Eger - hetilap, 1865

1865-08-03 / 31. szám

264 A„Acistercirendegrikathfögymnasiumában mult hó 29-én tartatott meg a tanulóifjúság 1864/5 évi zárün­nepélye. Ezen érdekes ünnepélyek több év óta sok élvezetet nyújtottak az azokra nagy számmal egybegyülekezni szokott kö­zönségnek, s tisztelnünk kell az ifjúság tudományos nevelése iránti ama nagy buzgalmat, melyet hőn tisztelt érsek urunk s a fökáptalan egyébként is, de ezen ünnepélyeken évenkénti rendes megjelenése által is tanúsít. Azonban a jelenévi ünnepély érdekességét különösen emelte s annak magasztos ihletet köl­csönzött azon körülmény, hogy azzal a cisterciek egri főgymna- siuma által aranymisés föpásztorunk ö nagymeltósága tiszteletére rendezett ünnepély is egybe volt kapcsolva. Örömmel hallottuk a jeles szavalatokat e magasztos alkalomra, melyek közül különös említést érdemel Lóskai Bekény cist. r. tanártól szerzett s a fö- gymnásium által érsek ur ö kegyelmessége félszázados áldo- zárságának dicső emlékére nyújtott jeles óda. A jól sikerült szavalatoka Zsasskovszky testvérektől szerzett sa fögymnasiumi énekkar által zengett szép énekdarabokkal váltakoztak. Ugyanezen alkalommal a cist. r. társháza ö excellentiája iránti mély tiszteletének zálogát egy, neki átnyújtott díszes fénykép albumban mutatá be, melyet a tanári kar egyik jeles tagja készített. — A tanúló ifjúság ez évben tanúsított elömenetét a tantárgyakban mutatja a jelen évi tudósitvány, melynek tartal­mát a fennemlitett költemény kezdi meg. Ezt követi egy nagybe­csű s nagy gonddal összeállított történeti értekezés, t. i. az egri gymnasium alakulásának s idők folytával főgymnasiummá fejlé­sének története, ft. Juhász Norbert igazgató úrtól. Mint ezen ér­tekezés alaposan fejtegeti, igen sokat köszönhet az egri gymna­sium, létezésétől fogva, Eger nagylelkű főpásztorai- s káptalan­jának. Különös érdekkel bir e gymnasium tanárainak névsora 1688 évtől a mai napig. Kár, hogy adatok hiányában némely, kivált az első évek tanári személyzete csonka. — Az I86V5 tanévre bejegyeztetett összesen 520 tanuló, kik közül nyilvános 512, magántanuló 8. A nyilvánosak közül az első félévben kitű­nő volt 48, jeles 64, elsőrendű 56, harmadrendű 4; a második félévben: kitűnő volt 72, jeles 66, elsőrendű 301, másodrendű 51. Az év végén voltak: róm. katb. 440, gör. kath. 5, n. e. gör. 1, ágost. vall. 1, izr. 42; nemzetiségre nézve magyarok 409, néme­tek 11, szlávok 27. Az érettségi vizsgára 59 ifjú jelentkezett; az írásbeli vizsgálatok jul. 1, 2, 3, 4, 5 és 6 án, a szóbeliek pedig jul 11,12,13 és 14-én tartattak meg; a megvizsgált 58 ifjú közül 12 kitűnően érettnek, 46 pedig érettnek találtatott. Az egri fögym­nasiumi ifjak közül a múlt iskolai évben voltak ösztöndíjasok 42- en, 2652 frt 80 krral s 25 db. cs. aranynyal és 6 db ezüsttallér­ral, — segélyezettek 47-en 5180 frttal. És itt ismét ki kell emel­nünk nagyméltóságú érsek urunkat, ki nagylelkű áldozatkészsé­ge- s páratlan bőkezűségénél fogva azonkívül, hogy évenkmt 12 tanuló ifjút élelmez, a tudósitvány jelentése szerint 11 tanulót ré­szesített összesen 540 frtnyi pénzbeli segélyezésben. (A z angolkisasszonyok helybeli nevelő- intézetében a szokásos évi vizsgálatok) érsek