Eger - hetilap, 1864
1864-12-29 / 52. szám
434 a a szerénység, hogy azokat ide Írjam, annyit mégis meg- emlithetek, hogy a régibb fegyelem alatt nevelt idős iparos most szánalommal tekint a fegyelem alól kivont, sat- nyuló fiatalságra. A szabad-iparrendszerről tett megjegyzéseimet is csak azzal zárom be, hogy a kik csak papiroson tanultak vagy olvastak ilyenekről, azok azt csakis úgy tudják, mint eléjök íratott, de mi, kik annak gyakorlatában vagyunk, látjuk egyiknek-másiknak hasznos vagy káros következményeit, és igy maradjanak a czéhek régibb patriarchalis modorukban, nem fognak azok soha az édes hazának kárára lenni, rriig más országokban a szabad-iparosok és gyári munkások mindenkor saturálva vannak forradalmi anyagokkal. Es igy végre, midőn a szabad-iparrendszernek káros hatásait és árnyoldalait itt-ott mutogattam, egyúttal szivére kötöm a tisztelt olvasónak, elfogulatlanul bírálja meg, s tegye Ítéletét a felebaráti szeretet mérlegébe, vájjon melyik hoz több áldást és jólétet sok családra: a tőzsérek kapzsisága-e, kik minél több kincset gyűjtöttek, annál szom- jasahbak? avagy országszerte sok ezer józan és fedhetetlen életű munkás iparos hálája, kik azt a mindennapi kenyérért ártatlan családjaikkal mondják, és rebegik el naponkint? s kik tán hazájukhoz is hivebbek amazoknál? Bársony János, lakatosmester. Levelezések. Miskolcz. decz. 19. T. szerkesztő ur ! Szándékom volt a vidéki levelezös,égről visszavonulni, annál is inkább, mert helyettem egy fiatal, tüzrőlpattant levente csapott fel e tisztre, a mint azt az „Eger“ több száma eléggé mutatja; mindazáltal még sem hagyhatom el egészen; hanem mint a nyugalomba lépett színésznek, midőn társaival találkozik, kedvesen esik, olykor-olykor velők fellépni a színpad sikamlós deszkáin : úgy nekem is néba-néba, daczára hogy más levelező van— meglehetősen esik az „Eger“- be nehány sort társadalmi életünkről firkantani.— Tegnap decz. 18-án, amint becses lapja múlt számában jelezé, tek. Boro- veczky Mihály ur, csakugyan megtartá ügyvédi jubilaeu- mát. Derek, vallásos egyénhez illőleg, 9 órakor fényes vendégkoszorú környezetében jelent meg, a mindszenti egyházban Istennek hálákat adni a vett jókért és a hosszú élet kegyelméért. Mely alkalommal főt. Beller József esperes és plébános, előbb az ünnepély hőséhez jeles alkalmi beszédet mondván, aztán pedig papi segédlet mellett a „Tedeumot“ elénekelvén, mutató be a végnélküli áldozatot a Mindenhatónak. Nem hiába jubiláltunk, mint a vallásos múlt gyermeke Istennel kezdé meg 1814-ben, s ugyanazzal akará bevégezni 1864-ben nyilvános pályáját; ellenkezőleg korunk fiaival, kik, ugylátszik, az Istent egészen kihagyják a számításból. Ebédre 40 teritékü dús asztal fogadta a nagyobb részt pályatársaiból álló vendégeket. Megható volt az ünnep hősének mindjárt az ebéd kezdetén pályatársaihoz intézett szózatját hallani, melyben végigmenvén élete főbb mozzanatain, megemlítvén, hogy esküje — és az ország alkotmányához mindig bü vala, végre azzal fejezé be elérzékenyülten beszédét, hogy nem szeretne addig meghalni, mig a nyolcz század zivatarjai között épen megmaradt ősi alkotmányunk nem leend eredeti épségében helyreállítva. Mit, hogy lelkes éljenzések követtek, mondanom sem kell. Ezután tek. Yadnay Lajos ur az ügyvédi kar nevében mondott gyönyörű toasztot az öregur egészségére, melyet az üdvkivánatok hosszú sora kisért. Mi is, kik szerencsések valánk vendégszerető asztalához meghivatni, azzal zárjuk be levelünket, hogy hallgassa meg a jó Isten kérését, tartsa meg őt még sokáig övéinek és tisztelőinek örömére, és teljesedjék hő kívánsága, mely minden magyar legszentebb óhajtása, hogy a megszüntetett alkotmányosság hajnala mennél hamarább virradjon fel hazánkra ! *) Sajó. *) Az egri ügyvédi kar is képviselve volt ez ünnepélyen Csiky Gyula, Csi- ky Sándor, Kósa György, Szuhányi János és Ury József urak által. Szuhányi ur az ünnepély hősére a következő felköszöntést mondá : „Azon magasabb fokú örömben, melyet jelen ritka és annál becsesebb értékű ünnepélyes alkalom nyújt a léleknek, nem egyedül azok osztoznak, kiknek ezen megjelenhetni mód és alkalom jutott, hanam osztoznak abban mindazon ro- konlelküek is, kik csak távolban vehetnek abban részt szivben és lélekben. Engem, kit ezen nagybecsű ünnepélybeni részvételre, az ünnepelt férfiúnak szives meghívásán felül, egyéb kedves kötelékek is vonzottak, a szomszéd Eger város ügyvédi karának több tagjai azon szívesen fogadott kötelességgel tiszteltek meg, hogy hozzam el a távolból üdvözletüket, s fejezzem ki legbensőbb részvétüket azon tisztelt kartárs iránt, kihez ugyan közelebbi ismeretség nem köti őket, kiben azonban, eltekintve ebbeli meggyőződésüktől, ezen tisztelt szomszédmegye és város ügyvédi kara egyik legraéltóbb tagját ismerik fel már, csak azért is, mivel a gondviselés életpályáját ily ritka emlékű időponttal áldotta meg. Abban, hogy ezen tisztelt férfiú kitűnő érdemeit, értelmének, szivének, s jellemének tulajdonait elősorolhassam, gátol az ö személyes jelenléte, s igy szerénysége, hallgatást igenyel ott, hol a szólás annyira indokolt leendne. A szólásszabadságnak tehát ezen tiszteletreméltó korlátozása mellett engedje ezen tisztelt férfiú csak annyit fejezni ki, mikép ö a közpolgári életnek azon egyik kitűnő feladatát, hogy a jogtárén legyen hű őre a jognak és igazságnak, feddhetlen becsületességgel, buzgó odaadással, sokszor önmegtagadással, de mindenkor teljes készséggel töltötte be, hogy minden körülmények között hü ápolója volt a fenyegetett vagy megtámadott jognak és igazságnak, s hogy számosak hálájára tette magát érdemessé épen úgy, * mint a kitűnő orvos, ki ápolja, őrzi és megmenti az életet. — Fogadja tehát ezen tisztelt férfiú távollevő ügyvédtársainak is ezen ritka becsű emlékünnep feletti I legbensőbb részvétüket, fogadja azoknak azon hő óhajtásukat, hogy terjeszsze a gondviselés életpályáját az emberi létnek még számos éveire, hogy legyen minden időben családjának öröme, ezen tisztelt megye és város ügyvédi karának egyik legméltóbb dísze, legyen bármily helyzetben hü őre a jognak és igazságnak, s minden időkben feddhetlen hűségű fia a nemzetnek és a hazának !u S z e r k. T A R C Z A. Az üstökösökről. (Vege.) A milyen könnyű jelenleg, különböző három vagy több napon intézett három észleletből egy üstökös pályájának elöleges pályaelemeit kiszámítani, ép oly nehéz és időrabló volt-e feladat megfejtése még a múlt század végén. 0 1 b e r s, hires német csillagász és orvos, találá fel azon egyszerű és pontos kiszámítási módszert, melylyel még most is élünk. Ezen eljárás szerint a kiszámítás, mely ezelőtt sok napi fáradalmas munkát vett igénybe, nehány óra alatt végezhető, Gauss pedig, korunk nem rég elhalt legjelesb csillagásza, e módszert, mely magában is egyszerű, még inkább egyszerűsíteni és könnyebbíteni tudta. Jóllehet azonban minden egyes üstökös pályája meghatároz| ható, mégis ezen pályáknak a világtérbeni eloszlásában eddigelé mi törvényszerűség vagy szabályosság sem mutatkozik, s egy ily világtestnek váratlan megjelenése alkalmával mintegy magától ötlik fel a kérdés: ha vájjon nem Utközhetik-e valamikor egy üstökös össze földünkkel? Halley ez esetet nemcsak lehetségesnek, hanem valószínűnek is tartá, s a lehetséget annál ke- vesbbé tagadhatjuk, mivel ezen váratlan jövevények nem ritkán a föld, vagy más bolygó pályája területébe is benyomultak. De ezen lehetőség azért nem jár szükségképi veszélylyel, mert mindazok után, miket az üstökösök természetes minőségéről tudunk, alkrészeik oly kévéssé tömöttek és szilárdak, hogy eddigelé aje- lentékenyebb tömegnek még nyomát sem vehettük rajtok észre. Ha tömegeik csak némileg is jelentékenyek volnának, akkor egy üstökösnek valamely bolygóhozi közeledése által ez utóbbinak
