Eger - hetilap, 1866
1866-04-19 / 16. szám
IV. évfolyam 16. szám. Április 19-én 1866 Előfizetési díj: Kgész évre . . 5 ft kr Félévre . . 2 .. 50 .. Negyedévre . . 1 ,, 30 Egy hónapra . — 14 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. ÍOIÖlizetivst'fci't eltagad.* a szerkesztőség (Busti-hdz, 803. szánt), — Jentsch G. könyvkereskedése s minden cs. I ir. postahivatal. Országgyűlési tudósítás. Pest, aprít 15-én. A képviselőháznak a múlt héten, nevezetesen f. hó 11, 12 és 14-én, három nyilvános ülése volt, az első kettő még a muzeum nagy teremében, az utóbbi már az ideiglenes országházban. Napirenden igazolási esetek és a tizenkettes bizottmány jelentése valáuak. Az igazolási esetek tárgyalásának eredménye lön, hogy több képviselő igazoltatott, s négy választás u m. a S i p o s Ferenczé, D é c s e y László-é, báró B a 1 dácsy Antalé, és báró Babarczy Antalé megsemmisittetett. Ez utóbbi eset csaknem két egész órán át elég zaj között, (mely úgy látszik, az uj országházija is átjött) tárgyaltatott. Mint alap a megsemmisítésre azon körülmény hozatott fel, hogy a választók ösz- szeirása nem személyenkint, mint a törvény rendeli, tör tént, s e miatt körülbelől 130 választó nem gyakorolhatta választási jogát; továbbá, hogy a választásra hivatalos befolyás gyakoroltatott. Ezek ellenében megjegyeztetett ugyan, bogy a hivatalos nyomás épen az ellenjelölt (Chernél) részéről gyakoroltathatott, mert a főispáni helytartó szintén Chernél; az összeírást illetőleg pedig hivatkozás történt más megyékre, és Paczolay képviselő helyesen jegyzé meg, hogy az illető választók az összeírást minden óvás nélkül elfogadták, s az ellenpárt is csak akkor szólalt föl ellene, midőn kisebbségben maradt. A ház többsége mindamellett a választást semmisnekkimondá, és Babarczy a választókat összeiró bizottság által elkövetett formahiba miatt, a választási költségekben elmarasztaltatok. De az igazolási eseteknél fontosabb tárgy volt a I2-én tartott ülésben az országgyűlési teendők tárgyában kiküldött tizenkettes bizottmánynak jelentése, melyet Horváth Boldizsár mint előadó olvasott fel. E javaslat kinyomattatni határoztatok, és tárgyalásra később fog kitűzetni. Az ideiglenes országházban a tárgyalások megkezdését az elnök üdvözlete előzte meg, melyben üdvözölve a képviselőházat, helyeslés között azon óhajtását fejezé ki, hogy az amott — (a muzeum teremében) megkezdett működés itt czélt érjen, itt teljesedést nyerjen. Gróf Mikó Imre ez ünnepélyes alkalomból az erdélyiek nevében áta- lános helyesléssel kisérve örömét fejezte ki, hogy a haza egysége iránt kebleikben évek hosszú során át ápolt vágyaikat megjelenésük által teljesülésnek indulni szemlélik. — Mig így a képviselőház folytatja rendes üléseit, addig a főrendi ház tagjai között e napokban sűrű tanácskozások folytak a felirati vita alkalmával követendő eljárás iránt. Úgy értesültünk, hogy három véleményben csoportosulnak a nézetek. Az egyik rész teljesen hozzá kíván járulni a képviselőház második feliratához; mások, Wenkh e i m Béla báró és főispán körül csoportosulva, azon nézetből indultak ki, hogy ámbár megelégedtek volna, ha a. képviselőház jogfen tartását egy óvásban nyilatkoztatja ki, mindamellett a szőnyegen levő felirat fölterjesztését épen nem akadályozzák, hanem részükről hozzá járulnak, hogy az a legmagasb trón zsámolyához fölterjesztessék. A harmadik párt végre, melyet jobb oldalnak neveznek, s mely gróf Cziráky-nál tanácskozott,következetesen a főrendiház első feliratával, mind elfogadja a képviselőház második feliratában foglalt jogelveket, mindamellett figyelembe véve a körülményeket, és tekintve a helyzet nehézségeit, azt akként óhajtja módosíttatni, hogy ne kivántassék Ő Felségétől a 48-iki törvények teljes visszahelyezése a revisió előtt; mert ez nézetűk szerint a fennálló nehézségekkel szemben csaknem politikai lehetetlenség. Különben mindenki hiszi, hogy a felirat el fog fogadtatni, hihetőleg W e n k- heim nyilatkozata értelmében. Pest, april 17-én. A főrendi házban a felirati vita alkalmával nyilvánuló nézetekről múlt levelemben közlött előleges tudósítást, a tegnap megkezdett tanácskozás folytán megerősítve találtam. A közvetítő véleménynek Wenkheim Béla báró s békési főispán adott kifejezést egy szép s ép oly loyalis, mint hazafias érzelmű beszédben; ő tette le a ház asztalára az első indítványt, mely a tárgyalás alatt levő feliratnak nem annyira teljesen helyeslő, mint megengedő (elfogadásában öszpontosul. Utána gróf Cziráky János emelt szót, s ünnepélyes és méltán ragyogónak mondott szónoklatában nem kevesebb tudományos alappal, mint loyalis és hazafiul érzelemmel fejtegette az álláspontot és azon irányt, melyet, tekintve hazánk jelen súlyos és kivételes körülményeit, a főrendi ház már az első külön felirat alkalmával elfoglalni, jónak és helyesnek talált, s melylyel összefüggőleg a szónok gróf véleménye szerint, e második felirat tárgyalásánál is kiindulni kellene; mihez képest azon indítványt tévé, hogy a főrendi ház nyilvánítsa ki teljes hozzájárulását a feliratban foglalt jogfentartási elvekhez, ellenben a revisió előtti teljes visszahelyezés iránt jelentse ki, hogy e tekintetben a tisztelt képviselőház nézeteihez épen a fennálló nehéz viszonyok között nem járulhat, nem járulhat pedig azért,mert óhajtja előbb tisztába hozni és megoldva látni azon kérdést: vájjon mennyiben és miként egyeztethető meg hazai önálló municipiumainkkal a parlamentaris ministeri kormány forma. A szóló gróf ezt nem tartja megegyeztet- betőnek és fél a centralisáló hivatalos seregtől, mely azt mulhatlanul követi; előtte pedig ép oly kevéssé kívánatos a sarkantyus, mint a fénymázas czipőjü hivatal-sereg. Ezen indítvány mellett gróf Széchen Antal, Ranolder vesz-
