Eger - hetilap, 1864
1864-08-25 / 34. szám
II. évfolyam. 34. szám. Augusztus 2f»-én 1864. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 Egy hónapra- 44 „ Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad .-EGERBEN a sze rkesz tőség (újváros, rózsa-uteza 800. sz dm), — a kiadó-hivatal (Szent-Já/nos-utcza Violet Otto könyvkereskedése); az érseki lyceumi nyomda irodája, - Jentsch Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése;- GYÖNGYÖSÖN P o pl an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Valami az épületek nedvességének eltávolításáról. Minden földszinti lakos tapasztalhatta azon kellemetlenséget, hogy ezen lakások többnyire nedvesek és e miatt lakóiknak sok bajt szereznek. Gyakran a nedves és penészes lég betegséget idéz elő' a háznál, legtöbb kárt okoz pedig a szobabútorokban és ruhafélékben; azonkiviil ez utóbbiak annyira magukba veszik a penészszagot, hogy másoknak is, kik ezt nem szokták meg, kellemetlenséget okoz. Mindenki óhajtana e bajoktól menekülni, főleg pedig a házigazda, kinek a falak nedvessége még azon bajt is szüli, hogy évenkint kell házát javíttatni, néha tetemes költséggel. Pedig e nedvességnek a házakból eltávolítása nem épen nehéz, csak a módot kell czélszerüen alkalmazni. Es e módot könnyű feltalálni, ha vizsgáljuk azt, honnan származik a falak nedvessége ? E nedvesség főleg onnan származik, mire igen kevés ember gondol, t. i. a csurgás- tól. A földet az eső nedvesíti meg. és minél több az eső, annál nedvesebb lesz a föld is, mi azután a falakra behat. De az eső magában még nem okozna nagy nedvességet, hanem okozza ezt a csurgás a házfedélről. A lecsurgó viz mindig a fedél szélességének arányában szaporodik, minél szélesebb a fedél, annál több viz csurog le róla, s mondhatjuk, hogy a csurgás az esőt százszorosán neveli a ház mellett a falak tövében; igy nem csoda, ha a ház falát meg- nedvesiti. A ház gazdájának főgondja legyen tehát a csur- gást a háztól eltávolítani. Az értelmes építész már az épület tervezésénél azon működik, hogy a csurgást minél kevesebb térre vezesse; a legtöbb azonban ezzel mitsem gondol, sőt az épitető gazda néha fukarságból oda is vezeti a. csurgást, hová szabály szerint meg sem engedhető. És e hiba főleg akkor kö- vettetik el, midőn a csurgás a szomszéd udvarára vitetik, mi által nem csak a szomszédnak okozza a legnagyobb kellemetlenséget, hanem saját házához veszi a nedvességet, mit tűzfal mellé vont félhaju fedéllel elháríthatott volna. A csurgás helyes alkalmazása mellett a nedvességet a falaktól két móddal lehet eltávolitani. Egyik legbiztosabb mód: csatornát vonni az eresz alá, mi által egy pontra gyüjtvén a vizet, az ártalmatlanul elvezettethetik. Másik mód a ház mellékének táblakövekkel kirakása vagy asphalttal beöntése; azaz ha a házak mellett utczára járdát rakunk. Ha a járda helyesen készíttetik, akkor a házzal mintegy összeforrva lenni látszik és két czélra szolgál t. i. kényelmes járásra s a háztól a nedvességnek eltávolítására. A járdakészitésnek Egerben szokásba vett módja csak az első czélnak felel meg, mig ellenben a nedvességnek inkább gyarapítására szolgál azáltal, hogy épen a ház töve a csurgás alatt apró kövecsekkel rakatik ki, melyek közt az esőviz könnyebben lehat a földbe. Ez úgy látszik, gazdálkodásból történik, hogy néhány tábla kővel kevesebb kelljen; pedig százszoros kárt okoz, főkép ha a ház alsó oldala nincs kőtáblákkal kirakva; mert felcsapódván a lecsurgó esőviz, a vakolat évenkint leválik a falról, és folytonos javítást kiván, mint ezt kivált az alföldi városokban a téglaépületeknél tapasztalhatni. Ugyanez okból a járda s kőtáblaoldal sem menti meg a házat teljesen a nedvességtől, és csak akkor tökéletes a viz mentesség, ba csatorna is van az épületen így aztán lassankint még a régi nedves falak is kiszáradnak. A házakról a vakolatnak lehámlása ellen igen czélszerüen használtaik a cement-vakolás, miután ezt a nedvesség nem porlasztja el, sőt attól inkább keményedik; s ezért ki csak teheti, a nedves szobákban használni el ne mulaszsza. Van azonban a nedves szobafalaknak még egy kellemetlen oldala, mely kivált a festett szobákban mutatkozik. A mellett, hogy a nedves fal minden bútort megront, még igen dísztelen is, mert a festék rajta mindig sötétebb- nek látszik, és gyakran megpenészesedik. E bajt akkép lehet eltávolitani, ha a vakolat leveretik, a nedves helyen (inkább többet kell leverni), a vakolattól letisztított falat jól meg kell seperni, egyideig száradni hagyni, azután az olvasztott szurokkal vagy asphalttal bevonni, s ezt azonnal portól tiszta sankkal, homokkal vagy igen apró kavicscsal behinteni; midőn pedig megkeményedettbe lehet vakolni; mi ha megszáradt, (ez igen lassan történik) akkor bátran lehet reá festeni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez eljárás csak úgy távolítja el a falról a nedves foltokat, ha a fal nedvességének növekedését csatorna és egyéb mód által korlátoltuk, ellenben a nedves foltok fennebb tűnnek elő. En azt hiszem, hogy e nedves foltok eltávolítására egyéb módok is alkalmazhatók, ezeket azonban csak akkor közlendem, ha előbb megkisérlettem. A házak nedvességének eltávolításában tehát a következőkre kell figyelni: A csurgást lehető kis térre ösz- szevonni; a szomszéd felől sohasem kell alkalmazni és gondosan ügyelni arra, hogy szomszéd a háztövéhez szemetet vagy árnyékszéket ne tegyen. Nagy hiba az is, midőn a ház végén a fedél csúcsa mintegy lecsapatik; mi által a ház végére elmellőzhetett csurgás és nedvesség vitetik; nézzük csak sorba a parasztházakat: a csxícsos fedelű mindig száraz, a csonka pedig az eresz alatt nedvesnek látszik az utczáról is. Ezért néhol szokásban van a háztetőt elől félkörben ernyőkint messze kinyújtani, s az efféle
