Eger - hetilap, 1865
1865-12-14 / 50. szám
414 Ma d. e. 10 órakor tartatott a képviselők első tanácskozása, melynek tárgya az 0 Felségénél miként leendő tisztelgés, továbbá az országgyűlés megalakulása volt. Korelnök Bernáth Zsigmond lett, miután Boczkó Dániel e tisztet neki átengedé. Jegyzőkké a legifjabb tagok: Mihályi Péter marmarosi és b. Perényi Zsigmond ugo- csai képviselők lettek. r. I. Pest, decz 11. Ma a nemzetnek egy örökké emlékezetes napja volt; órtem az akadémia palotájának megnyitását, és az abban tartott első közgyűlést. Hazánk történetkönyve ez épület által, melyet a nemzet a tudományosságnak emelt, ismét egy fényes lappal gazdagodott. A közgyűlés 10 órakor nyittatott meg, de már 9 órakor a gyönyörű nagy terem zsufolásik megtelt, a karzatokat pedig díszes női koszorú foglalta el. Pontban 10 órakor megnyúltak a mellékterem ajtai, és láttuk az akadémia igazgatótanácsát s csaknem összes tagjait megjelenni, kiket a közönség éljennel üdvözölt. Az elnöki széket báró Eötvös József másodelnök foglalá el, s megnyitó az ülést azon szomorú jelentéssel, hogy az elnök, kinek annyi érdemei vannak az akadémia e díszes épületének létrehozása és fölépítésénél, betegsége által akadályozva, nem lehet szerencsés élvezni az örömet, hogy az első közgyűlést személyesen nyithatná meg. — Megküldé mindamellett remek elnöki beszédét, melyet báró Vay Miklós ő nagyméltósága a közönség ismételt helyeslései közt olvasott fel. Ez elnöki beszéd méltó volt a mai naphoz és annak örökbecset kölcsönzött. — Ezt követte a titoknok előadása. Képviselve volt ez ünnepélyen az összes nemzet. Ott láttak hazánk herczeg-prímását; Bartakovics és Lonovics érsekeket stb. Főrangú uraink közöl jelen voltak a Károlyiak, Apponyi és Andiássy grófok, Máj 1 áth György kanczellár stb. — Egerből is többeket láttunk, igy az akadémia tagjai között, Szvorényit és Tárkányit vettük észre. Különösen jól esett látnunk az egri papnövendékek küldöttjeit. Az egri növendékpapság 300 frton felül járult az akadémia épületéhez, s mint ilyen meghívást kapott, megbízta tehát ennélfogva Pesten levő két társát, kik az egrieket itt képviselték. Az akadémia épülete valóban szép és nagyszerű; szerencséje a nemzetnek, hogy Dessewffy Emil gróf a Bolond Miska és más car- ricaturák által nem engedé magát íélrevezettetni, terveiben megingattatni, — ma nemzetünk nem bírná ez épületet, ha az elnök nem oly nagy jellem, kit a népszerűség olcsó tömjéné meg nem ingatott. r. I. Erdélyi ügyek. Erdélynek történetében a folyó hó első napjai örökké nevezetesek maradnak. 1848-ban Erdélyország törvényhozói elhatározók hogy: „a magyarországi törvény- hozásnak a honegység tárgyában hozott VII. törvény- czikkelyét Erdélyország hő rokonérzettel fogadván, Erdélynek Magyarhonnal egygyé alakulását, a pragmati- ca sanctióban szentesitett birodalmi kapcsolatnak épségben tartása mellett, és teljes kiterjedésében magáévá tévén; ennek következtében, valamint a testvér Magyarhonban minden lakosok jogegyenlősége kimondva és életbe léptetve van, ugyanazon módon itt is, a hazának minden lakosaira nézve, nemzet-, nyelv- s vallás-különbség nélkül örök és változhatlan elvül elismertetik, és az ezzel ellenkező eddigi törvények eltöröltetteknek nyilváníttatnak.“ Es bár ezen határozat ugyanazon év juniushó 10-én kir. megerősítés által törvénynyé szenteltetett, de annak életét és érvényét a nagy események és nehéz idők elnyomák. Tizenhét évig tartott hosszú szünet, erős kisértések és küzdelmek után Erdély a fejedelem által újra megkérdeztetett, és a nemzetnek ma is csak az a szava és felelete: éljen az unió! F. hó 2 án kezdetett meg az e kérdés feletti kimerítő vita, s tartott egész négy napig. Már múlt számunk is röviden érinté, hogy három különböző, egymástól lényegesen eltérő inditvány fejlett ki: Z e y k Károlyé, mely e gyűlést nem tartja illetékesnek törvényhozatalra, és felírást indítványoz, melyben fejeztessék ki, hogy Erdély k. k. és r. r. az unió t. czikket jogérvényesnek tartván, kérik O Felségét, hogy az erdélyi részeket az őket illető pesti ország- gyűlésre meghivni méltóztassék. B. S a gun a szintén feliratot indítványozott, mely mondja ki e gyűlés törvénytelenségét, és kérje meg O Felségét, hogy a szebeni 1863-ik törvényeket szentesítse, és ezek alapján hívjon össze egy erdélyi országgyűlést, és az unió t. czikket ez elé terjeszsze. E nézetet aláírta a gyűlésnek 15 — 20 román tagja. A harmadik indítványt Rannicher emelte. 0 az uniót elvben pártolja, de itt akarja annak föltételeit megszabni, és ezek alapján innen akarna Magyarországgal egy állaniszerződvényt kötni. Ezt a gyűlésnek 22 szász tagja aláírta. E három külön nézet körül folytak hosszasan és hévvel s mély tudománynyal a tanácskozások. Végre ki lévén merítve a tárgy, deczember 6-ikán a dolog szavazásra került: Sag u na és Rannicher indítványai kisebb - ségben maradtak, nyervén az első 14, a második csak 22 szavazatot; az elnök tehát b. Kemény Fér. kimondá a többség akaratát: hogy Z e y k indítványa Bömches és Hosszú pártjavaslataikkal a gyűlés határozatává emeltetik. B ö c h m e s kiegészítő pontozatai a következők: I. a szász helyhatósági alkotmány fentartása, mialatt értetnek a) a helységek és azok hivatalainak és communitásainak szervezete, b) a székek és vidékek szerkezete, azok politikai és törvénykezési tisztviselőikkel, c) a szász egyetem a comessel, mindezek eddigi hatáskörükkel, feladva mindaz- által az országban létesítendő egyenlő jog- és igazságszolgáltatás érdekében annak törvényalkotási jogát, amint hogy a szász egyetem másodbirósági jogát már maga feladta; d) fentartása azon jognak, hogy mindezen testületek és hivatalok szabad választás utján alakittassanak, és töltessenek be. II. A szász nemzeti terület sértetlensége úgy, amint az 1848-ig 9 székkel és 2 vidékkel fennállott, oda értve azon részeket is, melyek akár törvénykezési, akár pedig közigazgatási tekintetben hozzátartoznak. Ezek sértetlensége úgy be-, mint kifelé. III. A német hiv. nyelv hagyassák meg minden hivatalainál úgy be-, mint kifelé. IV. Az erdélyi országos törvényekben az ev. luth. vallás, valamint más vallás-felekezetek és iskoláik számára biztosított teljes jogegyenlőség és önkormányzat fentartása. V. A szász nemzet, székek és helységek vagyonának érinthetlensége. VI. A szász papság dézsmája megtörtént megváltásának állam- adósság gyanánt leendő elismerése. Hosszúnak javaslatai közöl pedig megemlítjük: hogy O Felsége kéressék meg, hogy a „románok nagy fejedelme“ czimét fölvenni méltóztassék; — hogy a román nemzet beczikkelyeztessék, úgyszintén a román nyelv szabad használata; a megyék és községek a népképviselet 1