ö nagyméltósága, az érdeklett szülök és számos vendég jelenlété­ben f. hó 1 és 2-án tartattak meg. Minket, ez alkalommal épen nem lepett meg azon fényes eredmény, melyet a növendékek a vizsgálat alkalmával felmutattak, ezt mi már megszoktuk, ellen­kezőleg az lepne meg minket, ha a buzgó nevelő- és tanítónők fáradozásait nem koszoruzná hasonló siker. A vizsgára felvett és előadott tárgyak következők voltak: Hittan, magyar olvasás, magyar nyelvtan, német olvasás, német nyelvtan, számtan, fran- czia olvasás, franczia nyelvtan, földrajz, történelem, természet­rajz, zongora-játék. ének. Az intézetben uralkodó rend, tisztaság és a tanítónők önfeláldozása mellett kétségtelenül előnyére van ez intézetnek az is, hogy a növendékek teljes kényelemmel lát­tatnak el. A lakház ily nevelő-intézet részére legczélszerübben van berendezve, a tantermek és hálószobák tágasak és egészsége­sek; a ház melletti kert pedig, melyben a test gyakorlására szol­gáló hinták sat. felállítva vannak, nemcsak kellemes szórako­zásra, hanem főleg a növendékeknél az egészség fentartására olyannyira szükséges szabad levegőm mozgásra is alkalmas he­lyiségül szolgál. Előnyére van az intézetnek azon körülmény is, hogy városunk az intézettől épen nem távolra oly uszodával bir, melyhez hasonló minőségűt ritkán találhatni, melyben tehát, mint az eddigi tapasztalás tanúsítja, a növendékek az úszás előnyeit és hasznait élvezik a nélkül, hogy annak másutt a viz minősé­gével gyakran összekötött káros hatásainak kitéve lennének. Je­lenleg az intézetben 40 növendék volt. A jelen iskolai évvégével többen kilépnek belőle, de ezek helyét a már is jelenkezö újak fogják pótolni. A vizsgálaton megtekintésre kiállított kézimun­kák valóban szépek voltak, és minden dicséretre méltók. f (Tárnok ő nagyméltósága,) mint a „Debatte“ értesül, a cs. kir. országos pénzügyi igazgatókhoz felhívást inté­zett, bogy a hivatalban levő tisztviselők létszámát, nemzetiségét és a nyelveket, melyeket beszélnek, kimutassák. Kétségtelenül ez intézkedésben kedvező jelt kell felismernünk. f (Kinevezések és fölmentések.) Lajos Viktor f ö- herczeg ö fensége vezérörnagygyá neveztetett ki. — A tengeré­szeti minisztérium megszüntetésével a tengeri had főparancsnok­sága Lipót főherczegre ruháztatott. A főherczeg hajóhadi felü­gyelő lett, egyúttal megtartja a táborkar- főigazgatói állo­mást. — Lichtenfels báró az államtanács elnökségétől saját ké­relmére fölmentetett s a Sz-. István-rend nagy keresztjével diszit- tetett föl. Schwind és Flisser államtanácsosok nyugalomba he­lyeztettek. Holtzgethan és Hock államtanácsosokká lettek kine­vezve. Rosenfeld s Brentano urak, osztályfőnökök a pénzügyi mi­nisztériumban nyugdijaztattak. f (M i n i s z t e r i körlevél.) Gr. Belcredinek a magyar koronához nem tartozó összes országok főnökeihez intézett körle­vele arra szólítja fel az országfönököket, miszerint necsak oda működjenek, hogy a hatóságok eljárása csupán törvényesen correct, szilárd és méltányos legyen, hanem az a {szabad, önálló önkifej­tésre megkivántató értelem jelét is magán viselje. — Napjaink­ban csak azon törekvéseket tarthatom — u. m. a körlevél — egye­dül legáldásdusabbaknak,melyek azon ügyek körének mindinkábbi szélesbitésére irányozvák, melyek azon egyének önigazgatására vannak bízva, kiknek érdekei ezáltal közvetlenül érintetnek. A hatóságok kötelessége, ezen törekvéseket, — a mig azok a tör­vények határait át nem lépik, — teljes buzgósággal gyámolitani, és az autonom testületek irányábani tapintatteljes viselettel, ezek­kel jó egyetértésben ama törekvéseket megszilárdítani. Megjegyzem, miszerint én a törvényeknek sem liberális, sem illiberális, hanem csupán olyatén kezelését ismerhetem el helyes­nek, mely a törvény szelleme- és szószerinti szabályának megfe lel; e mellett a tapintatteljes viselet nélkülözhetlen; megkeresem az országfönököket, miszerint a hivatalnokok eljárásait és hajla­mait előforduló esetekben ezen nézpont szerint — jogosult szi­gorral Ítéljék meg. A néppel való közvetlen szóbeli érintkezésben lényeges feltétele fekszik annak, hogy a hivatalnok a merő for­malitásokba el ne sülyedjen; az írásbeli érintkezésnek megvan ugyan jogosultsága, de sokkal szükebb határok között, mint ed­dig. Az államvagyon lelkiismeretes, takarékos kezelése lényeges kötelessége a hivatalnoknak. A sajtó szabad vélemény-nyilatko­zatát, — ha az az igazságszeretet által vezéreltetik, — a hiva­talnoknak értékes vagyon gyanánt kell tekintenie. Az alanyi ér­zékenykedést félre kell tenni; csupán, ha valamely büntetésre méltó dolog tényálladékának tárgyilagos megítélése forog fönn, — csupán ekkor veendő igénybe a bírói hatalom. Oly országokra nézve, melyekben többféle, nemzetiségek vaunak, a legszigorúbb elfogulatlanságot, és a nemzetiségek iránti egyenlő eljárást ajánl­hatom a legnyomatékosabban. A hivatalnak és az egyes hivatal­noknak a néppeli érintkezésnél ez utóbbinak nyelvét kell használ­nia. Az e tekintetbeni képesség fontos és elhatározó szempont a hivatalnok alkalmazhatóságának megítélésénél. — - (S a j t ó - a m n est i a.) Öcs. kir. Apostoli Felsége f. évi jul. 3l-ki legfelsőbb elhatározásával kegyelmesen indíttatva érzé magát, mindazon egyéneknek, kik Magyarországon, jelen amnestia közzétételéig a sajtó utján elkövetett, hivatalból bünte­tendő cselekmény miatt jogérvényesen elítéltettek, bünbődésU- ket azonban vagy még meg nem kezdették, vagy teljesen ki nem állották, — a reájuk szabott büntetést vagy annak hátralévő ré­szét, — ide tudva az esetleg kimondott biztosíték-vesztést, vala­mint az elitéltetés jogi következményeit, és az administrativ-rend- öri úton kimondott, még el nem évült megintéseket, — elenged­ni és a magyar kir. udv. főkorlátnok ő exciáját felhatalmazni kegyeskedett, miszerint minden ilyes — büntetés alá eső cselek­mények miatt függőben lévő, és jogérvényesen még be nem feje­zett vizsgálatoknak azonnali megszüntetését eszközölje. Ugyan- ily amnestiában részesült a Lajthán túli sajtó is. f (Legújabb.) Az országbírói méltóság a „Debatte“ sze­rint csak közvetlenül az országgyűlés összeülése előtt fog betöl­tetni. — B. Vay Miklós volt kanczellár, egy távirat szeiint, bor- sodmegyei s Szögyényi fehérmegyei főispánná fog neveztetni. — Hirszerint kereskedelmi miniszterré a magyar nemzet iránti ro- konszenvéröl ismert Hübner báró fog kineveztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom