Eger - hetilap, 1865

1865-02-16 / 7. szám

56 lendöim vannak. Addig is foglaljon igy mellettem helyet, édes Csécsey. Közel egymáshoz ültek; úgy látszott, mintha Fráter György újólag a politikai országos gondok tömkelegébe merült volna ; mit homloka dörzsölésével s hallgatagságával mutatott ki. E szünidő alatt tán jó lesz egy kissé szemügyre vennünk vendégét. Cséosey Lénárd, kinézéséröl ítélve, alig lehetett több 25 évesnél; nyílt, bátor arezu, szép vonásokkal, magas homlok, gyö­nyörű barkó, daliás magatartás, mind elégségesek voltak arra, hogy az ember birtokosukat első pillanatra megkedvelje. — Úgy van, édes Csécsey — folytatá némi szünet után a miniszter, — mélyen szemébe nézve a kapitánynak — fontos az ügy» melylyel önt megbízni akarom. Ön, mint a dolgok mélyébe látó ember, fölfoghatja, mennyire bajos volna megerősítenünk a Buda és Temesvár átadásáról szóló pontokat jelen körülményeink között, melyek némileg kedvező szint öltének. De a császári követ türelmetlen, minden áron el akarja döntetni az ügyet, hogy vissza mehessen Németországba ; cselhez folyamodott, hogy felséges urunk határozatát mielőbb kicsikarhassa. A boldogtalan azt hiszi, hogy engem el tud ámitani. Biztos tudomásom van tervéről. Nekünk, édes Csécseym, jelen körülményeink között ama békepontokat már foganatosítanunk sem lehet, annál kevésbbé engedményezni. Mint értesültem, a császári követ megfelejtkezvén kötelességéről, egy kissé sértöleg nyilatkozott ö felsége, János királyról. Nagyon szeretném, ha az érsek urnák meg tudnám mutatni, hogy Fráter György, ha kell, torolni is tud, s nagyon szeretném, ha az érsek ur, ki annyira kívánkozik haza, valami érdekes hirt is vihetne egyúttal német «orsósainak. — S mit szól ön, édes Csécsey, mindezekhez? Természete­sen még semmit, mert nem tudja tervemet. De többet mondok: mit szol ahhoz: nem lehetne-e valahogy Kassát, s ezzel együtt a felvidék kulcsát kézrekeritenünk valami utón, módon ? Nos, mit szól ehhez, Csécsey barátom ? — Semmi sem lehetetlen — válaszolt csekély utángondol- kozás után a kapitány. — Főkép Serédyvel, ki miatt akár ellop­hatnák Kassát; igen könnyen megtörténhetik, hogy pártunk lobo­gója leng reggelre a vár fokán. — Epén ezt gondoltam én is, nagy erőt kár lesz vesztegetni, tudja, Csécsey barátom, többet észszel, mint erővel. Tehát bízom önben, — folytatá némi benső vidámsággal, kezét nyújtva az ifjú várnagynak. — Most pedig Isten önnel, búcsúzéra int a nap, még ma pedig fontos közlendőim vannak ö felségével. Hollós L. (Folytatás köv.) Vegyes hírek. f (Katonai törvényszéki Ítéletek.) A m. évi márcziusban elfogottakra kimondott Ítéleteket a „Wiener Zeitung“ kivonatosan ekkép közli: A legfőbb katonai igazságügyi tanács, mint legfőbb katonai törvényszéki hatóság Ítélete által a felségá­rulás bűntényében vétkeseknek ismertettek el, s elitéltettek, még pedig saját vallomásuk alapján : 1) Nedeczky István földbirtokos és 2) beniczi Beniczky Lajos, igazgatósági tanácsos, mindkettő a nemesség elvesztése mellett, jog utján, kötél általi halálra, kegye­lem utján huszévi súlyos börtönre; —• a körülmények összetalál­kozása alapján: 3) Almásy Pál földbirtokos, a nemesség elveszté­se mellett, húsz évi súlyos börtönre ; 4) Gáspár Lajos ügyvéd, a nemesség s ügyvédi jog elvesztése mellett; 5) biebersteini Zam- belly Lajos, a nemesség elvesztése mellett; 6) Clementis Gábor, a nemesség elvesztése mellett; 7) Plaehy Lajos ügyvéd a nemesség s ügyvédi jog elvesztése mellett és 8) Lezsák Lajos, kegydijának elvesztése mellett, mindenik tizennégy évi súlyos börtönre s 9) Sze- Jestey László, a nemesség elvesztése mellett, hatévi súlyos börtönre. Egyszersmind az Összes elitéltek a felségárulás bűnténye által az államnak vagy magánszemélyeknek okozott kár megtérítése iránt egész vagyonukkal felelőseknek s kötelezetteknek nyilvánittatnak, a vizsgálati és büntetési fogság alatti költségeket megtériteni. f (Halálozás.) Kinczel Antal, tiszteletbeli kanonok, ales- peres és újvencsellöi plébános f. hó 9-én életének 67-ik évében meghalt, A boldogult 1798-ban febr. 12-én Székes-Fehérváron született. 