Eger - hetilap, 1865
1865-12-28 / 52. szám
435 F. hó 21-én az elnök és alelnök elfoglalák székeiket, mindketten jeles, átgondolt, és a helyeslés hangjai által többször félbeszakított beszédet tartván. Ez ülés, eltekintve az elnöki székfoglalás ünnepélyétől, eléggé zavart volt, ártjuk ama közbeszólásokat, melyeknek szerettük volna, ha az elnöki erélyes csengetyű véget vet vala. Kellemetlenülhatott kétségkívül többekre azon hazamehetnék-vágy, melylyel nehányan az elnapolást annyira sürgették, hogy még azon képviselő-társaikat sem akarták igazolni, kik az osztályok véleménye szerint indokolatlan panaszok miatt fosztvák meg szavazatjoguktól. — A tisztviselői karban a hevesi képviselők sorából is tisztelünk egyet, 'értem K o- vách Lászlót, kit a ház egyhangúlag a képviselőház nagyjává (quaestorává) megválasztott, köszönetét szavazva eddigi erélyes és ügyes működéséért. Ezen ülés határozataiból azonkívül, hogy a ház magát január hó 10-ig elnapolá, még kettőt kell megemlítenem, egyik az, hogy a császárné ő Felsége üdvözletére kinevezett küldöttség elnökségével Ber n áth Zsigmond helyett a ház alelnöke Andrássy Gyula gróf bizatott meg; a másik az állandó igazoló-bizott- ság megalakítása. E kérdésnél Deák Ferencz indítványa fogadtatott el, és az állandó igazoló-bizottság a kilencz osztály előadóiból lön megalakítva, s következő tagokból áll: Csengery Antal, Dedinszky József, Hollán Ernő, gr. Keglevich Béla, Királyi Pál, gróf Ráday László, gr. S z a p á r y Gyula, V á r a d y Gábor, Zichy Antal. E kilencz tagú bizottság köréhez tartozik, az ezután benyújtott panaszok felett véleményt mondani, a választandó képviselők jegyzőkönyveit stb. megvizsgálni. Az ülés végével zárt tanácskozmány tartatott. Innét a laikus — nem képviselő tudósitó — ki van zárva. Mit is érdekelhetnének bennünket a képviselőház belügyei ?! A többi között ezen zárt tanácskozmányban a képviselők napi dija is szóba hozatott, és a jelenlegi drágaságra történt hivatkozás mellett, annak fölemelése inditványoztatott. A törvényesség győzött, és a képviselőház kimondá, hogy a 48-ban meghatározott dijak t. i. naponkint 5 pengő és 400 pfrt. szállásbér mellett marad. — Kétségtelenül nem fényes tiszteletdij; miért is nem csak a törvényesség szempontjából, hanem azért is elismerésünkre méltó a kép- viselöház ez ügyben hozott maradó határozata, mert országos pénztárunk, vagy mi egyre megy ki, a mi adózó zsebeink jelenleg a haladásra épen nincsenek képesitve. A honatyái ma már többnyire övéik körébe tértek, a családi körben élvezendők a viszontlátás és ünnepek örömeit. Mi csak a távolból kívánunk szerkesztő urnák és e lapok t. olvasóinak boldog ünnepeket és boldog újévet! Erdélyi ügyek. Kolozsvári újabb tudósítások szerint, az eredeti fölirati tervtől annyiban történt eltérés, hogy Bömches brassói szász és Hosszú Kolozsmegyei román követ pótjavaslatai nem olvasztalak be a fölirat szövegébe, hanem csak mellékletül csatoltattak hozzá, mint a Saguna- és Rannicher-féle kíilön vélemények, azon különbséggel mégis, hogy mig az előbbiek melegen ajánltatnak Ö Felsége figyelmébe, az utóbbiak csak egyszerűen mellékeltettek. A feliratot eleinte az országgyűlés kebeléből választandó küldöttség által akarták 0 Felsége elé terjeszteni, de később magán-értekezlet utján azt határozták, hogy küldöttség által kézbesítsék az országgyűlési királyi biztos ö excjának. Ez meg is történés a kir. biztos megígérte, hogy a feliratot minél előbb az illető legmagasb helyre juttatja. A „Kolozsvári „Közlöny“ egyik közelebbi száma azon kérdéssel foglalkozik, hogy miután Erdély képviselete