Eger - hetilap, 1864
1864-08-11 / 32. szám
251 sem alá bocsátott összeget segélyzéstekre azonnal folyóvá teendem.“ . . . . E fontos beszéd kettőt határozottan megái lapit: „b o gy az Unió északi államaiban a fehér és fekete elem össze férhetlenek,“ és: „hogy, északon a szabad négerek a fehérekkel egyenlő polgári jogokat nem birnak, s nem is várhatnak" Ez tény, melyet eltagadni, vagy hirtelen megváltoztatni, nem lehet; mert ha a törvény szava ma minden különséget és korlátot lerontana is, azt az előítéletek, a souverain nép. a gyakorlati élet, el nem fogadná. -— Es ha ez igy áll, nem roppant ellentét, kiáltó képmutatás rejlik-e abban, midőn a radicalpárt, mely ma az ügyek élén áll, mindig csak szeretetről s emberi jogok- j ról beszél, tettleg pedig a négert szivéből gyűlöli és egyenjogúságát , ha nóvleg szabad is, el nem ismeri ? — És ezután hihetni-e: hogy az ok és czél, miért a jelen háború kiütött s folyvást dühöng, egyedül a rabszolga-kérdés lenne ? — Oh a yankeek sokkal practicusabb nép, ezt történetük bi- zonvitja, minthogy philantropicus elvek miatt javaikat s életüket koczkáztatnák, és a new-yorki „Advertiser“ őszintén szólt, midőn mondá: „ha a new-vorkiak hinnék, hogy a nagy háború az emantipatio végett foly, akkor egyetlenegy new-yorki ezred sem csatázna a csillagos zászlók alatt.“ Más okok, mélyebb s előttük fontosabb érdekek csatáznak itt, de a „rabszolga-kérdés“ ragyogó czim, mely igen alkalmas mind a tömeget kápráztatni s kellő ingerültségben tartani, mind Európa közvéleményét ked- vezőleg hangolni. Még lesz alkalmunk e tárgyat más oldalról is megvilágítani. Az egri érseki képezde az 1863/4-ik tanévben. A ki a tanügy állását s mozgalmait egészben akarja | érteni s méltányolni, annak nem elég a tudomány fensőbb tényezőit, p. az egyetemeket, akadémiákat ismernie; de szükséges az első forrásokhoz is lebocsátkoznia, hol az életadó viz kisebb sugarakban ugyan s kevesebb zajjal, de szintén a szükségen segítve, áldást osztogatva ömlik. Nem elég számba venni a baccalaureusokat, kiknek tisztelet és dicsőség; de azoknak is kell szentelnünk egy kis apró figyelmet, kiknek nehéz foglalkozásuk egykor az apróság leszen, kika gyermeket úgyszólván az anyai ölből veszik át, s kikről a legöregebb iskolamester, a tapasztalás azt hegedüli: quem dii odere, paedagogum fecere. De hisz különben a laureatusok is csak kisded gyermekekből válnak, s a legnagyobb tudomány atomjai is elvégre: a betűk. Igen sok függ tehát attól, hogyan rajzoltatnak e betűk a léleknek még Íratlan lapjára, s milyen kezek vetik a legelső vonalakat. Ezt már nagy-Károly császár is épen ily jól tudta, midőn kipihenve harczait, a népnevelés nagy gondolata foganszott meg agyában, - s Aachenben tanitó-képezdét állitatott, melyből néhány év alatt a néptanítók raja mentszét a már előbb épített számos népiskolába. A ki e fölött még most is homályban vagyon, annak vagy kedve vagy alkalma nem volt pár vonatozhatnia két oly iskolát, melyek egyikében képzett, másikában úgynevezett Nothlehrer működik. Itt a különbség — hasonló föltételek mellett — oly meg- lepőleg nagy, a gyermek összes tehetségeit illetőleg oly mélyreható, hogy egyátalán nem csodálkozhatunk, ha olvassuk, miszerint német szomszédaink oly kiváló figyelem tárgyává teszik a képezdék ügyét, azokat évről évre szaporítják, paedagogiumokat állitanak, sőt mint például Salzburgban maga az egyházmegyei hivatal vállalja el még a tanitójelöltek megyeszertei elhelyezését is, kikről a tanfolyam alatt atyailag gondoskodott. Ez eljárást ugyan szépen megköszönnék némely, az egyház gyámkodását, s a németeknél közmondásossá vált krummstabot — melynek különben igen sokkal tartoznak — rég megunt falusi Pestalozzik, s nem késnének, mint igaz szabadkő- mives-inasok, még Genf're is hivatkozni, hol a szájok íze- szerinti egyházkiközösitő törvényjavaslat készül. Nem is nyugodnának tán meg máskép, mint talán hogy látják, miszerint a magyar reformált testvéreinknél is úgy megy körülbelül — az úgynevezett rektoriákra nézve. Hiába, némely ember előtt ez a döntő érv. Na de legyen kinekkinek az ő hite és jóakaratja szerint . . . . e sorok czélja úgyis az egri érseki nyilvános képezde ismertetése az 1863/riki tanévről. A képezdei ifjúság összes létszáma ez év folytán 56 volt, és igy 12-vel kevesebb, mint tavaly. Az első osztályba bejegyeztetett 28, a másodikba szintén 28, de mig ez utóbbiak végig megmaradtak, az elsőéviek 23-ig fogytak meg. Es pedig 1 az első félév folytán kiutasitatott, 2 az ínség miatt, 2 önkényt maradt el. Vallásukra nézve (1 izraelitát leszámítva,) mind rom. katolikusok. — Nemzetiségűket tekintve — 4 szláv s 1 német kivételével ■— mind magyarok, részint Heves — részint tőszomszédmegyeiek. Az 56 közöl 33-an négy és több gymnasiumi osztályt végeztek, 14-en négytől lefelé, 9-en mint egy vagy több éves segédtanitók, vagy a szükséges bizonyítvány mellett, előleges vizsga letétele után vétettek föl. Mi az erkölcsi viseletét illeti: az első éviek közül 2 példás, 12 dicséretes, 7 törvényszerű, 2 kevésbbé törvény- szerű. A másodéviek közöl 7 példás, 11 dicséretes, 10 törvényszerű. Egy — még korábban s más intézetben elkövetett vétsége miatt, de melyet az intézeti elöljáróság hivatalosan csak később tudott meg, mint nem pályaképes, — a képezdéből elutasittatott. A tanulmányokban! előhaladást a következők mutat- tatják. Az első osztályra, tekintve az összes tantárgyakat, esik 27 elégt. jegy, s ezekből 14 az énekre és orgonára. Különben a 23 tanuló közt 6-nak szorgalma ernyedet- len, 13-nak kellő, 4-nek hanyatló. A Il-ik osztály múlt hó (jul.) 30. és 31-én tette le az irás- és szóbeli képességi vizsgát, ez utóbbi napon nagys. dr. Morovics Márton kir. tanácsos, s kassai tankerületi főigazgató ur elnöklete alatt. Ennek eredményéül: fő elemi tanítóságra képesítetett 6, — főelemi altanitóságra 2, — alelemi tanítóságra 7, — alelerui altanitóságra 11. Uj vizsga tételére utasítatott 2. Szorgalmukat illetőleg 8 ernyedetlen, 18 kellő, 2 hanyatló. Ugyancsak julius 51-én megvizsgáltatott 4 okleveles és működő tanitósegéd, mind ez intézet növeltjei, kik közül 2, mint már alelemi tanítóságra képesített — fő elemi tanítóságra, — 2 mint alelemi altanitó, alelemi tanitóságra nyert képességi okmányt. Rendes jutalmaink t. i. 168 frt o. é. a képezde tőkéje után, s 6 db arany a Rajner alapítványból — az aug. 3-án tartott „Te Deum“ után osztattak ki ngs és tt. Ferenczy Imre kanonok s képezdei főigazgató ur által, buzdító és tanulságos beszéd kíséretében. És pedig következőleg: Bartók J. 25 frt o. é. Danassy A. 25 frt o é. Hamza Pál 25 frt o. é. Paulovszky N. 25 frt o. é. Czakó J. 17 frto. é. Csermák FI. 17 frt o. é. Vargha N. 17 frt o. é. Izsépy B. 17 o. é. Csizmadia F. 3 db cs. aranyat nyertek, mind má*
