Eger - hetilap, 1865

1865-11-09 / 45. szám

372

most ezekre nézve is elhatározd az alkotmányos formák terére lépni, s a nemzetnek sarkalatos törvények által biztosított jogait az ország és birodalom legfontosabb érdekei megőrzése végett érvényre emelni. A közös ügyekre nézve megemlité, hogy kiindulási pontul a pragmatica sanctio veendő, mint azt az 1848. 3. tcz. 13. §-a vette, melyet máskép mint összefüggésben az 1823. törvény bevezetése és I. ez. nélkül érteni nem lebet. A közügyek elemezése után áttér szónok anyagi érdekeinkre, fölemlítvén abban azon, városunkat is közelebbről érdeklő viszonyt, a melyben áll borkereskedésünk a világpiaczhoz, s azt sta- tistikai adatokkal felvilágositván, fölemlíti közlekedési eszközeink, főleg vasutaink hiányosságát, s különösen azon roppant adóterhet, melyet azoknak viselni kell, s mely egyik főoka a szállítás drágaságának; végre beszédét következő szavakkal fejezi be: „Az újabb kornak legkitűnőbb vívmányai közé tartozik az, hogy a népek belátni tanulták, nhkép a nagy érdekek solidaris kapcsolatban állanak egymással, s mig egyrészt a jog és szabadság annál jobban van biztosítva, minél többen és minél szilárdabban egyesülünk annak kölcsönös megvédelmezésére; másrészt csak egymás jogainak tisztelete fűzi azon bizalmi kapcsot, mely az egyetértésnek nélkülözhetlen föltétele, s a mely nélkül sem anyagi, sem szellemi erőinket hathatósan kifejteni sohasem fogjuk; belátni tanulták, hogy a nemzetek anyagi fölvirágzása nem azáltal éretik el, ha egyik a másikat annak kárára kizsákmányolni igyekszik, hanem ha utakat nyitunk,s eszközöketnyujtunk egymásnak, anyagi erőink minél gazdagabb kifejlesztésére. Bizzunk a népek ezen fölvilágosult meggyőződésében, mely szabadságunk és anyagi jólétünk, valamint az egymás közötti testvéri kapcsolatnak legtartósabb biztosítéka leend. — Fogadják tisztelt polgártársaim még egyszer a megtisztelő bizalomért legmelegebb köszönetemet, és legyenek meggyőződve, hogy annak megfelelni, lesz legforróbb óhajtásom.“

Követjelölt után Gfáhy József, városunk egyik tekintélyes ügyvéde emelt szót, s humorisztikus modorú beszédében V a vrik Béla urat szintén melegen ajánlja a közönségnek. Utána városunknak a közügyek terén megőszült veteránja, Rózsa Károly ur szólt, s föl- emlité, hogy több oldalról kérdezdetvén, kit óhajt városunk részéről képviselőnek — ezennel nyilvánosan is kijelenti, miszerit az ő bizalma is V a vrik Béla arra esik. Strausz Károly ur, derék iparosunk rövid, de lelkes beszédében mind maga, mind számos iparostársai nevében hasonló értelemben nyilatkozott. Ezután ismét Gáhy ügyvéd ur szólt, kijelentvén, hogy miután utasítás jelenleg a képviselőknek adatni nem szokott, szólítanék fel követjelöltet, hogy megválasztatása esetére havonkint értesítse választóit az országgyűlési tárgyalások menetéről, úgyszintén czélszerunek tartaná, ha a város is időnkint tudó- sitaná őt szándékai s nézeteiről, mely vélemény általános helyeslésre talált. — Ezek után a gyülekezet, jelöltjét harsány éljenekkel üdvözölve eloszlott.

Követválasztási mozgalmak.

Szeged palánk-belváros jelöltje Klauzál Gábor, (iöiiiörmcgye jelöltjei: a tolnai kerületben Szenti v á n y i Károly, a kishontibau K ubi n y i Ödön 61 iki képviselő, K u h i n- ka ős Daxner István, a rozsnyóiban Ragályi Ferdinánd 61-iki követ, a köziben Draskóczy Gyula és Malatinszky Frigyes, a serkeiben Fáy Gusztáv, b. K eni 6 n y Gábor és b.

Nyáry Jenő, a putnokiban Ragályi Miksa 61-iki képviselő, és Hevessy Bertalan. •

Temcsmegyében Damaszkin János az ujaradi és Ó n o s y Mátyás az orczifalvi kertilet egyedüli jelöltje; Tisser István 6l-iki rékási követ ismét föllépett, ellenjelöltje Ra d i s 1 is z k o Szilárd. A kisbecskereki kerületben is két jelölt van : Manas- s y György és b. Ambrózy Lajos.

Aradmegyében a románok részéröl a következő követjelöltek lépnek föl: a radnai kerületben Popovics Deseauu János a butyiniban Popovics Zsigmond, a világosiban Mocsonyi András, a pécskaiban Joanescu Demeter, a szent-annaiban Varga Flórián, a kisjenöiben Román Miron.

Pest város központi bizottmánya, illetőleg az ö s s z e i r ó bizottmányok, súrlódásba jöttek a művészekkel. Az 1848-iki törvények ugyanis az „akadémiai művészeket“ activ és passiv választójoggal ruházzák fel. Az összeíró bizottmányok azonban akadémiai művészek alatt csupán azokat értik, kik valamely akadémiától oklevelet képesek felmutatni, minthogy pedig képzőművészeti akadémiánk nincs, tehát nincsenek okleveles akadémiai művészeink sem. Nem okleveles művészeink ennélfogva egy collectiv beadványt nyújtottak be a központi bizott- j mánynak, melyben kimutatják, hogy akadémiai művészek alatt nem azok értendők, kik valamely akadémiától oklevelet kaptak, hanem azok, kik valmely akadémiai művészeti ágat űznek, s hogy gyakorlatilag 1848-ban ép úgy, mint 1861-ben ezen felfogás ismertetett el helyesnek, minélfogva a kérelmezők igénybe is vették választói jogukat. (P. H.)

Sárosniegyében az értelmiség Bánó J. megválasztását főleg azért ellenzi, mert az 61-ben a megye kijelentésével ellenkezőleg, a határozatiakkal szavazott.

Dcbreczenben Tisza Kálmán választói előtt tartott beszédében kinyilatkoztatta, hogy a közös ügyeket illetőleg 1861-ben kimondott nézetei mellett marad. Nem tagadja, hogy vannak Ausztriával közös ügyeink, ezeket azonban csak az országgyűlés határozhatja meg és rendezheti.

Erdélyi ügyek.

Nagy-Szeben nov. 2. A szász nemzeti egyetem által kiküldött bizottmány az egyetemnek a Kolozsvárott összehívott országgyűlés iránti viszonyáról véleményezését ÖFelségéhez javaslóit felirat alakjában terjesztő elő. A ma nyilvános ülésben előterjesztett ez okmány kifejezi az aggodalmakat az országgyűlés ellenében, végül kinyilatkoztatja, hogy a szászok készekaz unio-kérdés tárgyalásához fogni, s megnevezi az erre való kikötéseket s föltételeket, ezek között első sorbau a császárság egységének s hatalmi állásának fenntartását. A tárgyalások e felett f. hó 6-dikán kezdődtek.

Kolozsvárott a követválasztás a legnagyobb csend- és renddel folyt le. Több képviselőjelölt visszavonulván általános szótöbbséggel gróf Lázár Miklós és Mik ó Lörincz választatott meg.

Aranyosszéken, mint a „K. K.“nek távirják, a választás m. hó 30-án vette kezdetét; székely és román választók egyaránt Zeky József és Fejér Mártonra szavaztak.

Székely-Udvarhely okt. 26-dikán választá meg követeit; és pedig Boér Jánost, ki 1863-ban is kétszer nyerte meg a város bizalmát, és Kassai Ignácz ügyvédet, ki egyúttal ülnöke az oláhfalvi törvényszéknek.

Vízakna taksás helyen Ti m ár Károly helyettes királybíró és Szőts Sándor, Kőhalom székén Conrád Móricz ügyvéd és Me 1 as Vilmos ügyész választattak meg országgyűlési követeknek, Kőhalmon Graffius Károly szolgabiró póttagnak.

I