Eger - hetilap, 1865
1865-08-17 / 33. szám
276 velők fogna kezet, hogy ügyünk győzedelme elé gátot vessen; s ellenkezőleg az Ostdeutsche Post és Presse barátai-, nak mi sem fog sajnosabban esni, mint ha látniok kell, hogy a nemzet bölcs, higgadt, és a kormány iránt bizalmat tanusitó magatartás megfosztja őket azon örömtől, hogy magokat a prófétáskodás nimbusával környezhessék. Legközelebb eme kérdést némely lapok különösen a „Pesti Napló,“ „Pesther Lloyd“ és „Debatte“ tapintatteljesen tárgyalták, s idevonatkozó czikkeikből a viszonyok mélyen átértett felfogása derül ki — megegyezvén abban, hogy a megyék azonnali teljes visszahelyezése részint késleltethetné, részint a netalán fejlődhető izgatottság miatt veszélyeztethetné a nagy közjogi kérdések óhajtott megoldását. Néhány összehasonlító statistikai adat. (Vége.) Ha már az indirect adók oly magasak Ausztriában, hogy azoknak még feljebb csigázásuk csak az azokbóli | bevételek csökkenését eredményezné; úgy az egyenes j adókra nézve bátran elmondhatjuk, hogy nincs európai állam, melyben azok oly valóban elviselhetlen sálylyal nehezednének az adófizetőkre mint nálunk. Mig egyenes adóban esik egy főre: francziaországban 3,32, Poroszhonban 2J2, Belgiumban 2,84, Bajorhonban l,78, ft, addig Ausztriában az 3,43, ftra rúg, tehát mindezeket haladja. Az egyenes adóknál mint tudjuk a földadó a legfontosabb, s hol a földek értéke igen magas, mert jövedelme nagy, ott ha a föld (telek) adó jelentékeny, azon nem bámulhatunk. Telekadóból befolyt nálunk 1862-ben 65,® mill. ft. Igen jelentékeny szerepet játszik továbbá nálunk a házadó, melyből bejött ugyanazon évben 20 mill. ft. 1864ben a prae- liminalt 125 mill, ftnyi egyenes adó összegből esett 93,2 mill. ft. a telek- és házadóra. Hogy pedig mennyire vagyunk eme két adónemmel más államokhoz képest terhelve, azt onnét láthatjuk, hogy azokból esik egy főre: francziaországban 2,16. Belgiumban l,59. Poroszhonban 0,83 frt, mig Ausztria mindhármat jóval felül haladja 2,55 frtnyi összegével. 8 miután a magyar birodalomnak keresetforrása majdnem kizárólagosan a földmivelés, világos, hogy a telekadó a mi vállainkra legérezhetőbben nehezedik. Tehát a föld értéke nagyobb talán nálunk mint más országokban ? Korántsem. Hoffmam szerint (Kőnek után) t. i. a földérték tesz az országban divatozó árak szerint hol- dankint: Ausztriában 80 frt Poroszhonban 139 frt Francziaországban 194 frtot, Angliában 624 frtot. A tiszta haszon után is, mig a földérték pl. Ausztriában 84 ft. francziaországban az 132 frtot tesz; és igy a jövedelem is, melyet a föld nyújt, Ausztriában kisebb mint francziaországban, sőt mint a sovány földü Poroszországban is. Mert ámbár ezen utóbbi országnak szántóföldje holdankint csak 7,92 mérő gabonát termel, mig Ausztriában az 9 22 mérőt hoz, mégis amott a gabona, hüvelyes növény és burgonya értéke tesz holdankint 20,59 ftot, mig Ausztriában csak 20,33 ftot. Francziaország bortermeléséről már szólottunk, s mig szőlőföldjei több mint 2l/% millió holddal haladják Ausztriáéit, szántóföldje majd 10 mill, holddal van több mint nekünk, s (tiszta) búzát pl. több mint kétszer annyit termel mint Ausztria; mert mig ennek évi productiója 48V2 mill, mérőre tétetik, addig amott a legújabb miniszteri kimutatás szerint 1864-ben 111 mill, hektoliter, sőt 1863- ban 1161/2 mill hektoliteren felől termeltetett, *) s igy ujab *) 100 bécsi mérő (egy pozsonyi mérő — 1,016,16 bécsi mérő) tesz 61,504 fr-.ucz a hektolitert tehát 1 hektoliter ca 3'A véka. időben búzából kiviteli többletet tud felmutatni. Hozzáadhatjuk még, hogy a mezőgazdasági termelés sem Anglia sem Francziaországban nem oly drága, mint nálunk, mert a termelési költség az évi összes termelés értékének kiteszi az első országban 71,i %, a másodikban 71,8 % ját, mig az nálunk egész 77,2 %-re emelkedik; sőt Poroszországban 67,i °/o a termelési költség. így tehát a termékek árához arányban mi jóval drágábban termelünk, mint ama országok. Nem is kell azt hinni, hogy a telekadó emelésével a földi termékek ára is azonnal emelkedik, s hogy talán a nagy adó egy jó részéta termékek árában a fogyasztókra lehet róni, mi egyébiránt nem is czélja a törvénynek, s végre is csak a honlakosokat terhelné legnagyobb részben, — sőt azt tapasztaljuk, hogy az adó emelkedés és a termékek ára sokszor megfordított arányban vannak, igy pl. noha 1859-től jóval magasabb a telekadó mint az 1854, 1855, és 1856-ban volt, mégis eme három évben a búza átlagos ára a pesti piaczon mérőnkint 6.90, 6,60, és 5,10 ft. mig 1859-ben 3,80. 860-ban 4,ö5, sőt az 1863-ik szükség évben is csak 4,7„ ft. volt. (Jahrbuch) Természetes, mert oly nemzetgazdászati axióma, melyet minden gyermek tud, hogy a termékek árának nagysága a fogyasztó fizetési képességében találja végső határát. De semmi sem szól hangosabban a birodalomnak s különösen Magyarországnak egyenes adókkali túlterhelte- téséről, mint az adóhátralékok. Ezeknek rövid statistikája következő: „1858-ban a monarchia egyenesadó-hátraléka volt (pótlékok nélkül) 8,314,479 ft. Ebből esett a magyar korona országaira 4,972,207 ft 1859-ben (Tirol, Vorarlberg és Velencze nélkül) erőszakos behajtás utján bejött: 31,724,297 ft. Ebhői a magy. kor. országokra esett: 20,648,011 ft. Általában adóbehajtás által, azaz nem önkény tes befizetés utján be vétetett 53,414,292 ft. Ebből a magy. birodalomra esett: 39,728,277 ft. Ezen behajtásra alkalmaztatott összesen 147,640 katona és büntető küldött, kikből esik a magy. kor. országokra 120,473. Az exequált egyének száma volt 3,852,702, ebből esett magy. kor. országaira: 2,879,093. A megzálogolt egyének összes száma volt 1,227,743, ebbőlesettamagy.birodalomra 1,023,831. Az adó végett sequestrált földbirtokok összes száma tett 25,251-et. Ebből esik a magy. birodalomra 18,439.“ (Lónyay : közügyekről. 275.7611.) 1862-ben az összes adóhátralék tett 14,576,814 frtot. 1863-ban 20,470,676 ftot. 1864-beu 26,432,750 frtot. Ezen utóbbi összegből esik a magyar birodalomra ca. ÍÜ1/^ mill. frt. A közelebbi öt év alatt pedig hivatalos kimutatás szerint a magyar birodalomra katona-executio évi középszámmal esik : 2.145000 és zálogolás 807600. Nyomort meghatóbban, szivrázóbban festeni, mint azt e számok teszik nem lehet! Pedig van egy olyan ország is Európában — a mi némelyek előtt talán hihetetlennek fog látszani; — nem csoda, a demoralisatio is megtette nálunk kötelességét, melyre adórendszerünknek nem csekély befolyása volt — hol jelentékeny mennyiségű pénzküldemények érkeznek a hatósághoz névtelenül olyanoktól, kik a jövedelmi-adó bevallásnál az önbecslést alacsonyra vévén, ily utánfizetések által lelkiisméretöket akarják megnyugtatni. Eme ország — Anglia. **) ** Nem lesz itt érdektelen Anglia direct adórendszerérölbacsakkétszóvali* emlitést tenni. A direct adók közt ott főhelyet foglal a jövedelmi adó. Ennek alávetve van minden bármi fórrá sból eredő jövedelem, származzék az bár földmivelésböl, müi- parból, hivatalból stb. De az 1000 ftot megnem haladó jövedelem nem esik adó alá. Azon túl 1500 ftig fizettetik 2,4 %; 1500 írton felüli jövedelemtölpedig33/4% Ha az államnak, mint rendkívüli esetekben, nagyobb mennyiségű összegre van szüksége akkor ezen adó emeltetik, melynél minden ‘/s százalékkali emelés ca 10 mill. írttal gazdagítja a budgetet. A Krimi háború alatt az 6(/s %-ra volt emelve. Ezen adó jelenleg behoz ca 128 frtot. — Házadó Angliában fizettetik, 2,4% és 3!/4 % de csak akkor, ha a ház legalább 5000 ftot jövedelmez, különben adómentes. Nálunk I
