Eger - hetilap, 1865

1865-04-13 / 15. szám

133 Miről a megnevezett honfiak, egyletek és bizottmá­nyok jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. Ezekután a k. bizottmány mind maga, mind az Ín­séggel küzdött megyebeli lakosok nevében hálás köszö­netét szavazott elnöklő íőispáni helytartó Földváry János urnák, köszönetéhez azon közösen osztott óhajt csatolá, hogy a mindenek Ura főispáni helytartó urat még számos éven át e megye és édes hazánk javára vezérelje és éltes­se! Mire lelkes éljenek hangozván, főispáni helytartó úr zárszóúl nyilvánitá, hogy miután örömmel tapasztalta azt, miszerint a közp. bizottmány működéseinél lelkes érde­keltséggel, odaadó buzgalommal s kitartó szorgalommal vön részt, elannyira, hogy azon legmagasb elismerést is, melyet az inség enyhítése körül tett szolgálatával 0 Felsé­génél kinyerni szerencsés volt, leginkább e bizottmány közreműködésének és támogatásának tulajdoníthatja, azért midőn a közp. bizottmányt feloszlatja, s feloszlottnak ki­jelenti, szent kötelességének ismeri, mind maga, mind e megye közönsége, de különösen az Ínségben szenvedett nép nevében, a bizottmánynak hálás köszönetét nyilvá­nítani. Mely előterjesztés után lelkes éljenzés között a jelen- voltak eloszolván, a közp. bizottmány működését végleg befejezé, mihez azon forró óhajunkat csatolhatjuk: engedje az ég, hogy hason tevékenységnek e téreni kifejtése min­denkorra nélkülözött és felesleges legyen! *) Kelt Egerben, april 2-án 1865. Turcsányi Sándor, megyei aljegyző, mint a feloszlott közp. bizottmány volt jegyzője. A Kaukázus népei. (Folytatás.) Az igy alakult nemzet ügyeit gyűléseiben tárgyalja, hol a rabszolgán kívül mindenki szólásszabadsággal bir. E gyülekezet előbb egyes tartományaira szorítkozva, ké­sőbb nagyobb kiterjedést nyert, s különösen a muszka elleni hadviselésre vonatkozó határozatai valamint az ösz- szes népre kötelező erővel birnak, úgy azok foganatosí­tása szükség esetében erőhatalommal is végrehajtatik. A követek, számra 100 — 200, egy szabad, fával kö­rülültetett térségen gyülekeznek, és nagyszámú, de álló nézőktől környezve, szalmaüléseiket elfoglalják. Az előbb- szólási jog a korosbaknak mások előtt fenn van tartva, s e keleti népnél csak a kiképzett, folyó nyelvű, eleven szó­noklat lehet hatásos. Mellőzve a törvényes tárgyalási modor ismertetését bűnvádi eseteknél, melyeknél a helyes bíráskodás kellékei félreismerhetlenűl feltalálhatók,áttérek czikkeim elején meg­ígért azon függetlenségi nyilatkozványra, mely Európá­hoz volt intézve. Kiindulási pont azon nyilatkozat, hogy a Kaukázus népei nem alattvalói Oroszországnak, sőt vele még béké­ben sincsenek, hanem évek hosszú sora óta vele harczot folytatnak. Megemlítvén, hogy egy pasa a muszka arany­nak Anapa kapuit megnyitá, elmondja, hogy ezután a tö­*) Mit a t. jegyző ur szerénysége elhallgatott, mi ide je­gyezzük : hogy a bizottmány Turcsányi Sándor megyei aljegyző urat, ki a bízott, ülések jegyzőkönyvét fáradhatlan szorgalommal s dicsérendő szabatossággal mindvégig vitte, főisp. helytartó ur kegyelmébe ajánlá: miként részére a nm. helytartótanácsnál illő jutalmat kieszközölni méltóztatnék. Ezen indítvány az elnöklő főisp. helytartó ur nézetével is találkozván, határozattá emel­tetett. S z e r k. rök zultánhoz hódoló követeket küldtek, kik egyszersmind segélyért folyamodtak, de hideg fogadtatásban részesültek. Azután Persiához, végre Mehemet Alihoz fordultak, min­den siker nélkül. E körülmények közt bízatott meg az országgyűlés, hogy leginkább azok kedvéért, kik a távol­ság miatt az ügyről tiszta tudomással nem birhatnak, az elviselhetlen orosz igát ecsetelje, s megmutassa, hogy az a közös emberiség szent hite, jó erkölcsei s boldogságának legnagyobb ellensége, — hogy az orosz tábornokok mily esküszegők, katonái mennyire kegyetlenek, s hogy tehát senki érdekében nem fekhetik, kivánni a cserkeszek eltör­lését, sőt inkább mindenki érdekében áll, nekik segélyök­re sietni. Ellenök most 100 ezer muszka küzd, ezek az ő leigázásuk után más népek ellen fognak harczolni. — „Hegyeink voltak Persia s Törökországnak előfalai, ha minket feladnak, e falak nyílt kapu lesznek, mely mind­kettőbe szabad bemenetelt nyit. Ezek a ház kulcsai, szor­galmasan elzárandók azok által, kik saját tűzhelyeiket vé­dik. Cserkesz vér foly a zultán ereiben, anyja Cirkassiá- ból való, ügyérei, tábornokai hasonlóképen. A zultán val­lásunk és törzsünk feje, ő bírja sziveinket, neki ajánljuk, mint vazalok, hűségünket. Mindezen kötelékekre nézve ótalom és segélyért folyamodunk, és ha ő saját gyermekeit, alattvalóit nem védelmezheti, emlékezzék a krimi tatá­rokra, kiknek utódai közöttünk vannak. E szavak figyelemre nem lőnek méltatva. Másként történt volna, ha a zultán tudja vala, mennyi szív és kard áll készen szolgálatára, ha megszűnik a muszkák barátja lenni. Mi jól tudjuk, hogy Oroszország nem egyedüli ha­talom a világon, tudjuk, hogy vannak az orosznál erősebb hatalmasságok, kik felsőbbségük daczára a kevésbbé művelt népeket oktatgatják, a gyöngét oltalmazzák, és sem az orosz­nak nem barátai, sem a zultánnak nem ellenei. — Anglia s Francziaország a föld első népei, nagyok, s erősek va­lónak már akkor is, midőn az oroszok kis csónakjaikon partjainkon kikötöttek, s az Azovi tengeren halászhatni, tő­lünk engedélyt nyertek. K. A. (Folyt, köv.) Levelezések. Erdőtelek, april 4. Tegnap reggel szokatlan zaj ébreszté föl álmaiból közsé­günk csend s nyugalomhoz szokott lakosait, — e napon tartatott meg az első országos vásár, mit életre való elöljáróink folyamo­dása következtében a n. m. kir. helytartótanács engedményezett. Feszült kebellel néztünk e nap elé, nem t udván a vidéknek minő részvétével találkozand az; azonban a legvérmesebb reményeket is felülhaladta a nagyszerű eredmény, oly roppant néptömeg gyűlt ez első vásárra, minőt — mint állítják — vidékünk kisebb s nagyobb mezővárosai egyikében sem lehetett eddig látni; — kitűnően kedvezett erre a kellemes és der ült tavaszi idő, a tete­mesen javúlt közlekedési utak, s azon körülmény, hogy még a tavaszi mezei munkák sem állottak be egészen. Temérdek ipa- rosezikkek özönlötték el a vásárt, a kereskedésnek minden ága a legnagyobb mérvben volt képviselve, faedények, szerszámfák leirhatlan bősége volt szemlélhető, marha- és lóvásárja pedig páratlannak mondható; azonban miként mostani időben minde­nütt, úgy itt is látható és érezhető vala a pénzszűke; legnagyobb kelendősége volt a borjas teheneknek és jármas ökröknek, jó tehenek 60—80, igás marhák 160—180 forinton keltek páronkint. Természetesen, mint ily alkalommal szokás, helypénzt ez első vásáron senki sem fizetett; a nép mulatságára szolgáló fenyüszál-mászás sem maradt el, széltől lengetve lógott a kilencz *

Next

/
Oldalképek
Tartalom