ....................................................5 ft — F élévre.........................................................2 ft 50 kr. Negyedévre....................................................1 ft 30 kr. E gy hónapra...............................................— 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpél- dánynyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az alólirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Busti-ház 803. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Országgyűlési tudósítás. Pest, jan. 16-án. A képviselőház ünnepi szünetelése után f. hó 10-én megkezdette nyilvános üléseit, és miután az első ülésben a prímás ő eminentiája által az elnökségnek kézbesitett királyi előterjesztvények (propositiok) felolvastattak, s azok tárgyalása az igazolás bevégzése utánra halasztatott volna, nehány kisebb érdekű kérdés elintézése után zárt ülés tartatott, melynek czélja volt, az igazolásnál követendő elvekbeni megállapodás. Báró Eötvös József, e zárt ülés egyik indítványozója ohajtá, hogy nem politikai, hanem szigoróan jogi kérdésnek tekintve a követigazolást, az a nagy feladatnak megfelelő'leg, szigorú igazsággal, de egyszersmind az időnek megengedhető gazdálkodásával történjék“. Az igazolási tárgyalások azóta folynak; több követ már igazoltnak nyilváníttatott, mások megválasztatása ellen pedig vizsgálat rendeltetett el. Es e néhány ülés elegendő volt arra nézve, hogy meggyőződhessünk, miszerint sem a nemes báró fennebbi óhajtása nem teljesült, sem pedig az igazolási tárgyalások szigorúsága iránt ápolt remény teljesedésbe nem megy. Ide épen nem alkalmazható a jeles Montesquieu mondata: hogy a legterjedelmesebb szabadság ott van, hol a törvény zsarnokoskodik. Jól tudjuk mi azt, hogy nagyobb gyülekezetek tanácskozásaitól birói szigort egészen kivánni alig lehet; itt mindig magasabb hőmérsék fejük ki, mint egy törvényszék nyugodt combinatioihoz kívántatik, a felelősség érzete is kisebb, mert sokak között oszlik meg; de másrészt meg vagyunk győződve, hogy honatyáink tudják, érzik ez idők fontosságát, tudják, tapasztalták a választási törvények hiányait, gyarlóságait, és ha ezek még e törvény- hozás alatt ki nem javíthatók, a könnyű igazolási eljárás a jövőre nézve még nagyobb visszaélések és botrányokra bátorit fel, mi magára a szabadságra is legnagyobb veszélyt hozhat. A nyilvánított nézetek és vélemények által kétségtelenül többen zavarba hozatnak. Ha a benyújtott kérelemhez két-három aláirással ellátott okmány csatoltatott, az mint nem hiteles, figyelembe nem vétetik; ha pedig véletlenül a szolgabirói hivatal, vagy más hatóság mint testimonium legale által van hitelesítve, az ismét nem hiteles, mert a hatóság törvénytelen. Ily vélemények után, nem tudom, hol és miként szerezhettek volna az illetők hiteles bizonyítványokat? Vagy talán panaszukkal várniok kell vala, mig törvényes hatóság lesz? de hiszen addig sok viz lefuthat a Dunán, akkor pedig a kérelem, a panasz későn jő. Természetes következmény lenne, hogy ily elvekkel szemben a ház saját kebeléből rendel vizsgáló birót minden, csak kevéssé indokolt kérelemre is, a mint ezt részint a panaszkodó felek megnyugtatására, részint magának az illető képviselőnek érdekében többen óhajtották is; de a zaj- és lármából, melyet a „P. N.“ f. hó 13-diki számában oly élesen megrótt, szavazás hallatszik, és az igazolás kijelentetik. Volt eset, hogy kimutattatott, miként egyik vagy másik követválasztásnál illetéktelenek szavaztak; de az Ösz- szeadás és kivonás segített, mert ha húszat vagy százat az ezrekből kivonunk, még is megmarad a többség .......... N em óhajtható, hogy a jelenlegi választási törvény mellett még egyszer kelljen képviselőket választani, mert akkor bizonyára igyekezni fognak, hogy a „beati possidentes“ elvet minél többen s bármi utón maguknak biztosítsák. Ma ismét zajos ülés volt, melyben a többi között Papp Pál kápolnai képviselő, az osztály véleménye folytán, melyet a ház mély, síri csenddel fogadott, az elnök által, miután sem ellene, sem mellette egy árva hang sem emelkedett, igazoltnak nyilvánittatott. A közelebbi ülések egyik nevezetesebb pontját ké- pezé Andrásay Gyula grófnak a császárnét üdvözlő országos küldöttség eljárásáról tett jelentése, melyben a képviselőház, a felséges asszony idézett szavait, valamint Fiume városának a hazánkkal közvetlen unió iránt kifejezett kívánságát nagy és ismételt éljenzéssel fogadta. A rendes tudósitó helyett X.
