Eger - hetilap, 1865

1865-09-28 / 39. szám

327 lete alatt szbirák: Orczy Sándor, Radics Gergely, Brezovay Imre, Kováts Márton,főjegyző Hegyi Gábor, föligyészRakovszky György. 1773. april 19. főszolgabirák: Gosztonyi Pál, Radics Ger­gely, Ugranovics Kristóf, Kovács Márton, főjegyző Halasy Már­ton, főügyész Rakovszky György. 1778. évben l-sö alispán Taródy József, 2-ik Halasy Már­ton, a szolgabirák Kovács Márton kivételével, ki helyébe Marsó György lett, megmaradtak, főjegyző Liszkay Miklós. 1785. évben főispáni helytartó gr. Majláth József. 1790. 1-ső alispán Fáy Bertalan, Taródy István, föszolga- birák: Stőszel József, Radics Pál, Borbély Mihály, Fráter Pál, főjegyző Péchy Gábor, főügyész Radics János. 1800. évben főispáni helytartó Fáy Bertalan. 1803 márcz. 7-én ugyanazon helytartó alatt l-sö alispán Gosztonyi Pál, 2-ik Almásy József, főszolgabirák: Gosztonyi Ig- nácz, Brezovay János, Borbély Mihály, Fráter Pál. 1804. évben főispán Fuchs X. Ferencz egri érsek. 1805. l-sö alispán Almásy József, 2 ik Péchy Gábor, fő- szbirák: Hamar Antal, Bernáth András, Elek István, Ivády János, főjegyző Halasy Károly, főügyész Radics János. 1808. főispán b. Fischer István egri érsek. 1811. évben 1-ső alispán Péchy Gábor, 2-ik Halasy Károly főszolgabirák: ifj. Gosztonyi Pál, Bernáth András, Elek István, Ivády János, főjegyző Rottenstein József, főügyész Radics János. 1814. l-sö alispán Halasy Károly, 2-ik Gosztonyi Pál, fő­szolgabirák : Erős János, Bernáth András, Recsky László, Ivády János, főjegyző Rottenstein József, főügyész Fehér István. 1822. évben főispáni helytartó Almássy József. 1824. novemb. 29-én l-sö alispán Gosztonyi Pál, 2-ik Föld- váry Ferencz, föszbirák: Farkas Pál, Bernáth András, Recsky László, Ivády Gábor, főjegyző Rottenstein József, főügyész Dapsy Raffael. 1827. évben főispán Pyrker János László egri érsek. 1828. april 15-én 1-ső alispán Földváry Ferencz, 2-ik Rot­tenstein József, föszbirák: Farkas Pál, Papszász József, Recsky László, Okolicsányi Ignácz, főjegyző Vratarics Károly, ügyész Dapsy Raffael. 1831. junius 27-én ugyanazon tisztek, Recsky és Okolicsá­nyi föszbirák helyébe lettek Borbély Sámuel, és Kovács József. 1833. helyettes 2-od alispán Kállay István. 1834. évben alispán Dapsy Raffael. 1837. főispáni helytartó Gombos Imre, l-sö alispán Almásy Gedeon, 2-ik Papszász József, szolgabirák: Földváry György, Blaskovics Gyula, Borbély Sámuel, Novotha Péter, főjegyző Vratarics Károly, főügyész Beöthy Lajos. 1841. főispáni helytartó Almásy Gedeon, l-sö alispán Bre­zovay József, 2-ik Földváry György, főszolgabirák: Fehér Ist­ván, Blaskovics Gyula, Okolicsányi Gusztáv, Almásy László, fő­jegyző Vratarics Károly, főügyész Földváry János. 1844. decz. 16-án első alispán Földváry György, 2-ik Kanyó Gábor, föszbirák : Sütő János, Blaskovics Gyula, Okolicsányi Gusztáv, Almásy László, főjegyző Vratarics Károly, főügyész Földváry János. 1845. május 8-án kir. biztos Plathy Mihály elnöklete alatt első alispán Almásy Pál, 2-ik Blaskovics Gyula, főszolgabirák: Gosztonyi János, Halassy Gáspár, Okolicsányi Gusztáv, Almásy László, főjegyző megmaradt, főügyész Berecz Ferencz. Ugyanazon évben lett főispáni helytartó Brezovay József. 1848. első alispán Blaskovics Gyula, 2-ik Puky Miklós. 1849. évben május 9-én a magyar minisztérium által Blas­kovics Gyula főispánnak neveztetett, első alispán volt Puky Mik­lós, 2-od alispán Halasy Gáspár, főjegyző Schnee László, főü­gyész Berecz Ferencz. Közli Horánszky János, megyei levélt. Levelezés. H.-Böszörmény, szept. 20. Épen ma egy hónapja, midőn a vé­gett fogtam tollat kezembe, hogy az „Eger“ számára levelet küld­jék Egerbe; de a levélírásban megzavartattam, s azóta csak ma vagyok ismét oly állapotban, hogy ezt tehetem. De az a kérdés támad benne: vájjon van-e az'„Eger“ olvasói között, kit a böször­ményi dolgok érdekelnének ? Elhitetem magammal, hogy igenis van, s azért mondok egyetmást a Hajdúkerület fővárosából. Mint legérdekesebbet, először is azt hozom elő, hogy váro­sunk az utóbbi időben egy igen szép épülettel gazdagodott; és ezen épület a helvét vallásuak számára a város által épített col­legium. Van benne 10 tanterem, 8 az emeleten, 2 alul, 1 nagy­terem, 1 könyvtárszoba, 1 múzeumi, 1 rajz- és 1 a tanárok szá­mára váróterem, ezenfelül 2 szoba a rector számára, mind az emeleten. Az épület földszinti részén 10 boltajtó nyílik, alattuk erős pinczékkel ellátva rakhelyül. Kapuzata az egri lyceuméhoz hasonló : egy nagyobb kapu s két felöl két kisebb ajtó. Ezek fö­lül köböl faragott múzsákkal, a nagy kapu pedig színes üvegek­ből alakított csillagokkal ékitvék. Mondhatni, igen szép iskolai épület; nagy városnak is díszére válnék. Megnyitása a jövő tanév kezdetén leend. Ez épület pedig a felsőbb jóváhagyás mellett fo­lyópénzzé változtatott államkölcsönpapirokból létesült. A görög katholikusok részére ugyanazon alapból szintén fog tanodaj emeltetni. És a római katholikusok ? Azok nem kapnak semmit mert népesség- vagy inkább birtokaránylag azoknak csak y29 rész jutna, de a közönség azt sem hajlandó megszavazni. Pedig az is rámenne néhány ezerre. A város csinosodását nem kevéssé fogja előmozdítani amaz artézi kút, melyet a város 1200 ftnyi költséggel a collegium előtt csináltat; kivált ha, mint tervezve van, körülötte idővel angolkert alakúland. Múlt hó elején városunkat Kovács István boldogtalanitotta az ö színtársulatával. Sajnos, hogy a nagy hűhóval összecsőditett publicum előtt szeméremsértö improvisatiókkal nem pirulnak elö- állani az ily kóbor thaliapapok. Mellettem ült három leánykájá­val egy családapa, ki a gyönyörűséges kifejezésekre alig talált boszuságában kifejezéseket. E vándormadarak elröppentével Hortz jelent meg nálunk panorámájával. Sok szép képet láttunk. Csak ama menyegzői la­komán lett volna egyik nőnek szüksége fügefalevélre. A panorámás után kötéltánczos jött. Egy szoboszlói csizma­dia megunván ülő-mesterségét, eme légbenjáró mesterségre adta fejét, vagy inkább lábát. Legnagyobb közönsége volt. Azt mondják: omne trinum perfectum. Nem úgy áll már a dolog. Az idők változnak. Miután ama három az emberek egy ré- Bzét megadóztatta, jött utoljára az executio. Erről nem irok, isme­retes országszerte. Itt vannak vagy 3 hete, meddig lesznek még itt? nem tudjuk. Termésünk jó volt, rozs ugyan nem lett valami bőven, de tiszta búza annyi termett, mint talán soha a böszörményi földön, legalább azt mondják az öregek. Oka pedig az, hogy a búzát itt mindig csak tavaszszal szokták vetni; azért jól sikerült a tava­szi árpa is. Kukoriczára szintén van kilátás. De hát mi újság itt in politicis ?----Kérem, mi régi kivált­s ágos jámbor nép vagyunk, vezérszerepre nincs ambitiónk. A merre mások menendnek,mi is csak majd utánok ballagunk. Hogy imitt-amott mozgás van az országban, a lapokból tudjuk. Tisztvi­selőink mindig ugyanazok, kik 1861-ben voltak, s ugyanazok lesznek — biztosan mondhatni — ha akár a „Bécsi Híradó,“ akár „A Hon“ óhajtása szerint folyandnak is dolgaink. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom