Eger - hetilap, 1866
1866-04-26 / 17. szám
149 gyíkban 27, vallásra nézve: rom. katli. 191, ó-hitU 1, reform. 1, zsidó 10. A szülöttek összes száma az izraelitákon kívül összesen, 237, ezekből 120 fi, és 117 nő. (Igen kedvező arány mind a halálozás irányában, mind a finemre nézve.) Házasságra lépett 47 pár. A háziállatok közül egyedül a szárnyasok közt pusztított több helyen a dög, mely mindig ragály által terjesztetik. Az el- hirhedt fonalóczok (Trichinen) itt nem észleltettek, annál kevésbbé általuk okozott kóreset. Az orvos-rendőri intézkedések ez évnegyedben csak a szokott rovatokra szorítkoztak, semmi rendkívüli esemény nem merült fel. Hevesmegye gazd. egyesülete igazg. vál. által Gyöngyösön 1866-ik év april 9-én tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve. Jelenvoltak: Berecz Ferencz mint elnök, Beust Ödön báró; Desseffy Jób, Győrffy Ignácz, Kürthy János, Szapáry Imre gróf, Szávoszt Frigyes és több tag. 15. Elnök az egybegyült tagokat üdvözölvén, a legközelebb, tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve felolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Győrffy Ignácz és gróf Szapáry Imre urak kérettek föl. 16. Elnök a f. év jan. havi igazg. vál. ülés 5. sz. a. határozata folytán bemutatja egyesületünknek a „Magyar gyakorlati kertipar-egyesület“ tagjai közé történt beiktatását tanúsító oklevelet. Tudomásul vétetett, s az oklevél a levéltárba tétetni rendeltetett. 17. Elnök jelenti továbbá, hogy boldogált Fehér Zsigmond volt egyesületi titkár csődtömegéből az egyletet illető 105 frt követelésből aránylagos felosztás után az egyesület részére 90 frt ' 92 kr jutott, s ezen összeg a pénztárnok számadása alá már át is adatott. Tudomásúl vétetett. 18. Olvastatott Vagner László levele, mely szerint „Gazdasági mtítan“ czim alatt kiadandó munkáját ajánlván, annak pártolására kéri az egyesület. Tudomásra juttatás és aláírás végett az előfizetési iv az irodában kitétetni rendeltetett. 19. Előterjesztetett a jan. — márcz. havi pénztári kimutatás, mely szerint a bevétel teszen ........................413 frt 73,4 kr. a kiadás tészen................................................318 „ 95 „ marad april hóra 94 frt 123/4 kr. Tudomásúl vétetett. Kelt mint fenn. Jegyzetté: Rigó Antal, titkár. Huszár-emlék Egerben. Az 1859-ki olaszországi hadjárat bár a szerencse által nem kegyeltetett, de folyama fényes hadi tettekben gazdag vala. A dicsőség egy sugára onnan Egerre is villant. Hogy ezt leghívebben mondjuk el, ezennel közöljük So ltyk urnák, a Haller- huszárok akkori derék ezredesének Veronából, 1860. márczius 9-kén városunkhoz intézett levelét: „Az olaszországi utolsó hadjárat alatt a gr. H a 11 e r, 12-ik számú huszár-ezred minden előfordult alkalommal valamint a cs. k. hadseregnek, melyhez tartozik, úgy az országnak, honnan derék katonáit nyeri, becsületére vált. „Az ezred vitézeinek legvitézebbjei közé tartozott Sz a k á c s Antal, szakasz-vezető, ki azon alkalommal, midőn ő 1859. július 4-én Bánhidy Adolf, alhadnagy vezénylete alatt 15-öd magával Mantuától le Gratie felé portyázaton vala, és R i v o 11 á- ban az ottani lakosok árulása miatt egy franczia afrikai vadászszázad (chasseurs d’ Afrique) által mind elölről, mind hátulról megtámadtatott, egymaga mintegy 20 ellent harcz- képtelenné tön, és magát mindaddig hősileg tartá, mig fenmaradott 9 fegyvertársainak sikerült magukat keresztülvágni, mire ő nyita előttük utat; de végre a sok szúrás, vágás és egy golyó okozta sebei miatt kimerültén lóváróllehanyatlott, ős elfogatván, ott dicsőén nyert sebei következtében meghalt. „Mint ezen kitűnő ezrednek, mely ily derék daliákat számlál soraiban, parancsnoka, kötelességemnek tartom a vitézek vitézének emlékezetét egy maradandó emlék által megörökíteni.“ A levél többi részében a t. ezredes ur felhívja a városi hatóságot, hogy Egerben ezen emlék felállítására alkalmas tért jelöljön ki, s e határozatáról őt értesítse, i Ezen emlék a katonai tisztilak előtti nyilt, emelkedett téren e napokban állíttatott fel. Alakja lapos négyszög, tiz lábnyi magas oszlopszerü síremlék. Tetején alvó oroszlán nyugszik, türhetön alakítva, közepén egy kurta római kardot borostyánkoszoru övez; alul leend a fölirat, s azt nem is képzeljük máskép, mint magyar nyelven; mert ezt egy magyar huszár-ezred Egerben állíttatta fel. Az egyszerű mű Pesten, Marsaiké szobrász által könnyű homokkőből készíttetett, azért az idő rombolása ellen czélszerü lenne köszinii olajfestékkel bevonni. Itt eszünkbe villan költőnk szép mondata: „Hazánk katonái jóvérű vitézek — A hazáért halni egytől-egyig készek.“ Mig csak azt jegyezzük fel, hogy a dicsőült vitéz, Szakács Antal Egerben földműves szülőktől: Szakács Mátyás- és Holló Erzsébettől született. Hét éves korában édes anyja elhalt, s ez időtől mostohája, Maráv Mária nevelte. Huszonegy éves . volt, midőn 1854-ben besoroztatott, hol magát józanság, becsületesség s kötelességeinek pontos teljesítése által folyvást kitüntette ; végre élete legszebb virágjában, mint 25 éves, ifjú huszár, édes hazája s királya védelmében a barezok mezején életét hősileg feláldozó, és emlékét tiszteletben fogják tartani Egernek polgárai nemcsak azért, mert vele városunk egy derék fiának vitézérdemei örökittetnek meg, hanem azért is, mert benne egy jeles huszárezrednek elismerése és tisztelete van kifejezve. Az emlék felavatása, úgy halljuk, a közelebbi vasárnapok egyikén ünnepélyesen fog megtörténni. v Politikai hirek s események. Ausztria. B é c s, apr. 23. Az „Öestr. Zeitung“ biztos forrásból értesül, miszerint az Ausztrián kívüli Olaszországban történő csapatöszpontositásokról és az ottani szabadságosok behívásáról jelentések érkeztek Becsbe, melyek kötelességévé tevék a kormánynak, az állam biztonságának érdekében intézkedéseket tenni, hogy minden eshetőségnek elejét lehessen venni. Oroszország. Pétervárból april 16-án a következő sorok táviratoztattak Európa minden részébe : Ma délután négy órakor, midőn a császár a nyári kertben tett séta után kocsira szállt, egy ismeretlen egyén pisztolyt sütött el ö Felségére. A császár nem sérült meg. A tettes elfogatott. A vizsgálat megkezdetett. Péter várról érkezett magántudósitások szerint, a császár elleni merénylet elkövetője egy P e t r o v i c s nevű, a jobbágyok fölszabadítása által tönkrejutott hajdani orosz földbirtokos, s a bűntény indoka az ama rendszabály miatti fanatismusban áll. A merénylet akkor történt, midőn a császár 13 őves leányával sétálni ment, s egy Ossip Ivanov nevű paraszt épen a lövés perezében iité le a gyilkoló pisztolyt. Hirszerint maga a császár is tettleg résztvett a büntevő befogatásában. Összeesküvésnek jutottak nyomába, s a legutóbbi éjek alatt az ó-orosz párt több főnökénél házmotozások eszközöltettek. Ossip-Ivanov azért, hogy a gyilkossal czélt tévesztetett, nemesi rangra emeltetett. IN'émetország. Határozottan még egy német kormány sem adta beleegyezését a szövetségi reformtervhez. A „Berliner Revue“ szerint, Poroszország ki fog lépni a német szövetségből, ha e reformterv el nem fogadtatnék. Münchenből jelentik, hogy a középállamok közt a szövetségi reform fölött alkudozások vannak folyamatban. A nevezett
