Eger - hetilap, 1864

1864-03-24 / 12. szám

II. évi folyam. 12. szám. Márczius 24-én 1804, Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. m Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Klófizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi ny o m d a i r o d áj a, — Jentsch Ootlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenlcl Berndt könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Pop lan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás az „E G E R“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. A jelen évnegyed vége közeledvén, felkérjük évne- gyedes t. előfizetőinket, hogy előfizetéseiket minélelőbb megujitani szíveskedjenek, bogy lapunkat fönnakadás nél­kül küldbessük. Előfizetési föltételek: Félévre.........................................2 frt 50 kr. N egyedévre....................................1 »> 30 „ Az „EGER“ kiadó-hivatala. (Lyceumi könyvnyomda.) Örökzöldek Rajner Károly püspök sírján. IV. Rajnernak végrendelete több szakaszra oszlik, melyek bár egymással rokonok, de egyes szakaszok pontjai külön czélok felé gravitálnak, egy-egy eszmét képviselnek, me­lyek az elhunytnak magas szellemét más-más oldalról vi­lágítják meg. Már kiemeltük a népnevelésre s felsőbb iskolákra tett gazdag alapítványait, hogyan hagyhatta volna ki akkor, midőn javait szerettei között felosztá, az egyházat, lelké­nek eme isteni eszményét, melynek ő fogytig hű fia s buzgó munkása volt! — Jól tudta ő, hogy vagyonára, melyet az egyháztól nyert, az egyház is méltán számot tart; azért azon 14,000 frton felül, melyet még életében az egri főtemplom építésére adott, e templom pénztárának még 1000 frtot és tömege kamataiból hat éven át éven- kint 600 irtot rendelt kiadatni; a hat év eltelte után pé­pig ezen összeget, más 600 írttal bővitve, a védur nélküli egyházakra kivánta átíratni; szintén az egri megyében évenkint 600 frtot rendelt a véduratlan paplakok javítá­sára, s az egri főkáptalan jószágain levő templomok részére 400 frtot. A stomfai templomra is 100 frtot hagyomá­nyozott. E szakaszba tartoznak azon szép összegek is, miket egyes parochiákra rendelt. így a kassa-megyei szűk jövedelmű lelkészek fölsegélésére 2000, Csalóközben a püspöki lel­késznek 200 frtot, ugyanannyit a csicsóinak is. Az egri megyében tizenkét szegényebb állású lelkipásztornak (58 frt 20 kr-jával) 700 frtot rendelt évenkint segélyül kia­datni. Továbbá a kassai apáczazárdának 500, és a szé- csenyi ferenczeseknek 100 frtot hagyott. Az egyház java volt Rajner lelke előtt, midőn a pap­növeldékre is jótéteményeit kiárasztá. Ezekből nyeri az Ur szőleje munkásait, kell, hogy ezek mindazon eszközök­kel bőven fölszerelve legyenek, melyek növendékei kiké- peztetésére a kor igényei s hivatásuk szerint megkíván­tainak, ezért az egri seminariumra400, — a kassaira 1000, a pozsonyi sz. Imréről nevezett kisebb növeldére 1000 frtnyi tőkéket alapított. Nem feledkezett ő meg elaggott paptársairól sem. Az élet nem mindig jutalmaz aránylag, s azokra nézve, kik egy munka s érdemek között lefutott pálya végén segélyre szorulnak, a részvét, segély és ápo­lás kétszeresen jóltevő, azért az egri, kassai, esztergomi érdemült papok intézeteinek külön-kiilön 1000 frtot ha­gyományozott. — Ügy az egri megyei alapítványi pénz­tár 1000, a kassai is 2000 frtnyi tőkét örökölt utána. Rajner figyelme és szeretete kiterjedt a kéz- s föld- müvesosztályra is. Az érdemes szegényen segiteni, a szor­galomnak eszközt nyújtani az előmenetelre, s ifjat öreget a jóra serkenteni vágyván lelke, következő alapítványokat tett: 1) A főkáptalan jószágain jutalmul a szegény sorsú, jelesebb fi- és leány-növendékek ruházatára évenkint 200 frtot. 2) Három szegény egri iparosnak, kik jó keresz­tények, dolgosak és józanak, de szegénységök miatt mes­terségüket kellőleg nem űzhetik, száz-száz forintjával min­den évben = 300 frt. 3) Hat szegény, gyámol és keresetnélküli özvegy- asszonynak, kik közöl 3 az iparososztályból 60 írtjával, 3 pedig a földművesek közöl 40 írtjával kapjon évenkint. 4) Hogy a fiatalság jóra buzdittassék, egy jegyes pár­nak a polgárok közöl 100, és két házasulandó párnak a földművesek közöl ötven-ötven frt adassák évenkint. 5) Az egri főkáptalan birtokain két fiatal párnak, kik magukat az isteniszolgálat látogatásában, józan és tiszta életben s munkásságban kitüntetik, 50 írtjával 100 frtot rendelt. Valóban mély, keresztény bölcseséggel választott eszmék ezek, melyek a nép erkölcsi és anyagi emelésére jóltevőleg hatnak, s a dicsőültnek nevét örök fényben és áldásban fogják fentartani a nép között! Végre elősoroljuk azon vegyes rovatot, melyben ő különféle czélok s intézetekről ekkép intézkedett: 1) Az egri főkáptalan azon volt jobbágyainak fölse­gélésére, kik szegénységök miatt törvényes adójukat fizetni nem képesek, nehogy másoknak terhére legyenek, évenkint más-más két helységnek, tiz évig 400 frtot. „Az ő verítékük után — mond az alapitó — nyertük volt jövedelmeinket, vegyék hát tőlünk is elismerésünk némi jeleit.“ 2) Az egri szegényintézetnek 400 frtot. 3) Az egri városi kórháznak 400 frtot. 4) Az egri főkáptalan szegény (volt) jobbágyainak kiosztásul 480 frtot. 5) A süketnémák intézetének Váczon 200 frtot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom