Eger - hetilap, 1864
1864-12-15 / 50. szám - 1864-12-22 / 51. szám
II. évfolyam. 51. szám. Deczember 22-én 1864. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1„30„ Egy hónapra . - 44 „ Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: EGERBEN a szerkesztőség (803. szám), — a kiadó-hivatal (Szent- János- uteza Violet Otto könyvkereskedése); az érsek i lyceumi nyomda irodája, — Jentseh Gottlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fruenkl Bernit könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN P o pl an Ede ~könyvkereskedése, — és minden es. kir. postahivatal. Előfizetési Fölhívás az EGER czimü, vegyes tartalmú hetilap 1865. évi folyamára. Ámbár közügyi viszonyaink ina sem állanak még azon ponton, mely az időszaki sajtó emelkedését előmozdítaná, s annak terjedtebb működési tért biztositana: mi mindamellett lapunk 1865. harmadévi folyamára, annak eddigi tartalma s szellemére hivatkozva, bátrak vagyunk uj előfizetést nyitni; teszszük pedig ezt főleg azért, mert erősen meg vagyunk győződve, hogy még a jelen korlátolt viszonyok mellett is, úgy kettős megyénk, mint Eger városa t. közönségének hasznára vagyunk. Nem is hiszszük, hogy találkoznék valaki, a ki, ismerve a jelen társadalmi mozgalmakat és ama nemzetiségi buzgalmat, melylvel a hazánkban lakó testvérnépek önművelődésüket előmozdítani, s érdekeiknek érvényt szerezni igyekeznek, — őszintén nem óhajtaná, hogy e tisztán magyar vidéknek lapja, közlönye legyen, mely vidéki és helyi érdekeink képviselése mellett, egyszersmind oly olvasmányul szolgáljon, hogy a tudomány, gazdászat, ipar és kereskedelem terén fölmerülő újabb vívmányokra nézve is tájékozást nyújtson. Kiváló figyelmet forditunk lapunk tárczájára, mely népszerűén irt tudományos és ismeretterjesztő czikkeket, érdekes külföldi és eredeti beszélyekkel vegyest hozand; s e föladatnak annál inkább van reményünk megfelelhetni, mert dolgozótársaink, kiknek eddigi szives közreműködésükért köszönetét mondunk, napról napra örvendetesen szaporodnak. Lapunk köre is egy állandó rovattal tágult: értjük a hevesmegyei gazdasági egyletnek, működését visszatükröző végzéseit, melyeket ezentúl rendesen közlünk. Óhajtanok lapunkat politikai rovattal is gazdagítani, hogy t. olvasóinké részbeni igényeinek is elegettehetnénk. E hiányon, mihelyt reá az idő és engedély megérkezik, örömmel fogunk segiteni. A mi lapunk expeditióját illeti, gondoskodtunk, hogy az a lehető legpontosabb legyen. Szóval, mi minden tőlünk kitelhetőt megteszünk lapunk érdekében. De hogy buzgalmunk, törekvésünk a kellő sikert eredményezhesse, legyen szabad a t. közönség részéről szives pártolást, támogatást kérnünk s remélnünk. Előfizetési föltételek: c^ész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre f frt 30 kr, egy hónapra 44 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztőséghez (Busti-ház, 803. sz.). vagy a lyceumi nyomdába utasitandók. — Egerben, 1864. decz. 14. Virta József, felelős szerkesztő. A növények elfagyása. (Folytatás.) A növények elfagyása egészen különbözik azok raeg- fagyásától; mely állítás mellett a bizonyitékok egész sora harczol. Jóllehet a növények legtöbb esetben akkor fagynak el, miután már előbb megfagytak ; tudunk mindamellett oly esetet is, hogy a megfagyás nem előzé meg azok elfagyását, A növények t. i. a melegség csökkenésével bizonyos meghatározhatlan érzékenységet mutatnak, s innét fejthető meg ama körülmény, hogy némely növények a légmérséklet változtával azonnal elfagynak; mig igen sok, kényes természetűnek ismét növény, ugyanazon légmérséklet mellett háboritlanul folytatja működését. Ha tehát a növények megfagyását nem mindig követi azok elfagyása, — vájjon mikor fagynak tehát el V E tekintetben a lángeszű Du Hamel adá az iránylökést, és pedig még azon időben, midőn e tudomány úgyszólván még fejletlenül feküdt bölcsejében. Du Hamel, 1758-ban írt „Physique des arbres“ czimü könyvében mondja: „Bizonyos az, hogy a fagyás soha sem tesz annyi kárt, mint ha arra hirtelen lágy idő következik. “ Egy tartós erős hideg nyomtalanúl fog eltűnni, s legkevesebb kárt sem fog okozni; — legfölebb hogy itt-ott egyik — másik növény kiszárad, mert a viz jégállapotban is megtartván kigőzölgését, a növénynedv pedigmeg- jegesedvén, a nedvcsatornákban nem foroghat, s így a kisugárzott vizrészt nem pótolhatja semmi. Ha ajég a növények belsejében lassankint felolvadhat, úgy a fagyás nyomtalanúl fog eltűnni. A mindennapi tapasztalás e részben a tudományt már ég megelőzá; mert a fiatal fácskákat, nem annyira azért kötözzük be szalmával, mintha a hideg hatását akarnók ezen beburkolás által elhárítani, mint inkább a légmérséklet hirteleni változása ellen, s hogy a fölengedés lassittassék. Azért óhajtja mindig a földműves erős fagyás után a borult, esős időt; — s kora tavaszkor kedvesebb fái közelében szalmát vagy rőzsét éget, hogy a derült, hold világos éjek fagyos hűvösségét paralisálja.
