Eger - hetilap, 1865

1865-08-17 / 33. szám

278 ba, ott van a sok föld, menjenek oda; — továbbá minthogy a jász ember nagyon szereti a privilégiumot, kieszközlöm, hogy a jászember csizmájára, minden engedély nélkül sarkantyút üttet- bessen. Végre ki jelentem, hogy azoknak, a kik rám szavaznak, minthogy sem bort sem pálinkát nem adhatok, adok egy csókot. — Én tehát nyíltan elmondtam programmomat, nem teszek úgy mint egy némely ki titokban működik és soha nem telje­síthető ígéretekkel, csábítja magához a közvéleményt, ha pe­dig minden programmom mellett nem tetszem a Jászságnak, akkor azt tanácslom, olyan képviselőt válasszon a Jászság a ki nek a neve „jer“-rel végződik, a kinek neve pedig „hes“-sel vég­ződik, arra mondja rá, hogy „hess“ ! — Újdonságul annyit irha­tok a Jászságból, hogy Jász-Fényszarun egy hétig, Berényben hajói tartom, egy napig ki volt tűzve a nemzeti zászló; a jász ember azt tartja, ha a nemzeti zászlót látja, hogy megérkezett a szabadság, pedig de hogy érkezett meg, csak megindúlt, azt azonban még nem tudni; útközben, nem törik e el a kereke, igy tehát ideje korán van még a medve bőrére inni. — Nagyon jól kellene azt tudni annak, ki Mahomednek tartja magát a Jász­ságban — s oly időtlen tüntetést tanácsol, mint a zászló kitevés is, mely a mily nagy hűhóval kittizetett, — oly szégyen pírral vo­nattatok be. — Végül az Eger gyöngyösi Argus, vagy is száz­szemű levelezőjéhez van egy pár szavam. Azt irj i felőlem az „Eger“ 30. számában, hogy én azért nem gondolok már az Eger­rel, mert be szegődtem az alföldön nyomtatni.“ Hallja maga Argus ur, én gazda ember vagyok, lakom Fénszarun, mint Mar- czi Hevesen, nekem nincs szükségem nyomtatást keresni, ha azon ban ön zsellér ember, menjen keressen cséplést, de e mondá­somért meg ne nehezteljen, nem akarok önnel polémiába keve­redni. Feleségem mindennap perel velem, elég azt nekem hall - gätni- Szűcs Mihály. Politikai hírek s események. Ausztria. A herczegségek kérdése miatt Poroszországgal a feszült viszony még folyton tart; de ma a békés kiegyenlítés­hez több remény van mint a múlt héten. Bloome gróf f. hó 9 én érkezett meg Gasteinba és 10-én fogadtatott a király által. Állít­ják, hogy utasításai igen békések. A hírlapok különböző és sokszor egymásnak ellenmondó tudósításaiból annyi egyelőre valósulni látszik, hogy a herczegségekben a közösuralkodás illetőleg provi- sorium még két hónapra meghosszabbittatik. Elmegy-e 0 Felsége Gasteinba, s ott fog-e találkozni a porosz királylyal? a lapok leg­újabb tudósításai szerint ma már e kérdésre is határozott választ adhatni. Ugyanis csak nem egyhangúlag állítják, hogy ő Felsége nem megy Gasteinba sem a porosz király Ischlbe, hanem a két fejedelem f. hó 19 én fog találkozni Salzburgban. A porosz ki­rály f. hó 16-án hagyta el Gasteint, ő Felsége pedig f. hó 12-én utazott Ischlbe. Ily körülmények között a békés kiegyenlítés bizton várható. Ausztriát e kérdésben támogatni fogják, vagy ellene semmiesetre nem lesznek Németország, Schleswig-Hol­stein, Bajorország és Báden. Würtemberg Poroszország felé lát­szik hajlani. A külhatalmak közül a Franczia-kormány és Anglia megegyeztek, hogy háború esetére együttes eljárást fognak kö­vetni. Az eddigi tudósítások szerint e hatalmak is Ausztria mel­lett nyilatkoznak, egyedül Oroszország játszik titkon és kéz alatt. Azon felmerült hirt, hogy a franczia császár békebirónak kéretett volna fel, a franczia lapok megczáfolják. Olaszország. A püspököknek megígért szabad visszatérhe­tő» megint semmivé lön; még az öreg beteges cagliari érseknek- sem engedték meg a visszatérést. A szentszékkeli egyezkedés megújítását ismét szóbabozták, ezzel összeköttetésben lenni állít­ják Maieretnek közelebb Francziaországban történt utazását. Mások ellenben azt vélik tudni, hogy az olaszkormány min­den e részben teendő lépést a parlament megnyitásáig gondosan fog kerülni — Anconában a cholera erősen dühöng. A város püs­pöke. Antal is a járvány áldozatául esett; a halál épen föpásztori hivatalának gyakorlásában a betegek látogatása között érte el. Róma. A pápai hadsereg szaporítása el van határozva; ed­dig már 1000 ember van e czélra külföldön felfogadva. Pápa ő szentsége állandó egészségnek örvend. Egyik bécsi lap a „M. Post“ ennek ellenében'mégis utódjával foglalkozik, s erre egy nagy tekintélyű világi egyént jelöl ki, ki e czélból közelebb pappá és püspökké fog szenteltetni. Az általános zsinat megtartása iránti hir nem valósul; erre vonatkozólag legújabban több lapnak azt írják Rómából, hogy a legközelebbi, vagy az ezt követő évben véghez menend ugyan az ünnepélyes canonisatio, melyre valószí­nűleg több püspök megjelenése várható, de ez még nem általános zsinat. Spanyolország. Az izgatottság Olaszország elismerése miatt folyton tart és növekedik, eddig 497 óvás tétetett közzé 65115 aláírással. A lapok, melyek az óvásokat közük, többször lefoglaltatnak. Nem tartják lehetetlennek, hogy Izabella királyné O’Donnel marsait hirtelen el fogja bocsátani, miután a katholikus, és progessista párt között elszigetelve áll, igy tehát ismét uj mi- nisterváltságnak nézhetni eléje. O’Donnel igyekezett ugyan a progessista pártot megnyerni, de czélt nem érhetett. Azt is hírlik, hogy a királyné le akar mondani fia javára. Francziaország. Napoleon császár 10 én elutazott Plom- bieresből a chalonsi táborba a nélkül, hogy Parist érintette volna. Ez évben tehát a Napoleon-ünnepen aug 15-énnem volt Parisban. A belügyminiszter ez ünnep alkalmából kibocsátott körlevelében kiemeli, hogy a Napoleon — ünnepen a szeg myeknek kiosztandó adomápyok a császár előtt a legkedvesebb nyilatkozatok lesznek. Mexicóba újabb erősítés, egyelőre mintegy 8000 ember küldetik. Lengyelország. Az „Oszt. Ztg.“ tudósítása szerint Len­gyelország még ez évben 11 kormányzóságra és 80 kerületre osztatik fel. A közigazgatási hatóságok fokozata marad úgy mint eddig. A községek oroszmintára szerveztetnek. A birtokosok a község tagjai; a plébánia-birtokokat megszüntetik, és a plébáno­sok meghatározott fizetést kapnak. A plébános fizetése 150, az esperesé 250 ezüst rubelben állapíttatott meg. Ezenkívül meg­tartják a stólát és a misealapitványokat. A tizedek meg lesznek szüntetve. E rendszabályok, melyeknek végczélja Lengyelor­szág szorosabb egyesítése és beolvasztása az.Oroszbirodalom­ba, kétségtelenül ellenszenvvel fognak találkozni, és a lengye­leket még jobban elkeserítik. — A határokon szorosabb őrizet állíttatott fel nemcsak az orosz, hanem a poroszkormány által is, mely utóbbi szívesen mozdítja elő Oroszország érdekét, hogy gátolja azon lengyelek menekülését, kik az ujonczozás elől ismét tömegesen kezdenek kivándorolni. Ezek a nagy Bismark tettei! valóban jól jegyzi meg a Debatte. Angolország. Az uj parlament összehívása és megnyitása november hó 1-re határoztatott. Amerika. Az Egyesült államok és a mexikói császárság kö­zött a viszony naponkint feszültebb kezd lenni. Seward amerikai államtitkár egyik sürgönyéban kijelenté: hogy az Egyesült álla­mok kormánya teljes szabadságot tart fen magának arra nézve, hogy a mexicói kérdést adandó alkalommal komoly megfontolás alá vegye. Legújabban pedig Johnson elnök Miksa császár saját kezűleg irt levelét sem akarta elfogadni, okul adváu a teljes sem­legességet, melyet az Egyesült államok eddig követnek. A köz- társaságiak tábornoka, Negrete, kit franczia tudósítások szerint már többször el is fogtak volna, újabban erős állást foglalt a csá­száriak ellen. Kétségtelenül a helyzet ilyetén állása tette szüksé­gessé az újabb sereg küldést Francziaországból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom