Eger - hetilap, 1865

1865-05-11 / 19. szám

165 nem úgy kell a dolgot helyesen kifejezni, hogy az 50,000 pfrt , dézsmaváltságból még kint van 10,000 pfrt, s ebből fog lehetni az iskolákra tett ajánlatot fedezni. Ne mondja senki, hogy ez szörszálhasogatás , mert állításunknak gyakorlati folyományai vannak. Ha ugyanis a kivetés az egész 50,000 pfrtra történt, ak­kor például Péter, ki a maga részletét befizette, többé e czim alatt nem terheltethetik; de viszont épen ez oknál fogva mindaz, mi a kivetett összegből oly hosszú idő alatt egyeseknél bevehe- tetlenné válhatott, veszve van, tehát nem lehet mondani, hogy az összeg sértetlenül áll! Már pedig ha csakugyan igy áll a do­log: akkor itt egy megrovásra méltó sajnos mulasztás, és igaz­ságtalan állapot forog fenn. Megrovásra méltó mulasztás, mert e halogatás által a teher, a baj, a kellemetlenség mintegy megörö- kittetik s bekövetkezvén, sőt mint szomorúan tapasztaljuk, mind­inkább sulyosodván felettünk a mostoha idők, anyagi viszonyok, a régi teher súlya mintegy kétszereztetik, s az újak, és nagyok mellett érezhetőbb lesz; és vájjon megvannak-e, és úgy vannak-e mindazok, kik ezelőtt 12 évvel fizetni tartoztak volna, még ma is, hogy bizton elmondhassuk, miként ez összeg nálok sértetlenül áll ? Sajnos is a mulasztás, mert ekként az adományozók szent szándéka, a ezélzott, szintén szent és fontos ügy kárával, legalább hosszú időre, meghiúsult. Végre igazságtalanságot is rejt e mu­lasztás, mert a közterhek teljesítésénél a nemfizetök hátraléka mindig igazságtalan a fizetők pontossága irányában; azonfelül a fenforgó esetben a megszabott összegnek mindenesetre ki kell kerülni; ki fogja tehát viselni azt, mi ily hosszú idő alatt többek­nél bevehetetlenné lehetett?! És mit mondjunk a mentségre, melylycl á polgármesteri nyilatkozat e mulasztást takargatni igyekszik: a „terhes időkre“ ? E mentség állhat a mostani polgár- mester hivataloskodásának utóbbi éveire, de nem áll átalán a kér­déses ügynek több mint egy évtizedre kiterjedő egész korsza­kára; az utóbbi időben divatossá vált köpeny, melylyel sok mindenféle hátramaradást fedezgetni szeretünk, „az ínség,“ sem­miesetre sem teríthető ki oly messze, hogy egy évtizedet befe­dezzen. . . . Azokban, miket Török S. ur a Fejérféle hagyatékról mond, legbecsesebb tudomásnak veszszük azt, mit a mondottakból kö­vetkeztetés utján kiokoskodunk, t. i. hogy bold. Fejér János vég rendelete végrehajtatott, a végrehajtók a számadást beadták, és * az átalános örökösnek, a dologháznak jutott hagyatéki részt a város kezelésére bocsátották. Már mi mégis nagy barátja lévén az evidentiának, a pol­gármester ur helyén ilyformán terjesztettük volna elő e dolgot: Néhai Fehér János ez. kanonok végrendeletének végrehaj­tói, e tisztökben eljárván, 18 . . év . . napján számadásukat bead­ták, mi megvizsgáltatván, a város tölök a dologbáznak jutott örökséget 18 . . év . . napján kezelése alá vette; átvett jelesen: I. mint tiszta hagyatéki maradványt: a) készpénzben ................................................................... b) kötelezőben stb ........................................................ e gyütt......................................... II. mint szaporodást: a) befizetett kamatból......................................................... b) hátralévő kamatban stb................................................... együtF..........................._.___■ ■ E zen összegből összesen .................................... 1- Betétetett a takarékpénztárba 18 . . év . . napján . . 2. Magánbirtokosnál teljes biztosíték mellett tőkésittetett 18 . . év . . napján........................................................................ 3 . kamatban hátravan 18 . . évtől — 18 . . évig stb . . összesen . ............................... Miután a tömeg állását ekként kimutattuk, akkor tettük volna abból a lehozást, miként a hagyomány biztos helyen elhe­lyezve, kellő gond mellett kezeltetik, olyképen jelesen, hogy a ka­matok pontosan bevétetvén, azonnal ismét tökésittetnek; és mi­ként másrészt az egész hagyomány oly csekély, hogy abból alig­ha foghat 50 év múlva is egy dologház kiépülhetni! így aztán a közönség meg volna nyugtatva, és legalább azt nyerné, hogy nem kötne többé vérmes reményeket olyasmihez, mi — legalább a kitű­zött czél nagyságához arányosítva — nem sokkal több a semmi­nél ... Ez különben egyes igénytelen véleményünk. Adja a jóságos Isten, hogy Eger, mely Török S. ur szerint j csak (?!) szép történeti múltján — például a török uralom napjain ! — merenghet, úgy használja fel a jelent, miszerint egykor a jólét és boldogság karjain megnyugodhassék ! Eger május 2. 1865. A „Szózat“ szerzője. Levelezés. Gyöngyös, május elején 1865. T. szerkesztő ur! Utoljára nyitok be az „Eger hasábjain — Gyöngyösről irt levelemmel, de megígérem, hogy Szabolcsban a regényes Nyírség körében sem fogok hallgatni, s engedné bár az Ég, hogy onnan mielőbb mennél kedves- és örvendetesebb hírekkel az országgyűlésről, követvá­lasztásról szolgálhassak. De ne ringassuk magunkat szép álmokban, hanem marad­junk a zordon jelenuél, mely habár itt-ott egy csekély fénypon­tot mutat is, de elég zivataros oldallal is bir. El nem hallgathatom t. i. azt, hogy május hava nagyon szomorúan köszöntött be Gyön­gyösre nézve: ugyanis 1-én és 2-án éjszakán át oly hideg volt, hogy a szőlőket majd egészen, a gyümölcsfáknak pedig tetemes részét a fagy tönkre tette. Bizony súlyosan nehezedik az Ur keze Gyöngyös népségére, mert ez már negyedik éve leszen, hogy a szőlő termése, mely úgyszólván egyedüli fentartási és élelemszerzö eszközét képezi lakosainak, kielégítő nem volt,- és e szerint is­mét nem leszen. — Eddig szorult idöviszonyok miatt temérdek az adóhátralékba ez új csapás egész terjedelmében szem elé tűnni fog, akkor valóban nem tudjuk, hogy él meg csak a mi népünk, nem — hogy miből fizetné adóját; azért a városi elöljáróság erélyes lépéseket teszen az illető pénzügyi hatóságoknál, hogy az illető adó részben vagy elengedtessék, vagy a befizetésre halasztási batáridő nyerethessék. E szomorú képről fordítsuk szemeinket más kecsegtetőbb és szebb jövőjű kezdeményezésre. Mint e lapokban már érintve volt, városunkban számos ügyszeretök tevékenysége folytán kath. legényegylet alakult, melynek alapszabályait kegyel mes érsekünk ő nagyméltósága főpásztori áldása mellett már meg­erősítette, és melyet aranymiséje emlékének e módon is megörö­kítésére, e folyó hó 28-án ünnepélyen megnyitnyi óhajtunk, azon reményben és biztos kilátással, hogy a t. ez. polgári hatóságok is maguk részéről e szent ügyet lehetőleg előmozditandják. Az egy­letnek elnöke, főt. Béla József prépost ur, ez érdemben személye­sen járt Egerben, és kötelességünknek tartjuk fáradozásainak eredményeit a legmélyebb köszönettel és hálával ezennel köztudo­másra juttatni. Az alakuló gyöngyösi kath. legényegyletre ke­gyesen ajándékoztak a következő ngos és főt. kanonok urak: Német Mihály 10 frtot, Stipula József 10 frtot, Len­gyel Miklós 10 frtot, Ferenczy Imre 5 frtot, Kovál- csik József 10 frtot, Perger János 10 frtot, S z ö g h y István 6 frtot, Pánthy Endre 5 frtot, összesen 66 frtot o. é. Azonkívül bírjuk Ígéretét több kanonok urnák, kik több­nyire távol és azért akadályozva valának, e szent czélra adákozásuk és pártfogásuk iránt. Főt. Vavrik János alespe- res és solymosi pleb. 10 frtot, főt. Béla József prépost elő legesen szintén 10 frtot ajánlottak, utóbbi azon Ígérettel, hogy évenkint tehetsége szerint segélyzendi az egyletet. A ezéhek ré­széről méltánylandó buzgósággal történnek az ajánlatok és aláírások, a segédek vetélkednek az aláírással, és ha az Isten áldását adandja, van alapos reményünk, hogy a gyöngyösi kath. legényegylet egyike lesz a legvirágzóbbaknak a szép magyar hazában. Végezetül nem hallgathatok a hevesmegyei gazdasági egye­sület általános közgyűléséről, mely e hó 4-én tartott. Az eddigi buzgó, és érdemdús elnök, és alelnököknek, kik a köztiszteletet és szeretetet méltán kivívták, újra megválasztatása után első leg­fontosabb végzése a közgyűlésnek az vala, hogy czimébe és alapszabályaiba a Jászságnak fölvételét egyhangúlag elhatá- rozá; azutáir nagy hazánkfia De ák Ferencz, valamint É r- kövy Adolf, Erdey Pá 1 és többen tiszteleti tagoknak vá­lasztattak. Végül elnök több ügy elintézése után azon örvende­tes tudósítást nyujtá, hogy a társulat további fönnállása eléggé biztosítva van a több mint 200 újonnan bejegyzett tag, és azon 400 frtot meghaladó követelés által, melylyel a társulatnak ré­szint tagjai, részint mások tartoznak. Koronájául elhatározó az egyesület, hogy miután a jelenlegi körülmények között a taka­rékpénztár fölállítása Gyöngyösön lehetetlenné vált, az újabban ajánlott népbankok eszméjét karolandja föl, és annak életbe­léptetése végett bizottmányt is nevezett ki. Az újabb találkozá­sig Isten velünk! Alföldy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom