Eger - hetilap, 1866
1866-03-22 / 12. szám
105 — lnw-völgyön át, szárnypályával Károlyváríól Zenggig; a dia- kovár eszék- brodi-i, Cotorinától Körösön át Zágrábig, Csáktornyától Varasdon át Sapresic-ig; végül a zágráb-eszéki pálya Nagy-Kikindáig leendő kiterjesztéssel. A következő napi ülésben a bizottság azon javaslata: hogy, a Horvátország- és Szlavóniában lakó protestánsoknak a vallás- szabadság megadassák, elfogadtatott. 17-én egy hét tagú ad hoc bizottmány neveztetett ki — a szerb ügyekre vonatkozólag az országgyűlés elé juttatott beadványok megvizsgálása végett. — Az országgyűlés elhatározá, hogy az 1859. május 12-kén kelt igazságügyi és kereskedelmi ministeri rendelettel behozott egyezkedési eljárás Horvátország- és Szlavóniában hatályon kívül tétessék. — Erre a ház mindkét alelnökének és a jegyzőknek jegyzőkönyvileg köszönetét fejezvén ki, az ülés bezáratott. A legközelebbi ülés május 1 én leend. Fővárosi tudósítás. Pest, márcz. 19. A zenevilágnak jutott a szerencsés tiszt, a böjt unalmas napjait a haut-volée részére legalább türhetőkké tenni, s hogy az e hivatásának meg is felel, legjobban tapasztalhatjuk mi irigyelt sorsú pestiek, kiknek, alig van nap, melyen ki ne jutna egy-egy concert. Művészeti érdekeletlenség, vagy pénzhiány, vagy tán épen a közfigyelmet átalánosan lebilincselő országos dolgok okozzák-e? nem tudjuk, az idei hangversenyek átalánosan buknak. Nagy Ja kab tilinkómüvész az „Európa“ szálloda teremében harmincz- nyolcz (fejenkint megolvastuk) hallgatónak játszott, a zenészse- gélyzö egylet hangversenye alig fizette ki a világítás árát, csupán kettőről mondhatunk kedvezőbb eredményt. Az egyik a fő- rendtiek által a redout nagy termében a bölcsőde javára rendez- tetett, a másik a zongora-királynő Schumann Kláráé volt a redout kis termében. Az elsőnél ellágyult a kritika tolla a főrangú dilettánsok mellett, mindenki elragadtatással beszélt br. Ambrózy Mária k. a. énekéről, sőt voltak olyanok, kik diadalát Patti Saroltáéval állították egy niveaura. Tagadhatatlanul igaz, hogy Ambrózy báróhölgy hangja a leggyönyörűbb alt, iskolája tökéletes, alakja bübájt kölcsönöz művészetének úgy, hogy fájdalommal kell tudnunk, hogy egy világhírű művésznőtől fosztott meg bennünket az irigy balvégzet, midőn Ambrózy Mari k. a.-t bárónőnek teremtette. Hangja gyújtott, és midőn a „Két Foscari“- ból vett dala után egy kedvelt népdalba kapott, oly leirhatlan lelkesedést és tapsolást idézett elő, minőt a redout-terem falai, nem tudjuk, mikor hallanak ismét. Schumann Klára előtt levett föveggel jelen meg a kritika, bámulatában zwickerjét is az oldalzsebében felejtve; Schumann Klára nem ok nélkül neveztetik zongorakirálynőnek,mint Liszt Fe- rencz királynak, mert mig ebben az erő és tűz, addig amabban a naiv bübáj a könnyűd plasticitás tetőpontjára emelkedik. Csak azt kell megrónunk Schumann Klárában, hogy művészetét a re- douti kis terem falai közé szorult tömeg előtt ragyogtatá, és igy alaptalan félelmével nem egy embernek szerzett oldalfájást és — tyúkszemeket. Tavaszodik — ez meglátszik egész Pesten, az újtéri színházban bővebben árulják a nem a legjobb hirü kofák Offenbach zöldségeit, melyek közt legkiválóbb heroszratusi hírnevet szerzett a „Schöne Helene.“ A régi német színháztéren, a városligetben egymásután állítják föl a kioszkokat, és a vendéglősök bizton hiszik, hogy a bekövetkezendő nyáron bőviben adhatják el a — fagylaltot. Hollós László. Figyelmeztetés. \ Szenvedő hazai kézmti s gyáriparunk felvirágoztatása érdekében a pesti iparüzök körében alakult bizottmány felhívása, s egyes polgártársaim megkeresése folytán jelen lap múlt számában közlött, illetőleg „Eger város iparos-polgáraihoz“ intézett felhívásom átalános részvétre talált, de lehetlen hallgatással mellőznöm azon bizonyos befolyásos egyének által ajánlt, s némelyek által pártolt indítványt: miszerint a jelzett nagy horderejű czélból városunkban is alakulandó fiók-bizottmány közreműködése végett, az úgynevezett előkelő, s jogtudós-osztályból is bizonyos számú tagok közreműködni felkéressenek. Tisztelt polgártársak ! Ez indítvány bármennyire kecsegtetően hangozzék is, s bármily tisztelettel viseltessünk is különben a nevezett osztályok jeles férfiai iránt, véleményem szerint el nem fogadható; 1) Azért, mert kizárólag s egyedül a gyár- és kézmüiparc.<_ r űző-osztály hivatik fel arra: hogy helyzetét megvilágitsa, kérelmeit s kivánatait sérelmei orvosolbatása szempontjából előadja, s hogy az érdekeit elősegítendő eszközöket szükségkép kimutassa, „egy saját magára vonatkozó emlékiratban.“ 2) Mindent el kell követni arra nézve, nehogy valamikép a czélbavett bizottmány kevert elemekből állíttassák össze; nehogy a hatásosabb szónoki hatalommal rendelkező egyének a nézeteiket oly jól árulni nem tudó egyszerűbb szakértő iparosok többséggét kisebbséggé okoskodjék; 3) Nehogy a kevert elemek, az érdekelt felek valódi állását homályosan tükröző kevert munkálatot készítsenek; 4) Hogy magukra illetőleg önszakértelmökre hagyatva, minden hivatalos s a gyár- és iparüző-osztályokhoz nem tartozó egyének kizárásával szabadon és függetlenül, minden, bárhonnan eredő nyomás nélkül kell önjavok előmozdításán közremunkálni; s végre 5) Mert ellenkezőleg, az előre kijelölt s élőnkbe adott alapelvek sorozatának 2-ik czikkével, s az annak reánk nézve legfontosabb pontjával, mely igy szól: „Megalapítása egy, á kereskedelmi kamarától független iparkamaráról szóló törvénynek azon engedménynyel és hatáskörrel, hogy az mint szakértők testületé mind a kormány és országgyűlés által, minden az iparüzök érdekét közvetve vagy közvetlenül érintő törvényhozásnál, kereskedelmi és vámszerződéseknél, stb. véleményért megkérdeztessék, mind az ipar-viszályokban mint döntő bíróság határozzon, a tagok az ösz- szes iparüzök és gyárosok által saját kebelükből választassanak,“ magunkat ellenkezésbe tennök. Mindezeknél fogva egész tisztelettel figyelmeztetem, s felhívom, az egész ipartiző osztályt, úgyszintén a legközelébb alakulandó bizottmányt arra : miszerint köréből minden idegen befolyást kizárni, s önerejére támaszkodva iparkodjék beigazolni azt: miként helyzetének megbirálására, s jövőjének intézésére legke- vésbbé sem oly kiskorú, mint azt némelyek szemüvegen keresztül látni szeretik. Egerben, márcz. 20. 1866. Szabó Sándor, szabómester. Politikai hírek s események. Augoiország. Az angol alsóház f. hó 12 iki ülésében a kincstári kanczellár előterjesztette a reformbillt, melynek főpontjai következők: A grófsági census 50 font sterlingről 14-re, a városoké 7-re szállittatik le. Kik bútorozott vagy butornélüüli lakásokért évenkint 10 font sterl. lakbért fizetnek, szavazatjoggal bírnak, hasonlóan az is, kinek két évig 50 font sterling tőkéje van a takarékpénztárban letéve. A reformbill a választók számát 400,000-rel szaporítja, mely számnak felerésze a munkás-osztályra, másik fele a középosztályokra esik. A bili, mely mérsékeltebb Russel eredeti terveinél, hidegen fogadtatott. Francziaország. A dunafejedelemségi conferentia első ülésében Drouin de Lhuys ismételte a védhatalmasságok egyes képviselőinek tett azon nyilatkozatot, hogy Francziaország a különböző trónjelöltek közül egynek sem kedvez, hanem szigorúan a népakarat eredményeihez fogja magát tartani. Egészben véve főleg azon elvkérdés felett folyt a tanácskozás, czélszerü-e, hogy Moldva- és Olaszország egyesülése fentartassék. Drouin élénken pártolta ez utóbbi nézetet, a török követ hallgatott, s a jelenlevők nagyobb része a franczia nézethez látszott közeledni. A „Memorial Dipl.“ értesül, hogy Franczia- és Olaszország az 1860-ki pápai adósság és folyó kamatai tekintetében elvileg kiegyeztek. Olaszország. — Miként Florenczböl írják, az olasz sereg- leszállitásokról többé nem lehet szó ; ellenkezőleg, a hadügymi- nister a parlament kívánságára már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az 1844-ik korosztályú hadlegénység egy része zászló alá hivassák. Florenczben azzal kecsegtetik magukat, hogy a német kérdés összeütközést idézend elő Ausztria és Poroszország közt, s igy készen akarnak lenni minden eshetőségre. Németország. A hamburgi „Börsenhalle“ bécsi levelezője azt írja, hogy csalhatlan informatiók szerint, a német nagyhatalmasságok közt a feszültség az Elbeherczegségek miatt tetőpontját érte el, s Ausztria állítólag már katonai intézkedéseket tett. Kiéiből pedig azt jelentik, hogy Holsteinban hat helyen rnüköd- , nek porosz szállitmányi parancsnokok, s hogy a schleswigi helyőrségek hadilábra állíttatnak. Nevezetes a ..Fremdenblatt“ müncheni levelezőjének azon közleménye, hogy Poroszország ottani képviselőjéhez egy a többi udvarok porosz követeihez is intézett ídenticus jegyzék érke/t r
