Eger - hetilap, 1864
1864-03-31 / 13. szám
98 bebizonyitott atyáskodó gondoskodását, legmagasb akarata folytón segély s jótéteményekben részesült kettős megyénk nevében O Felsége iránt hálás köszönetét nyilvánított, mely a közp. bizottmány „éljen“-ében viszhangozott. Ezután kir. biztos ur szóba hozta a tiszai állami át- metszési munkálatokat, kérvén a helytartó urat, ügy éltessen fel, hogy ott az élelem drága ne legyen, és hogy a munkások az őket illető dijak mennyiségéről tudomást nyerjenek. . . E dijak meg vannak határozva, és pedig egy köböl földért az első rétegben 1 frt 40 kr; — a második rétegben 1 frt 80 kr; — a harmadikban 2 frt 50 krjával. Ezután ő nsga tüzetesen megvizsgálta az eléje terjesztett hiv. táblákat és kimutatásokat és elismeré: hogy mind a főisp. h. t. ur, mind pedig a közp. biz. ezen fontos és nagyszerű tárgyban pontossággal és erélylyel járt el, és ezért nemcsak köszönetét mond; hanem felsőbb helyen is ez értelemben fog tenni jelentést, s fölkéri a bizottmányt, hogy ezen ember- s hazafi- társainkat érdeklő ügyben ezután is ily buzgón járjon el. Az egri városi inségsegélyző bizottmány £ hó 26-án Máriássy Gábor kanonok érseki helyettes elnöklete alatt, ngos Abonyi István, helytartósági tanácsos és kir. biztos s Földváry János íőispáni helytartó ő mlga jelenlétében, rendkívüli ülést tartott, melyben a kir. biztos ur küldetése főczélját előadván, felhivá a bizottmányt, hogy eddigi működéséről kimerítő jelentést tegyen, hogy az előa- dandók alapján azt a kir. helytartó ő excjának bejelenthesse, s 0 Felségének is legmagasb tudomására juttathassa. Különösen kiemelé ő nga azon királyi kegyességet, mely- lyel 0 Felsége az Ínségesek javára mindazt elrendelni méltóztatott, mit a kincstár sokfelé igénybe vett erei lehetségessé tettek. Kiemelé továbbá, hogy mily emberbaráti készséggel járultak a hazai szükölködők segélyezéséhez nemcsak az osztrák birodalom lakosai, hanem a távol külföld is, fölemlítvén, hogy Angliából p. 50,000 s Helvécziából is több ezer ezüstforint küldetett, mint egyesek könyöradománya, hazánk szükölködői javára. Végül fólhivta ő nsga a bizottmányt, hogy a rendelkezése alatti pénz- és élelmi készlettel akként bánjék, hogy a mennyire csak lehet, egyetlen munkaképtelen Ínséges se maradjon segély nélkül, a segélyalap azonban munkaképesek segélyezése által ideje előtt ki ne merittessék, mivel a segély - összegek tetemes szaporodása már jövőre alig várható. Ezután a bizottmány rendes elnöke rögtönzött, ékes és részletes előadásában mindenekelőtt a kir. biztos ő nsgát a bizottmány nevében üdvözölvén, azon örvendetes hatást tünteté elő, melyet a m. kormánynak U Felsége parancsára az inségügyben tett intézkedései, úgy a bel- és külföldi testületek és egyesek könyöradományai a haza minden érzékeny lakosára gyakoroltak; miért is O Felségének a bizottmány s az egri Ínségesek nevében legalázatosabb háláját kifejezni, s valamint a m. kormánynak, úgy a segélyző testületek és egyeseknek is hálás köszönetét mondani kedves kötelességének tartó. Ezután felolvastatott a bizottmány működésének az elnök ur által Írásba foglalt rövid vázlata, mely a bizottmány elveit, eljárását s az eddig nyújtott segélyezést ki- meritőleg kiderítvén, a kir. biztos ur teljes megelégedésével találkozott. A kir. biztos ur azon kérdésére: hogy a csekélyebb értékű fekvőséggel biró szegényebbek számára a kormánytól nyert 8000 frt kölcsön mily elvek szerint osztatott ki a szegények közt ? a bizottmányi alelnök előadá, hogy e tárgy nem a bizottmány köréhez tartozik ugyan, mivel e czélra külön bizottmány alakíttatott, melynek jelentéséből azonban kiderül, hogy a 8000 frtnyi kölcsönösszegből 1039 család nyert segélyezést, úgy hogy az egyes családok 5 — 20 frtnyi kölcsönökben részesítettek. A kir. biztos ur továbbá abbeli óhajtását fejezé ki, hogy a városi Ínségesek részére újabban utalványozott 4000 frtnyi kölcsönalapból legalább 1000 frt azon czél- ból tartassák vissza, hogy az aratásig netalán előfordulható kedvezőtlenebb esetek beálltával a bizottmány segélyalappal rendelkezhessék; s hogy a legközelebb kiosztandó 4000, illetőleg a tartalékalap levontával 3000 ftnyi kölcsönalapból különösen a szegényebb mesterembereket ki- vánná segítve látni, olyanokat is, kik fekvőséggel ugyan nem birnak, de kiknek szorgalma és becsületessége biztosítékot s alapos reményt nyújt arra, hogy a nyert kölcsönöket keresetökből visszafizetni képesek is, hajlandók is lesznek. Végül ő nsga a bizottmány eljárásávali megelégedését, s annak a kormány nevében is köszönetét nyilvánítván és további kitartásra buzditván, elnök ur az ülést befej ezé. A felolvasott kimutatásból kiderült, hogy a bizottmány febr. 2-tól márcz. 23-ig 12,566 tagból álló 4652 ínséges család közt 44,554 font kenyeret osztatott ki, s hogy márcz. 26-án vagyoni állapota következő volt: Begyült készpénzben: a városi egyes adakozásokból . . . . 651 frt 59 kr. a pesti női bazártól ............................... 200 „ — „ L évay Sándor ez. püspök úrtól. . . . 100 „ — „ a hevesmegyei gazdasági egyesülettől. . 50 „ — „ a hevesmegyei takarékpénztártól ... 25 „ — „ a gyermek-ének- és szavalati előadásból . 100 „ — „ a megyei központi bizottmánytól . . . 195 „ — „ élelmiszerek megváltása s eladásából . . 98 „ 28 „ Összesen 1419 frt 87 kr. Gabona begyült: magánadományok utján .....................48 kila, a megyei központi bizottmánytól nyertünk 320 „ Összesen. 368 kila. Kiadások: lisztre kiadatott.......................................... 574 frt 12 kr. gabonaőrlésért................................................40 „ — „ a sütőmestereknek.................................... 263 „ 60 „ élel mezési jegyek készítéséért .... 14 „ 28 „ Összesen: 892 „ — „ Gabona felhasználtatott márcz. 23-ig 339 kila, úgy hogy a bizottmány jelenleg csak 527 frt 87 kr készpénz- s 29 kila gabonakészletről rendelkezik, de értesült, hogy a megyei központi bizottmány újabban megint 100 p. mérő rozsot utalványozott, melyet azonban még át nem vehetett. Eger, 1864. márcz. 28. Dr. Albert Ferencz, bizottmányi jegyző. Orosz viszonyok. III. Panszlavismus. A rendszer ezen átalánositásának természetes sugárzású kifolyása volt a panszlavismus, vagy is minden szláv törzsnek egy rendszerben, egy fő alatt egyesítése. Ez egyesítési eszme, — úgy hitetnék el annak terjesztői — ha létesülhet, az elvesztett független önkormányzatért az Orosz
