Eger - hetilap, 1864
1864-03-10 / 10. szám
75 lapokat kell kivennie és megsemmisitenie, [hogy a könyvvel együtt annak emléke is eltűnjék. S mindezen megfontolások birtak engem arra, hogy a bekötött könyvjegyzékek mellett maradjak. A gróf Eszterházy Károly néhai püspök ur idejéből származó könyvgyűjtemény 20,293 kötetbefoglalt 13,879 munkából áll. E könyvtömeg akkép van elrakva, hogy a főterem alsó részében fölállított 16 szekrényben 6182 kötetbe foglalt 2787 munka áll. A karzaton találtató 19 szekrényben 6659 kötetbe foglalt 5375 munka van fölállítva, a balra eső mellékszobában 8 szekrényben 5118 kötetbe foglalt 3889 munka, a jobb oldalú mellékszobában 3 szekrényben 2334 kötetbe foglalt 1828 munka. Végre helyhiány miatt az olvasószobában is 19 kötetbe foglalt 16 munkát valék kénytelen elrakni. Szakra nézve e könyvek következőleg oszlanak fel, van : 1) *) hittudományi könyv : 4148 munka 5493 kötet 2)jogtani 11 2414 n 2957 n 3) orvostani 11 514 11 567 n 4) történelmi 11 2525 n 4804 n 5) bölcsészeti n 1426 n 1963 ii 6) nyelvészeti n 2682 n 4042 ff 7) vegyes tartalmú n 170 n 467 ii 8) ritkább nyelv. Írott 11 135 ii 187 ii Ezek közt van : kézirat 115 munka, 130 kötetben, bölcső-, vagyis ősnyomat: 43 munka, 47 kötet, ritkább nyelveken Írott: 135 munka, 187 kötetben. Nyelvileg tekintve e könyvtömeget, 30-fóle nyelvvel találkozunk, ugyanis van: latin nyelven írott könyv: 8971 munka 11711 kötet magyar n n n 224 n 251 11 német ii n n 2498 n 3329 11 franczia n n ii 1238 n 3498 11 olasz n rí n 662 ii 1149 11 angol n n n 50 ii 52 11 aethiop n n n 1 n 1 r> arab n ii n 1 ii 1 n cseh n n n 9 ii 12 n dal mát n n n 1 ii 1 n dán n ii ii 2 n 2 ii fiamhoni n n n 6 n 10 ii gael n n n 3 n 3 ii görög ii ii n 81 n 89 n gót n n ii 3 n 3 n héber ii ii n 12 ii 14 ii izlandi n 11 n 1 ii 1 ii kaledon n n n 2 n 2 n lengyel n n n 4 n 4 n oláh n n n 2 n 2 ii orosz n n 71 47 n 61 n perzsa n n n 4 ii 3 ii portugál n n n 3 n 3 n spanyol ii n n 17 n 51 ii svéd n ii n 2 ii 2 ii szerb ii n n 19 n 19 71 syriai n n ii 1 n 1 n török r> n n 5 ii 8 ii tót ii n n 8 n 8 n valézi ii n n 2 ii 2 n *) A szakok az egyetemeknél a itt átalános értelemben veendők, úgy a i tudománykarok felállitvák. mint Megbocsát a tisztelt olvasó, hogy gróf Eszterházy püspök iránti kegyeletből a tőle származó könyvek előso- rolásában részletekbe bocsátkozom. Szembetűnő, mily csekély arányban van képviselve a magyar irodalom, de tekintve állapotját gróf Eszterházy idejében, s azon körülményt, hogy akkor még hazánk tudósai nagyobb része a latin nyelvvel élt, a könyvgyűjteményt pedig jobbadán külföldről szereztette, a kiemelt tény kevésbbé föltlinővé válik és természetes magyarázatát nyeri. Dr. Albert Ferencz. (Folyt, követk.) Fővárosi tudósítás. Pesten, márczius 6-án. Ma tartatik a múlt levelemben is említett műkedvelők hangversenye az alföldi szlikölködők javára, s minthogy a részvét oly nagy, hogy a fővárosi közönség nagyobb része helyet nem kaphatott, ugyanezen hangverseny 8-án ismételteim fog. Mint halljuk, az előkelők jótékony színi előadásokra is készülnek, melyeket a nagyhét folytán a nemzeti színpadon tartanak. Az urhölgyeket Prie 11 e Kornélia asszony, az urakat Szerdahelyi Kálmán tanitják. Eszmelánczolat folytán még egy hangversenyt említhetek meg, mely a maga nemében első. Liszt Ferencz- ről írják Rómából, hogy közel egy év óta a világtól visszavonulva a Mario hegyen a domonkosok kolostorában él. Többnyjre csak egyházi zenét ir. A Péterfilléreket ő már azelőtt 20,000 frankkal szaporitá, most pedig fogadása daczára, hogy többé nyilvánosan játszani nem fog, ugyancsak a Péterfillérek javára hangversenyt fog rendezni, melynek egész programmja két, általa eljátszandó zongoraműből állana. E hangversenyben Állítólag a Rómában időző or- leansi püspök Dupanloup és Guidi cardinalis beszédekkel működnének közre. A belépti díj: két Napoleon-arany. Az emberiséget három osztályra lehet osztani. Az első a jelennek, a második a jövőnek, a harmadik pedig mindkettőnek egyszerre él. Az első önmagának és a világ kéjeinek rabszolgája: a másik fösvényhez hasonlít, ki kincseket gyűjt, nem gondolva meg azt, hogy dőreség szegényül élni azért, hogy az ember gazdagon halhasson meg: a harmadik végre elfogadja, mit a napok adnak, mérsékelten élvez, de a jövőre is tesz el valamit; vesz és ad, mulat és nélkülöz, hánat és irigység nélkül. Az elsőt és másodikat megvetjük, egyedül a harmadik tartja meg a kellő közepet, ez tudja, hogy az élet csak átmenete földi létünknek, s hogy a czél a lelki örökségre van kitűzve: örül a jelennek, de a jövendőnek is él. Igen bajos volna meghatározni, hogy melyik osztályhoz tartozik tulajdonképen fővárosunk népe: úgy hiszem, tökéletesen egyikhez sem, hanem bizonyos juste mileu-t képez mindnyája közt, olyanfélét, mely mindegyik résznek í gyöngébb oldalával tart. Pest még ötödrészben sem az, — mondá igen helyesen egy külföldi utazó, — milyennek, helyzeténél fogva, egy 12 milliónyi lakosságú ország fővárosának lennie kellene. Aristocratiájának egy része csak most kezdi kiadásai tömegét a város körében tartani, s igy Pest jelenlegi állapotát majdnem egyedül s kizárólag polgárainak köszönheti. A pazarlás és luxus, ez épitői és fentartói a nagy városoknak, még keveset adóztak Pest emelkedésére. Az inség-bazárra , mely alföldi szűkölködőink számára oly szépen jövedelmezett, még mindig jonek utóla*
