Eger - hetilap, 1865
1865-06-01 / 22. szám
III. évfolyam 22. szám. Junius 1-én Előfizetési dij: Egész évre . . Sft — kr. F élévre . 2 ,. 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . - 44,. EGER Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, i; I ft fizetéseket elfogad ; a szerkesztőség (Bustiház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch Q könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. SVlAv<? v ©rL BAKTAK0YB3S BÉLA. Az egri főmegyének országszerte tisztelt érseke ő nagyméltósága múlt vasárnap, május 28-ikán mutatta be félszázados aranyáldozatát! — Városunkban nem kellette napnak czimét s jelentőségét fennen hirdetni, mégis midőn az egyház harangja misére megszólalt, kicsi és nagy, ur és szegény, a lakosok minden osztálya sietett az ünnepi fényben ragyogó főtemplomba, hogy tiszteletét és részvétét a nagy érsek, hogy háláját s fiúi kegyeletét a közjótevő iránt kimutassa. Jelenvoltak ott a vármegyei s városi hatóságok testületileg, a cs. k. katonai tiszti kar, minden intézeteink, a lyceumi s nagygymnásiumi ifjúság illető tanárkaraikkal, a czéhek zászlóik alatt, szóval, az egész város minden része s osztályából, mennyire a tágas egyház tere engedé, megjelent a szent ünnepélyre. Megható veit végig tekinteni a nagy gyülekezeten, melyet egy érzet s czél vonzott a szent falak közé; csak egy felhő, egy fájó érzet látszott borongani a kedélyeken : hogy tiszteletünk tárgya, kiért lelkesedtünk, nincsen jelen, sőt messze tőlünk, alkalmasint a birodalom legészakibb részén, — ősi erkölcsei s eleveihez híven, elvonulva s szerény csendben — ünnepli s végzi e reá s reánk nézve annyira fontos, szent és magasztos napot s cselekvényt. Es bár a helynek, melynek e szerencse jutott, eddig még nevét sem tudjuk, de kegyeletünk s áldásunk követte őt az idegen földre is, lelki szemeink látták az oltárnál, melynél áldozott, s biztosan tudjuk: hogy e szent órában ő is gondolt reánk, megemlékezett híveiről, s onnan is áldást mondott megyéjére s városunkra.. A ki szeret, szerettetik, ez a lélektan egyik szabálya. Emlékezés és szeretet a lelki sodronyok, melyek idők s téren győzedelmeskedve, a szellemek érintkezését, unióját eszközük s fentartják az erkölcsi világban. A hálamisét főpásztorunkért itt Máriásy Gábor tölsz. püspök ő msga teljes pompával végezte, melyet az ez alkalomra Zsasskovszky Andor által ujonszerzett gyönyörű „Te Deum“ előzött meg. Ájtatosság alatt a chorus Righini koronázási miséjét zengette, melyen Egernek minden kitünőbb zeneképzettje, műkedvelője a legnagyobb lelkesedéssel közreműködött. Templom után az érs. papnövelde tartott igen jól sikerült ének- s szavalati diszünnepélyt, melyre nagyszámú, fényes világi s egyháziakból álló vendégkoszoru jelent meg. Kedvesen lépettünk meg, midőn szavalat közben, mintegy a mondat erejére, a nagy érseknek, Sajósy Alajos fiatal festészünk által csak photographia után, de szerencsésen talált arczképéröl a lepel lehullott. Szinte jól esett, láttuk, a hallgatóságnak, hogy erre szivét egy sokat jelentő „éljen“-ben nyilváníthatta. Délután 6 órakor az egri kath. legényegylet is szintén ének, szavalatok s zenével ünnepelte meg e napot, melyre MáriássyG. püspök, Földváry J., Hevesmegyének főisp. helytartója, ő méltóságaik, több kitűnő vendég s számos hallgatóság jelentek meg. Az ünnepélyt Lengyel Miklós főegyházi kanonok s társulati elnök ő nsga rövid, de velős beszéddel nyitotta meg. Megérinté a közfájdalmat, mit Eger s az egylet tagjai alkotó-pártfogójuk távollétén éreznek; kiemelé a halhatatlan érdemeket, melyek a köztiszteletnek s az egylet mély hálájának iránta alapját teszik; végre ékes szavakkal tolmácsolá a közimát: hogy az Ur a nagy jótevőt egyházunk, hazánk saz egylet java, disze s örömére sokáig éltesse. Es a lelkes éljent, mi az egylet udvaráról e pillanatban telzengett, a vár ormáról le- dörgő ágyuk viszhangozták. Estvére az egész város ünnepélyes kivilágítása terveztetett, de ez polgármesteri rendelet folytán akkorra halasztatott, midőn ünnepelt főpásztorunkat ismét itthon, körünkben üdvözölhetjük. *) És ez jól van igy; nekünk *) Daczára a rendeletnek, egyesek, többnyire világiak házai kivilágittattak. Különösen a papnövelde két szárnya ezer meg ezer lámpa fényözönében ragyogott. A lycenmnak csak torony-terraszán láttunk darabig két bengáliai lángot. De ezek csak a napot jelezték, a nagyára, úgy halljuk, erősen készülnek. S z e r k.
