Eger - hetilap, 1865

1865-11-03 / 44. szám

367

hivatalaikról. Az érdeklett nyolez egyén, — nagyobbrészt családatyák — nem tartották lelkiismeretűkkel megegyezőnek hitüktől eltérni, és inkább lemondtak hivatalaikról.

Varsó, oktob. 28. Rzewnski érseki vicárius a kormány irányában tanúsított rendszeres ellenzék folytán, ma éjjel elfogatott. Astrachan van számára tartózkodási helyül kijelölve.

Svédország. F. hó 24-én nyitá meg a király személyesen a svéd országgyűlést. Nagyon hihető, hogy ez utóbbi elfogadandja a kormány által az alkotmányban javaslóit tetemes módosításokat, miután a nemesi rend elhatározó, hogy ellenzéséhez nem fog tovább ragaszkodni.

Amerika. A mexicói császár hadereje, miként ezt egy a párisi minisztérium által inspirált vidéki lap állítja, a francziák el vonulása után 40,000 ezer emberből álland ; ezek között van : 18,000 ezer mexicói, 2000 belga, 5000 ausztriai, 3000 amerikai, 6000 idegen légió, és 6000 franczia önkéntes.

Az amerikai lapok nagy része Juarez tigyét kétségbeesettnek tekinti. Maguk az Egyesült-Államokban lévő jnarista ügynökök is elismerni látszanak, hogy az ottani közvélemény irányukban tetemesen módosult, s ezért önkéntesek toborzása iránti kísérleteiket teljesen megszünteték.

ftger, október 28. 1865.

Tisztelt szerkesztő ur! „Eger“ ezimü lapjának 43-ik számában ezen ezég alatt: „Városunk és az igazság érdekében,“ azt irja, hogy „tollát nem vezérli pártérdek ezen kijelentése, azon reménynyel kecsegtet engem, hogy a midőn névtelen levelezőinek személyem ellen intézett közleményeit közönség elébe terjeszti, akkor ünnepélyesen kijelentett Ígéretéhez képest, az én ellennyilatkozatom előtt se zárja el lapja hasábjait.

Mire nézve t. szerkesztő úr névtelen levelezőjének 48. sz. alatti lapjában olvasható azon előadására tekintve, melyben ö az alaptalan hirek terjesztését roszalni, és a koholtakat helyreigazítani akarni színlelve, ön maga terjeszti szét a legvalótala- nabb koholmányt, a midőn azt állítja, hogy én 186l-ik évben követté megválasztatván, azt jelentéin ki a közönség előtt, miszerint elveimnél fogva a kormánytól semmiféle képviselői fizetést elvállalni nem fogok, és ez okból kértem, és kaptam a városi pénztárból képviselői fizetésem fejébe 550 ttokat, én azonban később, bátor az országos pénztárból is felvettem képviselői fizetésemet, szóban lévő 550 ftokat még sem akartam a városi pénztárba visszafizetni, és ez okból perelt engem az elöljáróság meg, és marasztatott is el.

Hogy tehát ezen rósz akaratból kikoholt rágalom, a maga tiszta igazságában legyen a közönség tudomására téve, ime a ténynek állását a maga mezítelenségében ekként adom elő.

Az 1861-iki országgyűlésre Eger választó közönsége által képviselőnek egyhangúlag megválasztatván, és az akkori viszonyok között az is kétes lévén, váljon illető képviselők az országgyűlés folyama alatt, megnyerendik-e törvényszabta napi dijaikat vagy sem? és ha igen, mely pénztárból? mennyit és mikor? e mellett pedig épen semmi titok se lévén választóim előtt az se, miszerint én az 184%-ki nemzeti harczokban, és küzdelmekbeni részvétem miatt a hadi törvényszék által élet- és vagyon-vesztés- re ítéltettem el, ezt követve halálos Ítéletem kegyelem útján 6 évi várfogságra változtatott ugyan átal, de a vagyon-vesztés terhe alól még akkor se mentettem fel, és igy ez csupán 1857-ik évben szüntettetett véglegesen meg akkor, a midőn már az azelőtt bírt vagyonaimnak csupán romjai maradtanak fel, és még akkor is minden kereseti módtól, és így még ügyvédségem folytatásától is hatalomszóval elzárva valék, ezeknél fogva igen csekély jövedelmi forrásom, magam, s családom szükségei fedezésére is alig nyújtott elegendő tápot; rendkívüli nagyobb kiadások tételét pedig, minők a követséggel járók is, akkoron még anyagi helyzetem saját jövedelmeimből, tetemes megerőltetésem nélkül alig en- gedék fedezhetni.

Ez okból választóim közakarattal azt határozók, hogy nékem 550 ftokat előlegeznek, melyeket én oly feltétel alatt egész köszönettel el is fogadtam, hogy ezen összeget, mint világos adósságot, 3 évi követi pályám bevégeztével, a közönségnek visszafizetni fogom, arról azonban, a mit a névtelen levelező hirdet, jelesen, hogy én elveimnél fogva a kormánytól követi fizetésemet elfogadni nem fogom, már csak azért se tehettem, és nem is tettem egy szóval sem említést, mivel igen jól tudtam én azt, a mit a névtelen levelező, a mint látjuk, nem akar tudni, jelesen: hogy a követi napidijakat a törvény rendelete szerint, koránt sem a kormány, hanem egyenesen az ország fizeti, az ország pénze, és az akkori kormány pénze között pedig óriási különbség létezett, és létezik még ma is, — e szerint tehát a névtelen levelezőnek ezen állítása is épen olyan koholmány, mint az, hogy én kérdéses ösz- szeget nem mint világos adósságot, hanem mint a mondott oknál fogva nyert segélyezési pénzt, vettem volna a város pénztárából fel.

Hasonló hamis állítása továbbá a névtelen levelezőnek az is, mintha én kérdéses összeget, a városi pénztárba visszafizetni vouakodtam volna azért; mivel a mint engemet 1862-iki junius 12-én 888. sz. alatt a mostani provisorius közigazgatási tanács, a végett felszólittatott, miszerint szó alatti tartozásomat a város pénztárába fizessem vissza, előterjesztettem ugyan azon fontos észrevételeimet, melynél fogva említett adóságomat törvény szerint még akkor visszafizetni kötelezhető nem valék, mind e mellett is oda nyilatkoztam azonban, hogy miután én nékem

polgármesteri fizetésem fejébe

..............................100 frt — kr.

A városnak eladott széna árába................................85 frt — kr.

1

848- iki ügyvédi fizetésem fejébe.......................106 frt 5 kr.

1

849- iki évben fizetett sarcz fejébe.......................105 frt — kr.

összesen tehát 4Ö6 frt 5 kr. álló viszonkövetelésem lenne a városi közönség ellen, tudattassék ezen összeg az én tartozásom lejebb faragására be, és én a még ezen felül lévő 143 frt 95 krt ugyanazon évi okt. 1-ig készpénzben lefizetni kész leszek.

Miután azonban említett közigazgatási tanács fennirt vi- szonköveteléseim közül a két utóbbi tételt törlesztésül elfogadni nem akará, hanem e részben engem a törvény útjára utasítván, egyszersmind 1862-ik évi szept. 16-án rendes szóbeli kereset útján meg is perlett, ez okból valék magamat irányába védeni, mindaddig, a mig ellenem a végső marasztaló ítélet ki nem mondatott, kénytelenült; — megtörténvén azonban ez, a végrehajtásra tekintve, azért kértem a f. hó 22-én tartott bizottmányi üléstől halasztást, — mivel egyik adósom, a ki már még a f. hó 1-én lett volna kötelezett több száz ftokat részemre letenni,tőlem is f. évi nov. 1-ig szintén halasztást kért, ez okból vagyok én még a fennérintett két utóbbi tételek per nélküli kifizetése el nem fogadása miatt, — a többit immár kielégítvén, — 365. ft tökével adósa a városnak még ma is, mely összegre nézve a bizottmány, a mint értettem, azt hatá- rozá: hogy ha f. évi mindenszentek napjáig az én adósom ki nem elégítene engem, és igy én se fizethetném készpénzben tartozásomat le, ez esetben teljes biztosságu kötvényemet engedményezzem a városnak tartozásom erejéig által, mit én teljesíteni minden perczen készen lévén, e szerint nem Eger városa leend többé az én hitelezőm, hanem szó alatti két tételekbe foglalt 211 frt 5 krok erejéig nekem maradand a város adósom.

És ezen tiszta világos, és általam soha nem is tagadott adóssági kérdés vala az, melyet a rágalmazó nyelvek, a követválasztás közzétételével ellenem izgatási alapul felhasználni serénykedtek. Csiky Sándor.