Eger - hetilap, 1864

1864-09-15 / 37. szám

290 száma, az elnökön kívül, 10—12-re terjedhetne oly for­mán, hogy a vál. tagok fele a pártoló, másik fele a mű­ködd tagok közöl jelöltetnék ki, magától értetvén, hogy a jegyző és pénztárnok, a dalügyelő (egyszersmind karmes­ter), és rendező (egyszersmind szer- és könyvtárnok) a vál. tagok közöl kiszemelendők, illetőleg a választmány tagjaiként tekintendők. E választmány dolgozná ki egy­szersmind az alapszabályokat is. Egyelőre tékát az aláirási ivek kibocsáttatnak s a t. egri művelt közönség hazafias pártfogásába ajánltatnak; azon t. ügybarátok pedig, kik aláirási iveket elfogadni szíveskedtek, a nemzeti czél érdekében tisztelettel fölké­retnek, a nemes ügynek hazafias buzgalmokkal minél több hivet szerezni. Ha az aláirási iveken legalább száz pártoló s hu­szonnégy működő tag jelentkezendik, a dalegyesület azonnal alakulni fog, s az engedélyi kérvény, az alapszabá­lyokkal együtt a m. lenhatósághoz, hovahamarább föl­terjesztetik. Kelt Egerben, szept. 12-én 1864. Martonffy Károly m. k. Babies István m. k. Csiky Sándor rn. k. Póz- mán ni. k. Vavrik Béla m. k. Erdélyi József m. k. Vochler Alajos m. k. Szvorényi József m. k. Chiovini Antal m. k. Török Sándor m. k. Schönberger Soma m. k. Tóth István m. k. Szokolay Lajos m. k. Der- szib Rndolf m. k. Hubert János m. k. Vida József m. k. Szabó Ig­nácz m. k. Fővárosi tudósítás. Pest, szept. 11-én. A császárfürdői bálban előfordult s múlt levelemben említett tényre vonatkozólag a M. Sajtó is nyilatkozott, s e miatt kellemetlenségeknek volt kitéve, t. i. a magukat sértve érzettek, úgynevezett lovagias elégtételt akartak ki­erőszakolni. Az említett lap szerkesztősége ennek követ­keztében egy nyilatkozatot tesz közzé, melyben fölemlíti, hogy itt lovagias elégtétel követelésének nincs helye, mi­után csakis vélemény, habár roszaló vélemény kimondása forog fenn. Mindazokra nézve, kik a nekik kellemetlen véleményt nem tűrhetvén, eljárásukkal a sajtót mintegy ostromállapotban szeretnék tartani, szükségesnek látja ki­jelenteni, hogy véleménye szabad kimondásában valamint eddig, úgy ezentúl sem engedi magát terrorizáltatni, telje­sen bizván minden független, s a sajtó hivatását helyesen felfogó laptársában, hogy hasonlóképen cselekesznek. A P. Napló szerkesztősége tökéletesen magáévá tette e nyi­latkozatot, s magáévá teszi az összes közönség, mely igen fog örülni, ha a rakonczátlankodókat kissé megfékezik. Reviczky Szevér október elejétől fogva nagy nemzet- gazdasági hetilapot akar kiadni „Magyarország anyagi érdekei“ czim alatt. Nagyobb politikai napi lapjaink lehe­tőleg működtek és működnek e téren, s igy nem tudjuk, mennyiben szükséges most egy ily lap megindítása, mi­után mint hetilap úgy sem leend képes annyira megfelelni az igényeknek, mint egy napi lap nemzetgazdászati rova­ta. B. Eötvös, Trefort és Lónyay pár hóval ezelőtt folya­modtak egy ilyszerü lap engedélyéért, azonban akkor nem nyerték meg. Ha az ember a mindinkább haladó és emelkedő Pest­ről Budára sétál, nem is a megállapodásnak, hanem a fel­tűnő hanyatlásnak jeleit látja mindenütt. Újabb építkezé­sek nem történnek, utczák tisztasága és kövezésére semmi gond sincs fordítva, s a vizi-, ráczváros és tabán számos házait minden perezben összeomlástól lehet félteni. Sokan magának a városnak szegénységét hozzák föl, mely nem bír már pénzforrásokat teremteni, úgy mint Pest, azonban itt sokat lehet az erélytelenségnek is tulajdonítani. Pest épen emelkedésében találja vagyonosbodását, s a lakosok­ban is megvan az iparkodási ösztön, a mi úgy látszik, a budaiaknál egészen hiányzik. Heckenast rövid idő alatt két lapot szüntetett meg, nemrég a „Látcső“-t, most pedig a közel tiz évig fönnál­lóit „Nővilág“-ot. Talán elment kedve a magyar lapok kiadásától. Különben az irántai bizalmatlanságnak alig­hanem a két év előtti Sajtó-metamorphozis az oka, mely­nek következtében több nevesebb iró is elfordult tőle. A nemzeti színházban már rég nem láttunk uj eredeti darabot, s nem tudtuk, az igazgatóság-e a hibás, hogy nem sietteti az újabb szinművek betanulását, vagy pedig az irók nem akarnak Írni; most azonban, mint érsesülünk, egy­szerre négy darabra készülnek: Pompérytól, Mit csi­nálnak a szomszédban? Kovács Páltól, Nem szabad a királylyal tréfálni; és Szigligetitől kettőre: Le és fői; és Nadányi. Ez azonban mind kevés újdonság a télre. — Drámairodalmunk nyilvános hanyatlásának oka az, hogy a nemzeti színházat újabb időben nem kezelték úgy, mint kellett volna, s az irók irányában a színház részéről nem tanúsították azon előzékenységet, melyet méltán meg­várhattak. Ilyen előzékenységi hiányok : a darabok hosz- szas birálása, a csekély irói díj és a szabad bemeneti jegy megtagadása. A drámaírónak szinház az iskolája, s ho­gyan tanuljon, ha iskolába nem járhat? Barabás olajfestménye „A lánczhid alapkövének le­tételéről,“ még mindig látható a m. képzőművészeti társu­lat kiállítási csarnokában, s a közönség nagy számmal siet a remek kép megtekintésére, melyet a művészi com- positiótól eltekintve, különösen az arezok hűsége tesz nagybecsűvé. H. A. A He vés vármegye gazdasági egyesülete által f. 1864. évi október 22, 23, 24-én Jászberény városában ren­dezendő gazdasági kiállítás rendje.41) I, osztály. A terménykiállitás; melyre követ­kező tárgyak fogadtatnak el: Mindennemű mag, növény, minők repeze, búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, bükköny, köles, luezerna stb. stb. továbbá do­hánylevelek, takarmányfélék. Terményekre a biráló szakosztály rendelkezésére első, má­sod-, és harmadrendű dicsérő oklevelek adatnak, s általa csupán határozott első minőségű czikkek jutalmaztatnak. A kiállítás ezen osztályában a földművelési szakosztály bíráskodik, annak elnöke által alakított tanácskozás következ­tében. Minden terményből legkevesebb 15 iteze küldendő, s az a kiállítás után csak azon esetben adatik vissza a kiállítónak, ha azt az átadásnál előre igy jelenti be. Minden kiállító figyelmeztetik, hogy bírálat alá csak azon kiállitmány jöhet, melynek kiállítója pontosan bejelentette akár szóval az átadásnál, akár Írásban: hol termett a kiállított tárgy, minő talajban? Ugar, vagy másnemű földben, honnan származott mag után, mennyit adott holdankint, csomó, és mérő szerint ? A dohány a cs. k. pénzügyi hivatalok közbejöttével fog ki­állíttatni. II. osztály. Állatkiállitás; melyre küldhetők min­dennemű állatok tenyész és hizó erőben, még pedig 4 osztályba elosztva: *) Hivatalos megkeresés folytán közöljük. 8 z e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom