Eger - hetilap, 1864

1864-06-16 / 24. szám

187

Kedves kötelességünknek ismerjük, e helyen fölemlíteni a palotai István-telek ügyét is. E teleknek fölszerelésére a nm. m. kir. helytartótanács az orsz. alapból 10,000 frtot kegyeskedett megajánlani, e segély folyósitását azonban attól föltételezé, hogy ha a teljes fölszerelésre e 10,000 írton felül még szükséges összeg hazafiui adakozás utján cgybegyülend. A terv szerinti fölszerelésre megkivántató költségek összegyűjtése végett a gazdaközönséghez intézett szó nem hangzott el ugyan a pusztában, mert csakhamar 4583 frt 10 kr gyűlt össze ez üdvös czélra; a múlt évi aszályosság közbejöttével hazánkra sulyosodott csapás azonban éhezd honfitársaink Ínségének enyhitésére vevén igénybe minden könyörületességet, — óvakodtunk az istván-telki közkasznu vállalat érdekében további buz- ditással az országos nyomortól a közsegélyezésnek csak egy fillérét is elvonni. De az országos nyomor enyhültével, és — habár a súlyos csapás nyomai évekre kiható következéseiben még sokáig érezhetők lesznek is — a közelgő aratás által legalább pillanatnyira könnyebbülve, remélhetjük, hogy az egyesület a megkezdett gyűjtést több sikerrel folytathatja. Minthogy azonban már most is egy év veszett el, mig a jelen évet is az István-telek czéljául kitűzött közhasznú eszközlések hátramaradásával tétlenül elveszteni kár volna; másrészről pedig az István-telek teljes berendezésére fölvett 34,000 frtnyi összegből — tulajdonképi fölszerelésre, t. i. a gazdasághoz szükséges állatokra, az épületekre és eszközökre együtt 20,627 frt kívántatik, s ennek is nagyobb része mindenekelőtt az építkezésekbe lenne fektetendő, ezt pedig az eddig bejött adakozások a nm. m. kir. helytartótanács ajánlatával már is fedezik, — egyesületünk fölterjesztett kérelme folytán bizton remélhetjük, miszerint a nm. m. kir. helytartótanács az István-telek fölszerelésére megajánlott 10,000 írtnyi országos segély folyósítása által lehetővé teendi, hogy az egyesület a szükséges építkezéseket már ez évben, a nyár folytán megkezdhesse, s valószínűen még az őszig be is végezhesse.

Többrendbeli közérdekű tanácskozások folytak nevezetesen a közgazdasági szakosztály kebelében: az ausztriai birodalom és a német vámszövetség között életbeléptetni szándéklott vámtételi tervezetre, a vasúti árjegyzékek szabályozásaira, a köztakarékmagtárak állítására vonatkozólag, továbbá a repczetermelés és olajgyártás érdekében a petróleumra vetendő vám tárgyában, mely tanácskozásokra itt csak rámutatni kívántunk, hogy ha azok közül egyik vagy másik felett a terjedelmes szakosztályi véleményeket a t. közgyűlésnek netán felolvastatni tetszenék.

(Vége köveik.)

Fővárosi tudósítás.

Pest, junius 12-én.

Apest-losoncz-beszterczei vaspályatársulat f. hó 11-én reggeli 9 órakor tartotta közgyűlését a „Köztelken.“ Nagy érdekeltséggel várta mindenki e közgyűlést, miután azt hirlelték, hogy szerencsés pénzügyi szerződés folytán, a társulat elsőbbségi kötvényei kedvezően helyeztettek el. A közgyűlést Korizmics László ő mga nyitotta meg rövid elnöki beszéddel, melyben üdvözölvén a részvényeseket, kiemelte az akadályokat, melyekkel az igazgatóságnak meg kellett küzdenie. Ezután a fensőbb helyről megerősítve leérkezett alapszabályok olvastattak, s továbbá a kiküldött bizottmány jelentése a megkötött kölcsönről. E kölcsönt Schuler bécsi bankárház ajánlotta

föl 12 évre 6 millió frt erejéig, úgy hogy az első hat évben 6% fizetendő, a hetedik évtől kezdve pedig évenkint