1822-ben pappá szenteltetve, miután 6 éven át több he­lyen mint segédlelkész működött, 1828-ban gr. Dessewffy Sámuel egyházvédnök kijelölése folytán újvencsellöi plébánossá lett. Mint lelkipásztor, hivatalában buzgó és pontos volt j szerette a tudo­mányt; pártolta az irodalmat, miről könyvtára tanúskodik. Vég­rendelete, melyben jótékony czélokra nagyobb összegeket hagyott, szép bizonyítványa a közügyek és szegények iránti szeretőiének. Az ö buzgalma és bőkezűségének köszönhető, hogy Szabolcs hely­ségben, egykor Szabolcsmegye fővárosában, mely a Szent László király alatt 1092-ben ott tartott nemzeti zsinat és országgyűlés miatt történeti nevezetességű, 1859-ben iskola alapittatott. Áldás emlékére! f(Az egri áll am vizsgálati bizottmány össze­állítását) lapunk múlt száma a „Sürgöny“ hiányos közlése után hozván, ezúttal pótlólag megjegyezzük, hogy a bizottmány tag. jai közé Ury József ügyvéd ur is tartozik. f (Az „Erdészeti Lapok“) negyedik évfolyamának első füzete megjelent, tartalmazván a következő érdekes czikke- ket: a természettudományok és az erdészet. Vélemény a magyar- országi községi erdők fölötti államfelügyelet iránt. Az 1863-ik évi erdészeti államvizsga. f(A báni értekezlet bizottsága) munkálatát befe­jezvén, azt az értekezlet, a „P. L1.“ szerint f. hó 9-iki ülésében el­fogadta. Alapul az 1861-iki választási rendszabály lön elfogadva. A javaslat fövonásai hirszerint a következők: 1) Az országban la­kó összes mágnásoknak, számra 25-nek, hagyassák meg egyéni szavazatuk, míg az országban jószágokkal bíró, de ott nem lakó mágnások az országgyűlésen való képviseletből ki lennének zárva. Ha a 25 mágnáshoz még a püspökök, főispánok, testületek összesen 19 szavazattal számíttatnak, a nem választott képviselők összes szavazata 44. — 2) Az ötszáz lakosú községeknek joguk van vá­lasztót választani, úgy hogy 17,000 lakosra esik egy országgyűlési képviselő, s ennek folytán egész Horvát- és Tórországban 88 vá­lasztott képviselő lesz.— 3) A katonai határőrvidéket illetőleg azon határozat hozatott, hogy jövőre is Horvát- s Tótország kiegészitö részét képezze, s az eddigi négy népképviselő helyett csak kettő essék minden határezredre. Egyúttal azon óhaj nyilváníttatott, hogy Dalmátia is képviselve legyen a zágrábi országgyűlésen, s ez óhaj a báni értekezlet részéről legf. helyen előterjesztendő föliratban lesz kifejezendő. A választások az értekezlet nézete szerint ősi al­kotmányos utón történjenek a legközelebbi országgyűlésre is, azaz a városokban az illető polgármester, a vidéken az illető municipa- lis hatóságok felügyelete alatt. Az ez által 1 élesítendő országgyű­lési választási törvény mindenkorra változatlanul fentartandó, s átalában e tekintetben jövőre minden octroy elkerülendő. f (A gyöngyösi k ö z k ö r h ázr ól,) mely az irgalmas- szüzek ápolása alatt áll, az 1863. nov. 1 töl 1864. decz. 31-ig ter­jedő kimutatás megjelenvén, abból átveszszük a következő adato­kat: Az összes bevétel tesz 8537 ft 83% krt, a kiadás pedig 7991 ft 50% krt, s igy a pénztári maradvány 543 ft 33 kr. A fönnebb emlitett idő alatt ápolás alatt volt a kórházban összesen 712 be­teg; ezek közül meggyógyult 527, javult 18, javulás nélkül elbo­csáttatott 19, meghalt 100, fenmaradt tehát a jelen évre 48. A gyó­gyulási arány volt 74%, a halálozási arány 14%. A rendkívüli ha­landóságot ez évben az egész hazában elterjedt közinseg okozta. Legszámosabhak voltak a gyuladások. Legtöbb beteg vétetett föl februárban, legkevesebb szeptemberben. Legsűrűbb halálozás volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom