Eger - hetilap, 1865

1865-11-30 / 48. szám

401 menyek ismétlődésének azáltal vétessék eleje, hogy a négerek egyenlő jogokban részesittessenek a sziget fehér lakosságával. A „Daily News“ és „Star“ szigorúan kárhoztatják a kegyetlenséget, melylyel a fölkelés elnyomatott, s a tudósítások után ítélve az angolok valóban barbár módon is jártak. (Újabb távirati jelentés szerint a fölkelés megújult erővel tört ki, és sok honoratior meg­öletett.) Egy dublini sürgöny szerint ott nagy ingerültség uralkodik annak következtében, hogy a dublini öböl fölött uralkodó erőd múlt szombat óta tetemes katonai erő által tartatik megszállva. Az összes őrök megkettöztettek: az ágyuk száma szintén meg- kettöztetett. A katonák az egész éjen át fegyverben tartatnak. F. hó 20-án 4 tábornok egész napon át az erődben maradt, melynek kapui s hidai be voltak zárva. Mint a „M. Post“-nak Párisból Írják, a Washingtonból oda érkezett legutóbbi tudósítások szerint, a washingtoni kormány el van tökélve, követeléseit érvényesítői, az angol kikötőkben épített s fölszerelt confoederált kalóz-hajók által elkövetett pusz­títások tárgyában; Angolországnak szükségkép vagy fizetni vagy harczolni kell. Az angol parliament legközelebb újólag nov. 23-ról decz. 23-ra napoltatott el. — Az uj-hollandi kormányzó legközelebb egy kis expeditiöt küldött az Uj-Hebridák lakosainak megfenyitése végett, kik az ott megtelepült angolok közül többeket kivégeztek. Az angol hatóságok annál szükségebbnek tárták ezen gyilkos­ságok megboszulását, mivel azok ember-evés czéljából követ­tettek el, s mivel ezen rettentő szokás, melyet már örökre meg­szűntnek hittek, ott 25 év múltával újra föltűnt. Több család ezen tények következtében, az Uj-Hebridákból Uj-Caledoniába mene­kült, hogy ott franczia oltalom alatt települjön le. Londonból f. hó 26-ról jelentik, hogy S t e f e n s, a fenianok Dublinban fogva volt főnöke, börtönéből megszökött. Nyolcz ka­put kellett megnyitni, hogy szökése lehetővé váljék. Átalánosan azt hiszik, hogy a fogház hivatalnokai egyetértettek a szöke­vénynyel. í'rancziaország. Párisban hire jár, hogy a kamarákat ismét módosítják, a felirat megvitatásának jogát elveszik, sa mi­niszterek maguk fogják védeni költségvetésöket. Az algíri fölkelés végéhez közeledik. Hivatalos jelenté­sek szerint a Si-Lala-hoz csatlakozott nagyobb törzsek már alávetették magukat, miután a franczia haderő által érzékenyen megfenyittettek. Oi •oszország. Az orosz czár egy 12-ről kelt ukáz által véglegesen saját államaihoz csatolá Taskend városát, mely a khokandi khánsághoz tartozott, s néhány hónap előtt foglaltatott el az orosz sereg által. Az most az orenburgi kormányzóság egyik katonai kerületének főhelye leend. Taskend elsőrendű erőd ; annak erődítményei egészen ki fognak javíttatni, s vontcsövű ágyukkal elláttatni. Az oroszok ott legközelebb katonai arsenált fognak létesitni, s midőn az ott létesítendő munkálatok be lesz­nek végezve, az hadműveleti alapjukat képezendi, a nagy s gaz­dag Khokand tartomány teljes meghódítása végett, melynek bir­toklása biztositandja a független Turkesztán számos államaira befolyását. Poi -oszország. A „Kreutz Ztg.“ a magyar kérdés végle­ges megoldásában látja a mérvadó tényezőt Ausztria külpolitiká­jára nézve. Ha Magyarország legmagasabbra csigázott követelmé­nyeinek engednek, úgy annak hatályos támogatására is számít­hatnak Poroszország ellen. „Alig hihető — mondja a lap, hogy Pécsben feledték volna, mikép Poroszország már egy ízben, mint a német elem képviselője állott Ausztriával szemben ; alig hihe­tő, hogy ott be nem látnák, mikép semmi sem oly alkalmas Auszt­ria súlypontját Budára áthelyezni, mint oly háború, mely a ma­gyarság auspiciumai alatt Poroszország ellen viseltetnék.