Eger - hetilap, 1865
1865-02-02 / 5. szám
34 lasztani e jogos várakozásának megfelelni, de — ez csak a következő számokban fog megtörténni. *) Nemzetgazdászati mozgalmak. Pest, jan. 28. A múlt napok történetében nevezetes eseményt képezett az orsz. magyar gazd. egyesület közgazdászati szakosztályának ülése. Az olcsó vasutak kérdése volt napi renden, s miután Lány ay Menyhért bevezetőleg az orsz. magyar gazd. egyesület & illetőleg a közgazdászati szakosztály eddigi tevékenységének egyes eredményeit röviden rajzolta volna, kiemelte, hogy a közlekedés emelésének és könnyítésének kérdése a legfontosabb, s mivel kőutaink részint rósz állapotban vannak, részint pedig a szükséges anyag hiányában, például a terménygazdag alföldön, létesítésük majdnem a lehetetlenséggel határos, nekünk oly közlekedési eszközökről kellene gondoskodni, melyeket a kőutakhoz hasonló vagy kevésbbé magas áron lehetne felállítani. Ezen kérdés megfejtésére nézve a skót „Railways oeconomics“ rendszerére utal, s felszólitá Hollán Ernő urat, hogy e tekintetbeni tanulmányait és nézeteit a szakosztálylyal közölni szíveskedjék. Hollán Ernő, engedve a fölszólitásnak, egy minden tekintetben fontos és figyelemre méltó beszédet tartott. „Nagy elégtételemre szolgál“, mondá, „hogy t. elnökünk az olcsó vasutak kérdését tárgyalásaink sorozatába felvette. Több idő óta foglalkozom e kérdéssel, — mely közgazdasági ügyeink rendezésében nagy figyelmet érdemel. Szívesen megragadom azért az alkalmat, hogy a reám nézve megtisztelő megszólításnak eleget téve, ide vanatkozó nézeteimet előadjam.“ A lap terjedelme nem engedvén meg, hogy hosszasabban emlékezzem meg e szép beszédről, azért csak az egyes főbb pontokat idézem. Országos gazdasági érdekeink általában a hiányzó fővonalok mielőbbi kiépítését teszik kívánatossá, termelési és forgalmi viszonyaink pedig különösen azt sürgetik, hogy a főforgalmi erekhez vezető mellékutakat javítsuk, s a növekedő szükséghez képest tökélyesitsük. E czél elérésére a „railways oeconomics“ mintájára készült vasutak alkalmas módokat nyújtanak, hogy a közlekedési főerekhez vezető mellékutakat javítsuk, s forgalmi szükségleteinkhez képest vasutakká alakítsuk. De hogy ezen törekvésünkben sikeresen járhassunk el, mulhatlanul szükséges, hogy sajátszerü viszonyaink számbavétele mellett, törvényhozási utón állapíttassanak meg az építési és kezelési szabályzatok. A vasutak valamely ország gazdasági viszonyaira nézve csak úgy lehetnek hasznosak, ha számra és kiterjedésre a forgalom szükségleteivel helyes arányban állanak. Az első rendű vonalok kérdését ezúttal mellőzve, az inkább helyi érdekeknek szolgáló és olcsóbban kiállítható második és harmadik rendű vonalokra nézve Hollán azon véleményen van, hogy azoknak felépitése valószinüleg az illető vidékbeliek teendőire fog maradni. Mert hogy országos erővel vagy segélyezéssel állíttassanak ki, azt fi- nancziális szempontból kivihetőnek, s nemzetgazdasági tekintetben czélszerünek nem tartja. Az ily vasutak kezelésének s építésének oeconomiáját illető észrevételek után, végül Hollán Ernő e következő indítványt terjeszté a szakosztály elé: *) A legbensöbb részvéttel osztjuk s üdvözöljük, az indítványt. Szerk. „A közgazdasági szakosztály kebeléből alakittassék egy külön bizottmány, mely a szükséghez képest az egyesület körén kivül álló szakférfiak meghívása által kiegé- szitné magát, s melynek föladata volna: az országban építendő másod- és harmadrendű vasutak számára kidolgozni s javaslatba hozni a) egy épitési rendszabályt, b) egy tervezetet a vidéki társulatok alakítására, c) a kivitelre szolgáló eszközök és segédforrások kimutatása mellett kijelölni oly vonalokat, melyeken alkalmas kísérleteket foganatba venni lehetne.“ A jelenvolt tagok nagy tetszéssel és helyesléssel fogadták az indítványt, s mindjárt Zichy Ferencz gróf, Ló- nyay Menyhért, Ürményi József, Korizmics László, Hollán Ernő, Abonyi István, Feszt Ágost, Koppély Frigyes, Gorove István és Szathmári Károly urakból álló bizottmányt küldöttek ki a fönnebbi indítványban kijelelt kérdések megvitatására, azon utasitással, hogy a munkálat egyszersmind országgyűlési anyagul szolgálhasson e tekintetben lehető törvényhozási intézkedésekre. Még Zichy Ferencz gróf, pártolókig szólván szintén az indítvány mellett, érdekes statistikai adatokat sorolt elő az európai vasutak tárgyában, melyeket használat és tájékozás végett a megválasztott bizottmánynak engedett át. Zichy Ferencz fölszólalását annál nagyobb örömmel kell üdvözölnünk, miután ő tekintély a vasutak kérdésében. Ugyanez ülésben Zichy N^udor gróf, a kisebb birtokosok és úrbéresek hitelviszonyait illetőleg emelt szót, s erre nézve kisebb kölcsönintézetek létesítését vélvén czélszerünek, felhívja e tárgyra a szakosztály figyelmét. Az ülés az indítványt közhelyesléssel fogadta, s egyszersmind a legközelebbi szakosztályi ülés tanácskozási tárgyául tűzte ki. Valóban örülnünk kell az orsz. gazdasági egyesület élénkebb működésének, mely megfelel a kor intő szavának ; mert már most meg vagyunk győződve mindannyian, hogy nekünk minden erőből és mindenek előtt az ország- anyagi jólétének emelésére kell igyekeznünk. Az egyes embert vagyoni állapotának emelésére, az országot pedig nemzetgazdasági tevékenységre szükségletei késztetik, mely szükségletek kielégítése nélkül megelégedettség és jólétnek nem örvendhet. Hindy Árpád. Eger város főorvosának hivatalos jelentése 1864-ik évről. (Vége). II. Átalános kórállapot: a) Az imént lefolyt 1864-ik év a felnőttek egészségi állapotára nézve kedvezőnek mondható, de nem, a gyermekekére nézve. Az év első negyedében, daczára a tartós kemény télnek, s még inkább az országos élelemhiánynak és ínségnek, feltűnő járvány nem mutatkozott; azonban a gyermeki kor kevésbbé volt megkímélve ; ugyanis januárban a hártyás torokgyiknak többen estek áldozatul, már- cziusban pedig az enyhe lefolyású kanyaró (masern) uralkodott. A halálozás középszerűnél nagyobb. Az év második negyedében, habár a felnőttek között nagyobb járvány nem észleltetett, de a szokatlan szeles, hűvös időjárás az idült kórfajokra és gyengélkedőkre igen hatott, minélfogva a mellbajok, köszvény, csáz, aranyér súlyosbodtak, s hol a hajlam megvolt, savós beszüremkedés vagyis viz- kór fejlett ki; ezen okokból a betegek csekély számát tekint-
