Eger - hetilap, 1865
1865-09-07 / 36. szám
III. évfolyam, 36. szám Szeptember 7-én 1865. Előfizetési dij: Egész, évre . . 5ft - kr. Félévre • 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra- 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől ,i0 kr fizettetik. Politikai s vegyes tíirlahnii hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Klöfi/.etosHit't elfogad .- a szerkesztősén (Bust! ház, 803. szóm), Violet Otto és Jentseh O konyvkerestedéülk ; s minden cs. kir. postahivatal. Közügyeink. Eger, szept. 6. A jelen politikai mozgalmat egy rendkívüli tünemény jellemzi: az egész ország érzi, tudja e napok fontosságát, hogy most legdrágább érdekeink, hazánk jövője, mindnyájunk java, jóléte forog szóban s válságon ; hogy nagy változásoknak küszöbén állunk ; mégis a magyar nemzet, mely közügyei iránt nem szokott, nem tud lenni közönyös, oly nyugodt, békén váró; az izgatottság s türelmetlenségnek fent és alant oly kevés jele, mint ha egy titkos hatalom vezényelné a közhangulatot. E tünemény oka nem valami összeszólalkozás; hisz erre alkalmunk sem volt, gyűléseket nem tarthatunk, megyei teremeink némák, üresek; hanem inkább nemzetünk politikai érettsége 8 értelmességében keresendő, mely a zavarok közt is tisztán látja a fődolgot, mely mindennek alapját képezi, melytől a többi kérdések függnek, és mert erős bizodalommal viseltetik azon jeleseink iránt, kik a kormányon s másutt hazánk ügyeit tisztázzák s vezetik. Fődolog most egy oly törvényes alakban összeállítandó országgyűlés, melyben mindazon elemek jelen, képviselve legyenek, melyek törvények hozására, alkotmányunk szerint, megkivántatnak. Csak igy lehet az országgyűlés mindazon fontos kérdések megvitatása s eldöntésére illetékes, melyek a magyar korona alatti országokat közösen illetik, melyek hazánknak.a közbirodalom- hozi viszonyát állandóan szabályoznák s megállapitnák. Országgyűlést Erdély, Horvát- s Tótország meghívása nélkül nem lehet törvényesen kiegészitettnek tartani. Mi könnyű lett volna a magyar kormánynak, ország- gyűlést h la 1861. Pestre azonnal összehíni; a választó- kerületek az egész országban megvannak, ezek gyorsan végezték volna a maguk dolgát, s azóta szebbnél szebb szónoklatok liangzanának ki a muzeum tereméből szét az országban ; de ily csonka parlament, melyen sem Erdély, sem Horvátország részt nem vesznek, képes lett volna-e az égető kérdéseket megoldani, a törvényes rendet helyreállítani? — A siker tehát, melyet mindnyájan óhajtunk, hazánk üdve, mely főelv megkívánta az előleges kényes, lassú s nehéz alkudozásokat, s örömmel jelezzük, hogy e ne héz s hátráltató akadályok már-már tulhaladvák. A „Debatte“ irja: „a kormány már véglegesen megállapitá az Erdélyben követendő tevőleges politika programmját.“ E szerint Erdélyben egy országgyűlés mielőbb össze fog hivatni, mely az unio-törvény felett fog nyilatkozni s határozni. A kormány ezen nagy fontosságú államkérdésben óvakodik minden octroyálástól, sem mesterséges eszközökhöz nem folyamodik, hanem, az 1791. törvényeket, a Leopold-diplomát, mely a Sanctio Pragmaticá-val együtt az erdélyi legitim jog alapját képezi, s az O Felsége által kihirdetett nemzetiségi egyenlőséget tekinti alapul. A választásoknál az 1848-ki törvény értelmében a 8 ftos census érvényes, fej- és pótadót oda nem számítva. Erdélyben az igazságszolgáltatás és beligazgatás marad; de a mostani adminisztrátorok helyébe az 1861-iki főispánok lépnek. A gubernium is marad mostani szervezetében s jelen tagjaival; de hogy a sok s sürgető munka gyorsabban haladjon, a guberniumba meghivatnak az 1861-ki országos kormány tagjai is. Ezzel erdély kath. püspöke, most reicbsráthi tag, Fogarasy is visszahelyeztetik régi jogába. Végre az országgyűlés helye Kolozsvár lesz, hová már gr. Crenueville ő excja visszarendelé a gu- berniumot/' Az erdélyi országgyűlés tehát, az unió kérdése felett határozni, csak „ad hoc“ fogna összehivatni,mely ha óhajtott sikerrel megoldatnék, követeit azonnal a pesti parlamentbe fogja küldeni a viszonyok s közös ügyek szabályozása s megállapitása végett. Legújabb hirek szerint az erdélyi országgyűlést összehivó fejedelmi levél már O Felsége aláírása alá terjesztetett, mely szerint az november 15-kén fog megnyittatni. A bécsi centralista lapok erősen megtámadják a magyar kormányt, mert ez a magyar országgyűlést törvényhozási képességre akarja emelni; mert Erdélyt is, mely már az övék, minthogy elfogadta a februári alkotmányt a szebeni gyűlésen s fel is csapott a reichsráthba, — az országgyűlésre meghívni akarja. Vájjon oly kifogástalan-e jog és törvény szempontjából azon octroyált alapon létezett csonka szebeni landtag, hogy törvénye sb erejű határozatokat hozhatott, mint a magyar és erdélyi volt, mely az uniotör- vényt kimondotta ? És a nem törvényesen összehívott szebeni gyűlés határozata, Erdély két nemzete, a magyar és székely és az anyaország tiltakozása daczára, képezhet-e oly bevégzett tényt, mely a m. szent korona évezredes jogait megsemmisítheti? „APragmatika Sanctio, — mondá Deák F., akirályi hitlevelek,fejedelmi eskük határozottan kimondják, hogy az ország integritása mindenkor sértetlenül fentar- tandó. De az integritás nem csupán abból áll, hogy az ország területéből semmi el ne szakittassék, hanem a politikai integritást is magában foglalja.“ —Egyébiránt nem is arról vau még most szó, hogy Erdély egyenesen meghivassék a magyar országgyűlésre, hanem arról, hogy régi törvényes alapon újólag megkérdeztessék: akarja-e az anya- j országgali uniót? . . . Nekünk, nekünk lehetne jogosan ez j ellen szavunk, mert a magyar és erdélyi országgyűlések | szavazatát, határozatát a korona már 1848-ban megszen- j tesité, mely által az unió törvéuy lett, s igy ez újabb er- ! délyi gyűlést törvényesnek nem tekinthetjük; mindazáltal