“ Olaszország. Hiteles római tudósítások szerint a nápolyi királyi család komolyan foglalkozik azon gondolattal, hogy ró­mai s albanoi birtokait eladja, és Magyarországban nagyobb ter­jedelmű földbirtokot szerezzen. A pápai államban fekvő birtoko­kat Napoleon császár Eugenia császárné részére szándé­kozik megvásárolni, ki, miként e levelekben a leghatározottab­ban erösittetik, jövő husvétra a császári herczeggel együtt fog Rómába érkezni. A Nápolyból visszatérő Viktor Emánuel király Florenezben lelkesedett fogadásban részesült; az egész város eléje ment, Nápolyban hasonló melegséggel fogadtatott, s nép­szerűségét még fokozta azon beszéd, melyet egy munkás-egylet küldöttségéhez tartott. Miután a küldöttség minden tagjával ke- zett fogott, e következő jelentőségteljes szavakat intézte hozzá: „Barátim, elfogadom kiváuataikat. Mi a nemzeti müvet illeti, azt én magam fogom bevégezni, vagy nevemet veszitendem abban. Mi útban vagyunk Rómába. Velenczét illetőleg, arra pénz s vér kell, és én, valamint önök is, egyaránt készek vagyunk mind­kettőt megadni!!“ A „Paírie“ római levelei szerint, legközelebb postaügyi szerződés fog köttetni a római államok s az olasz királyság közt. Az olasz lapok az olasz seregnél tervezett 100,000 főnyi le­szállítással foglalkoznak. Az „Italia“ hevesen ellenzi ezen rend­szabályt, — mig ellenben számos más lapok azt helyeslik. A „France“ értesülései szerint az uj kamra tagjainak leg­nagyobb része a mérsékleti párthoz tartozik, mely a kamarában még erősebb lesz, mint a legutóbbiban volt. Spanyolország. A két nyugati nagyhatalom legközelebb a spanyol-chilii ügyben lép fel közösen. Francziaországot épen úgy, mint Angliát, kereskedelmi érdekek bírják a felszólalásra. Lord Clarendon Madridba intézett sürgönyében nagyon éles han­gon megjegyzi, hogy Spanyolországnak Chili elleni fölléptét nem lehet mással indokolni, mint „az erősebb hatalmával.“ Francziaor- szág, mint írják szintén nem kevésbbé éles hangon irt, s másrészről reményük, hogy az amerikai Unió is oly ligát köt, mely Angol- s Francziaország föllépésének megfelel. Ez ügyben mindenesetre annyi tényező működik közre, hogy kétkedni sem lehet, miszerint Spanyolország leszállítja barczikedvét. A „Patric“ azt állítja, hogy Spanyolország hajlandó a chili-i ügyben közbenjárást fogadni el, s hogy e tárgyban tudósítás ér­kezett Londonba. P ar ej a admirál parancsot kapott, Chilit nem támadni meg. Svédországban naponkint növekszik a mozgalom, mely az alkotmány reformja megvalósítását követeli, s a terv most már a tömegeket is érdekelni kezdi. Gottenburg városa e tárgyban küldöttséget intézett a királyhoz, s a példát több más város kö­vetni fogja. Ezenkívül a nemesség is mind élénkebben karolja föl ez ügyet. A kir. előterjesztés megvitatása dec. 6 dikán fog meg­kezdődni. Görögországban ismét uj, tehát körülbelől I7j nap alatt, a negyedik minisztérium vezeti az ország kormányát. A király ugyanis ismét elbocsátá Comondurost, és megint Bulgarist hívta meg a minisztérium alakítására. Dánia. Kopenhágából azon fontos hir érkezett, hogy Tserning ezredes a birodalmi folkethingban azt inditványozá, hogy a lelépett s a mostani minisztérium az alkotmány megszegésének czime alatt vád alá helyeztessék. Diinafcjedcleinségck. Bukarestből jelentik, hogy mindkét kamra decz. 5-re (az ó naptár szerint) van egybehíva. E tudósítás mellett Bukarestből azon hírek érkeznek, hogy Cousa nem akar kevesebbet, mint az egyesült Dunafejedelemségeknek a portától való függetlenségét kinyilatkoztatni, s ez lenne a hospodár fele­lete Ali basa komolyan rendreutasitó jegyzékére. B u k u r e s t, nov. 23. A „Monitorul“ Kúza fejedelemnek egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom