Eger - hetilap, 1864
1864-12-01 / 48. szám
392 nak kegyes engedelmével vakmerőek vagyunk kétségbe vonni, és ezt oly érvvel fogjuk igazolni, melyet a mai világ nagyrésze egyedül tart biztosnak, egyedül ténylegesnek: számokkal. Számításainkat a helybeli gőzmalom folyó novemberi árszabására, és csere-tényére alapítjuk; másrészt a vízimalmok vámrendszerére, és egy vízimolnár ajánlati kimutatására. (Vége követk.) Észrevételek. Az eféle, átalánosabb érteményü czimeket, — nem tudom: a dolog bővebb felvilágositása, vagy az olvasó hangulatának irányzása tekintetéből-e? — szokásban van „szerény,“ „jóakaraté“ stb. epithetonnal ellátni. Én azt tartom: a nyilvánosság elé bocsátott közlemények czimeinek jellemzése nem az iró, hanem az olvasó köréhez tartozik, s igynem maradt egyéb számomra hátra, mint átalános czégért tűzni czikkem fölé, nem akarván Mirabeaut követni, hogy: ,,Le titre y mettra le lec- teur.“ — Azonban jelen közleményemre vonatkozólag kényszerülve vagyok a nyájas olvasót a térdszalag jelmondatára figyelmeztetni: „Honny sóit stb.“ S most, e kis introductio után, kezdjünk komolyan a dologhoz. Az „Eger“ utóbbi számaiban két dolog hatott rám különösen örvendeztetőleg. Az egyik ama tudósítás, hogy városunkban a tudomány emberei (kik itt valóban tekintélyes számmal vannak!) koronkint összejöveteleket — s ezekben tudományos felolvasásokat, vitatkozásokat stb. tartanak; a másik: hogy a t. szerkesztő egy idő óta az abstract és magasabb tudományok czikkeinek nagyobb tért enged kicsiny lapjában. Mindkét körülmény örvendetes jelenségekre mutat, t. i. egyrészt a tudományos műveltség követelményeinek, másrészt a művelt olvasóközönség igényeinek helyes megértésére, azok bőséges kielégitésére stb. — Helyesen! hiszen, ha jól tudom, megmondták már előttem: hogy Egert a gondviselés is magyar Helikonnak szánta! Mint emlitém, az utóbbi számok tudományos czik- kei örvendetesen leptek meg. Ezek közt figyelmemet különösen dr. Monte-Dégói Albert Ferencz ur czikke, az „eger- vidéki magasságmérésekről“ költötte fel leginkább azért, mert e téren magam is tanulgatok, s minden ide vágó dolgot mohón kapok. Összehasonlítván ez érdekes közleményt eddigi kut- forrásaimmal, nehézségekre bukkantam; melyek iránt, hogy a t. közlő úrtól szives felvilágosítást e lapok hasábjain kérek: teszem azért, mert meg vagyok győződve, hogy e tudományszak még kevésbbé művelt terén történt észleletek s megállapítások nemcsak közérdekűek, hanem a tudományra nézve kívánatosak is; másrészt: mert e dolog, kivülem, másokat is különösen érdekel. A. ur idézett czikkében Eger magassági viszonyairól szólván, V. pontban azt mondja: „Az egri lyceualtér kövezetének magassága a trieszti tengeröböl felett 521.s párizsi láb; alább pedig, 14. pontban igy szól: Eger, lyceumtér kövezete: 552.3 bécsi láb. — E tételekbe alkalmasint tolihiba csúszott be. Ugyanis: ha az egri lyceumtér kövezetének szintje párizsi lábakban=521.8, — akkor ez bécsi lábakra reducálva nem — 552.3 hanem csak 536.2 b. lábat teszem*) *) Tudjuk hogy 1 párizsi láb=1.027612 bécsi lábbal; s igy 521.8 X 1.027612=536.2... bécsi lábbal. E. Légsúlymérői magasságméréséknél szigorú pontosságot követelni nem lehet; de annál inkább lehet ezt a számításoknál igényelni, s ha a légsúlymérővel a valódi szintállást megközelítő eredményt n y e r e s é g n e'k tekintjük : — a calculusban ejtett 16 lábnyi különbséget hibának tartjuk. Eger közepes szintjére nézve szintén a fönnebbi (536 b. láb) eredménytadjamegközelitőleg egy más számítás is.Hun- falvy „Amagyar birodalom természeti viszo- nyainakleirása“ czimü jeles művében**) az egri magasságméréseket illetőleg következő tételek állanak: Eger,püspöki kert=571 b. láb. (Kreil); oroszlán vendéglő 1-ső emel.= 453 b. láb. (Wolf); a város=570 b. 1.; az érseki kert= 555 b. láb. (Kr.) Minthogy pedig az itt említett helyek viszonyos fekvése közt nem nagy a különbség: ha — ilyenkor alkalmazott eljárás szerint— az eltérő számok középértékét kiszámítjuk, a fönnebbi számot igen közelitől539 b- láb eredményt nyerjük, mely számot, addig is, mig pontosabb adataink lesznek, — egyelőre Eger város tenger - szintfölötti közepes magasságául (mittlere Höhe) elfogadhatjuk. A. ur idézett czikkében a dr. Szabó József egyetemi tanár által 1859-ben Eger vidékén fölvett magasságméréseket is közli. Ugyané tételek dr. Szabó József ur adatai nyomán, Hunfalvy emlitett munkájában is bennfoglaltatnak, de amazokkal sehol össze nem vágnak, sőt a legtöbb tételnél tetemes különbséget is találunk. A sok közöl csak néhány példát idézünk . Alb. urnái: Hunfalvynál; Hosszú Eged teteje . . . • 1449 9 1555 b. láb. Nagy Eged „ 1358.0 1465 „ n Bakta, a tónál ...... Vízválasztó Sirok és Pétervásár 984.9 1100 „ n közt ..................... 1043 1120 „ n Recsk, Fejér ur kertje 1 491.2 639 „ fí Zabar, Farkashegytető . . 964.6 1072 „ n Sz. Máriái trachitkúp , 515.7 656 „ n sat. sat. Kívánatos volna tudni: hogy, ha A. ur kijelentése szerint, a fölvételek s észleletek együttesen történtek: mi az oka az eredmények e két közleményei közötti, nem épen jelentéktelen különbségeknek, s a kettő közöl melyiknek tulajdonítsunk nagyobb hitelességet ?f) **) „A magyar birodalom természettani viszonyainak leírása,, Hunfalvy János 1. k. 3. füzet 327 lap. E. f) Hogy a választ az észrevételekkel egy füst alatt adhassuk, előleg közöltük e czikket dr. Albert úrral, kitől a következő felvilágosítást nyertük : „Egedi ur észrevételeire a következőket jegyzem meg: Dr. Szabó József ur maga, Eger környékén és a Mátrában, magasság- méréseket nem tett, hanem azokat mind én végeztem. Hogy Hunfalvy munkájában ezen mérések a dr. Szabó József ur’neve alatt soroltatnak fel, ezért méltán neheztelhetnék, miután a közlésemben az első 15 szám alatt közlött magasságméréseken kívül, az emlitett tudós ur egyet sem végzett, hanem mind az én müvem volt. — A számolást én végeztem mind a 48 mérésnél. Hogy az eredmények az én és a Hunfalvy János ur munkájában történt közlések közt szembeötlő különbséget mutatnak, annak két főoka van: 1-ször. Csak ez évben jutottam a bécsi csillagda tengcrszin fölötti magassága legújabb meghatározásának birtokába, mely szerint ez 95:39 toise, vagyis 572.3 párizsi láb, holott előbb annak tengerszin fölötti magasságát Baumgartner szeriut 588.t5r párisi lábnyinak vettem, mily különbség 15.85 lábat tesz. — Azonkívül ismételtem 1859. óta több és épen a főpontokon a méréseket s innen van, hogy az én mostani eredményeim eltérnek