900,000 frt törlesztetik. E kölcsön megkötésénél, úgy látszik, önkényesen járt el az igazgató választmány, mert olcsóbb kölcsönre nem birván vagy nem akarván várni, az igen is drágát hamarosan elfogadta. E kölcsön előnyös lehet a Schuler bankházra nézve, de a részvényesekre nézve nem, mert az árfolyam nem lesz előre meghatározva, s mind ennek, mind pedig a nagy összeghez aránylag magas hatos kamatnak alapos és észszerű okát az igazgató választmány nem adta. Nehány részvényes igyekezett ugyan szavát és aggodalmait érvényre emelni, különösen kiemelve azt is, hogy a társulat eredeti programm- jában hazai vasutat akart létesíteni, s most mégis tetemes idegen befolyást enged; de Reviczky Szever ur jónak látta e józan észrevételekre azt felelni, hogy azok ábrándok, pedig sokszor épen az ő nemzetgazdászati elvei és fogalmai kivihetlen ábrándok. — Sehuler-féle kölcsönnel ki lesz ugyan építve a pest-losoncz-beszterczei vasút, de a részvényesek nem Ígérhetnek maguknak valami fényes jövőt e vállalatnál.

Rendkívül fényes ünnepélyességgel ment végbe ma a pestvárosi főreáltanoda zászlójának fölszentelése hgpri- más ő emja által az egyetemi templomban. O eminentiája személyesen mutatta be a vérnélküli áldozatot, s a zászló fölszentelése után intő beszédet tartott az ifjúsághoz. Innét körmenettel a tanoda épületébe vonultak, hol énekek, a hittanár és igazgató beszédei közben történt meg a zászló átvétele a tanoda számára. — O emja a herczegprimás ezenfölül egész délelőtt a bérmálás szentségét osztotta ki.

A redout szép és monumentális épület, de egyes hibái mégis vannak, s az ízléssel épült akadémiai palota bizonyosan tulteend rajta. A redout falfestményi vázlatai már nagyban készülnek. Most azok közül a „Képző művész“ ismerteti Than Mór „Attila lakomáját“, mely különösen azon hatást festi, mit a dalnokok éneke tesz a királyra és környezetére. Kik látták, azt állítják, hogy Than Mór e művével és a „Tündér Ilonával“ a magyar festészet terén időszakot alkot, s nevét megörökítette. — Ormos Zsigmond pedig — ugyané lapban — az Eszterházi-kép- tár czélszerü fölállításáról és berendezéséről értekezik. A lapok sürgetik, hogy e fontos ügyben az akadémia bizottságot nevezzen ki szakértő férfiakból, kik közöl Ormos sem hiányozhatik, miután ő már igen jól ismeri az Esz- terházy-képtárt.

Azon eszme, hogy Pesten áru-bazar állíttassák, most létesüléséhez közeledik. Egy belga s itteni tőkepénzesekből álló társulat vállalkoznék erre, s már a szükséges helyiség megszerzésével foglalkozik; erre a „fehérhajó“ czimtí szálloda, s a kristóftéri és nagyhidutczai szomszédházak szemeltettek volna ki. Állítólag a vállalkozók már alkuba is bocsátkoztak az illető háztulajdonosokkal, s Pété n y i Otto ur, a losonczi pálya mérnöke, bízatott meg a helyiség fölmérésével.

A színházakban többféle újdonság. így a nemzeti színházban Szőllőssy-Niczky Róza asszony, kit már a népszínházból jól ismerünk, lépett föl először a „Tücsök“ névszerepében. Nem egészen neki való szerep ugyan, de azért tetszett, s szívesen látott vendég lesz továbbra is. A népszínházban pedig Karlitzky-Fleury k. a. a párizsi nagy opera „egyik“ elvirágzott ma- gántánezosnője lépett fel, ki ezelőtt tiz évvel szépen tánczolhatott. H. Á.

*