nyilatkozott a kormány által elé tett kérdésre: mi fog ezután történni? Hogy erre felelhessünk — úgymond — az a kérdés, mi lehet jogilag a mi lehet a kormány czéljai szerint? Vagyis: mi egyezik a törvénynyel? s ez mennyiben nem ellenkezik a kormány czéljaival? Törvény értelmében nnm lehet egyéb, mint hogy Erdély a közös országgyűlésre mielőbb meghivassék ... az 1848-ki törvényben kijelölt létszámmal, odaértve talán még az 1861-ben alakult s az. orsz. közvéleménye által is uj hatóságnak elfogadott Naszód- vidékét. A feliratra adandó legfelsőbb válasz s azzal egyszersmind az erdélyi országgyűlés bezárása nem késhetik hosz- szasan, miután a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar országgyűlés, mint csonka parlament, nem fog magának törvényhozói jogot vindicálni, s kiegészitetlenül s jelesen Erdély nélkül, az előtte álló nagy kérdések tárgyalásához nem fog. A kormány, az 1848. VII. czikkre nézve, úgy látszik, a pesti országgyűlést is előbb kikérdezi, s csak azután határoztat a koronával, csak azután lehet remélni, hogy Erdélyben kiirják a választásokat a pesti országgyűlésre. Ez azonban nagyon is késleltető eljárás volna, a mire pedig sem politikai, sem jogi szükség nincs. A kormánytól pedig épen nem várhatjuk az oknélküli halogatás politikáját. Elősorolva s megczáfolva a netalán késleltethető okokat, végül azzal zárja be czikkét: hogy a halogatás politikája, mely Schmerling urat nem üdvözité, bizonynyal a mostani kormány czéljában sem állhat.. igy mi valószinünek látjuk, hogy az erdélyi új választások január közepéig ki fognak Íratni, s február hó nem telik el a nélkül, hogy Erdély képviselői Pesten ne legyenek. Kolozsvári hírek szerint a szászok és románok, még azok is, kik Saguna külön véleményéhez csatlakoztak, készülnek magukat megválasztatni a pesti országgyűlésre. A pártvezérek már eltávoztak Kolozsvárról; gr. M i k ó Imre pedig decz. 21-én Pestre volt utazandó, hogy a felsoházban helyét elfoglalja. Horvátországi ügyek. Zágrábból Írják, hogy a felirati bizottmánynak a decz. 16-iki ülésben történt választásában az a különösség fordult elő, hogy a bizottmányba az ország mágnásai közül egyet sem választottak meg. B. Hellenbach és gr. Pejacsevics László kaptak ugyan szavazatokat, de nem elegendő számút. A levelező ez előz- vényt nagyon veszélyes parlamenti játéknak tekinti, mely előbb utóbb megboszulja magát, s oly következményekkel bírhat, melyek az országgyűlési tárgyalásokban újra hosszabb szünetelést vonhatnak maguk után. Az országnak oly kitűnő osztályát — úgymond — mint a mágnások, a legfontosabb országgyűlési okmány megvitatásakor, egyenesen kizárni, annyi, mint szakasztani ez országgyűlési töredékkel, s ezzel megfoghatólag ez országgyűlés további tevékenységét lehetlenné tenni. A tizenkét tagból álló felirati bizottmány dr. Racki történészt bízta meg a hálafelirat szerkesztésével. A tartalom azonban egy a tagok által tartandó értekezleten fog megállapittatni. A fiumeiek Pestre intézett távsürgönye a horvát országgyűlésen átalános visszatetszést okozott. A zágrábi országgyűlésen levő fiumei képviselők el vannak keseredve a túlbuzgók ezen elha- markodása felett. A decz. 19-iki ülésben arról folyt a vita, melyek a legsür- gösb tárgyak, melyeket a kir. propositiók után azonnal elő keilend venni. Első sorban az u r b é r i ügyek és az igazságügy szabályozása emeltettek ki; azonban Suh aj ur indítványára áttértek a napirendre, azon fentartással, hogy a szóba hozott tárgyakra annak idején visszatérendnek. A beérkezett kérvények 1 közt a fiumei városkép viseleté különösen igénybe vet*
