Eger - hetilap, 1864
1864-03-24 / 12. szám
91 portugál „ . . 6 n 6 n szanszkrit könyv . 1 n 1 n spanyol könyv . . 27 11 62 n svéd „ . . 4 11 4 n szerb „ 20 11 20 n syriai „ . . 4 n 4 t) török „ . . 7 r> 11 ii tót „ . . 21 ii 34 ii valéz „ 2 11 2 11 zend „ 1 n 1 n és igy könyvtárunkban 38 nyelv van képviselve, azonkívül birjuk a miatyánkot 625 nyelven és tájejtésen nyomtatva. Mi már most a tudományok egyes osztályait, főszakait illeti, a katholika hittudomány, a bibliai tanulmányok, az ó- és ujabbkori remekírók és nyelvészet, továbbá az egyházi és polgári jogtan és a történelmi tudományok vannak legjobban képviselve, s ezt természetesnek fogjuk találni, ha fontolóra veszszük, miszerint könyvtárunk rendeltetése főleg abban áll, hogy az egri érsekmegyei növendékpapságnak s az egri lyceumban tanuló ifjaknak alapos kiképeztetését elősegítse, tehát iskolai czé- loknak feleljen meg; de azonkívül a megyei lelkész uraknak, az Egerben lakó kanonok, egyházi és világi tanár uraknak s az egri értelmiségnek, mely jobbadán a jogi, történelmi és szépirodalmi tanulmányokat kedveli, szellemi tárházul szolgáljon. A természetrajz, a legujabbkori földrajz és államisme, meg az ipartan kevésbbé vannak képviselve, leggyérebben pedig a természet- és mennyiségtannak számos szakai; azonban kétséget sem szenved, miként mostani érsek urunk ő nmlgának a tudományok összeségére kiterjedő lelkes rokonszenve és ritka bőkezűsége által, e hiány is rövid idő alatt pótolva lesz. Annyi már mostanig is történt, hogy az imént elősorolt tudományok főszakai is legalább nehány uj jeles munka által vannak képviselve. Mi pedig a magyar könyvek számát illeti, főpásztor urunk ő nmlgának a hazai irodalom iránt táplált kitűnő szeretete és nagylelkű pártolása könyvtárunk jelenlegi állásából is kiderül: mert mig a magyar irodalom könyvtárunkban eredetileg csak 251 kötetbe foglalt 224 munka által volt képviselve, most benne már 5382 kötetbe foglalt 4077 magyar munkát számlálunk. Valamint minden nagyobb könyvtárban, úgy a mienkben sem hiányzanak az azonegy kiadás többes példányai. Számuk 1020 munkára rúg, 1300 kötetben, de ezeket a könyvtár létszámának összeállításából kihagytam, még pedig azon oknál fogva, mivel ezek részint az érsek- megyei plébániákon található könyvgyűjtemények növesztésére, részint pedig hazánk egyes tudományos testületéi vagy nagyérdemű jeles tudósai számára csere- vagy ajándéktárgyul szánvák, a mint hogy felerésze ily czélokra már is felhasználtatott. A többes példányok mellett vannak csonka m u n- kák is. Számuk az egész könyvszámnak majdnem 2 száz- tólijára rúg. Vannak köztök eredetileg csonka munkák, vagyis olyanok, melyek egészen soha meg nem jelentek, továbbá olyanok, melyeknek kezdete igen, de folytatása meg nem rendeltetett, és végre olyanok, melyeknek egyes kötetei, letűnt időkben, vigyázatlan kikölcsönzés, sőt fájdalom ! lelkiismeretlen elidegenités által is elvesztek: mert nehány évtized előtt a könyvtárnál oly szolga volt alkalmazva, ki az enyém és tiedrőli fogalom iránt magával tisztában nem lévén, a könyvtárt tetemesen megkárosította, mit annál könnyebben tehetett, mert a könyvek jelentékeny része még lajstromozva nem volt. Könyvtárunkban a régi nyomtatvány is meglehetős számmal van meg. Régi nyomtatványok alatt azon könyveket értjük, melyek a könyvnyomtatás feltalálásától számitva a 16-dik évszázad végéig jelentek meg. Ezek közt megint azok, melyek 1440-től 1500-ig megjelentek, az úgynevezett ősnyomatokat (ex incunabulis) képezik. Ezek száma könyvtárunkban aránylag nem nagy, a régi nyomtatványok száma azonban mégis elég jelentékeny, mert az egész könyvgyűjteménynek 6 száztólijára megy. Könyveink nyelv szerint rendezett kimutatásából végre kiderül, hogy a latin könyvek száma a más nyelveken írottakét jóval túlhaladja, de e körülmény elveszti fel- tünőségét, ha emlékezni akarunk, hogy a latin nyelv sok századon át mindenütt, hazánkban pedig egészen a mostani század kezdetéig a tudósok főnyelve vala. (Folyt, követk.) Dr. Albert Ferencz. Orosz viszonyok. II. Központositás. (Vége.) Ne felejtkezzünk meg a kozákokról, ők is meglátogattak bennünket. A gebelovakon portyázó s nem huszár- csinnal öltözött kozák az ős múltban független alkotmánynyal birt, mit ki egyszer megizlelt, nem könnyen felejt. Fájdalom, e kiváltságok és jogok I. Péter, azután II. Katalin uralkodása alatt a kozák öltönyekint megszűkittettek. Miklós czár trónraléptekor bizonyos adónem behozatala a kozákoknál nagy ellenszenvre talált, s a kormány ebbeli rendeletét vissza is vonta, de 1837-ben a régi alkotmány végső lebegő foszlányai is letépettek : az egész kormányzat nagy-orosz mintára szerveztetett, s a lakosságnál az osztályelkülönitések is e szerint hozattak be. E végfelmentés az alkotmánytól szokottnál nagyobb elégedetlenséget okozott köztök, minek folytán 1838-ban szokottnál nagyobb hadsereg jelent meg a Kaukázusban, az ukáz értelmét szuronyokkal megmagyarázandó. Vallásokra nézve ők roskolnik, vagyis Galletti szerint görögegyházi ó-hi- tííek, erkölcsük, öltözetük egészen más, mint a hóditóé, s nem tudnak az orosz formákkal megbarátkozni. Az 1837- diki ukáz a jogegyenlőséget rájok nézve is kimondta, mi abból áll, hogy ezután a dóni kozákok is élethosszanti katonáskodásra, és Szibériába hurczoltatásra képesittetnek. De e mohó jogélvezet oly szarvakat adott, hogy a czár 1838-ban a kaukázusi sereghez küldte őket, honnét az egymást érő szökés és fegyelmetlenségi kihágások vissza- hivatásukat csakhamar szükségessé tették. Leikök a régi szép idők emlékein mereng, mikor még apáik szabadon harczolva védték tűzhelyeiket, s ha egy Stanko Raczint egy Pugacsevet szülne az idő méhe, e portyázó sereg az orosz kormánynak még több gondot adna. Forduljunk a szegény lengyelekhez. Az orosz kormány a nyert győzelmet nemzetpusztitó eszközzé, s diadal- tropheáit e hős nemzet sirjánál gyász zászlókká alakította. 1832. febr. 14-én kelt manifestuma a bécsi szerződés által biztosított alkotmányt egy tollvonással megsemmisítette, s miként I. Péter a meghódított svédekkel, úgy bánt száz és több év lefolyta után Miklós czár a lengyelekkel. Ka*
