Eger - hetilap, 1864
1864-06-02 / 22. szám
II. évfolyam. 22. szám. Junius 2-án 1864. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindenhasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél S kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. KlOlizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki ly c e urai nyomda irodája, — Jentseh Ootlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernét könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, _ é s minden cs. kir. postahivatal. A tej mint tápszer. Az anyagcsere következtében, mely életszervezetünkben szakadatlanul végbemegy, időnkint szilárd tápszer fölvételének szüksége támad bennünk, mely az éhezés hatalmas érzetében nyilvánul. A folyadékok, melyeket italul használunk, csak a folytonos kigőzölgés által testünkből kivált folyó anyagok kipótlására szolgálnak, mely czélra legalkalmasb a tiszta forrásvíz, mert szomjunkat teljesen lecsillapítja, egyúttal fölfrissitvén és fölüditvén bennünket; mig a többi italok csak oly mérvben csillapítják szomjunkat, a mint több vagy kevesebb vizet tartalmaznak, e mellett pedig részint izgatólag, részint bóditólag hatnak idegrendszerünkre; azonban tápláló-képességgel egy ital sem bir; a sörnek ugyan tulajdonitnak táplálóerőt, minthogy tudvalevőleg árpa- vagy buzamalátából készíttetvén, dextrint, mézgát és sikert tartalmaz; de valósággal a sörben is oly kevés táperő rejlik, hogy mint Liebig is állítja, tápértéke fölötte csekély. Valamennyi folyadék közt äz emlősök teje az egyedüli, mely nemcsak mint enyhe, hűsítő, szomjcsillapitó ital igen nagybecsű, hanem ama fontos pótanyagok miatt is (tojásfehérnyenemü, kövér állomány, sók és más szerves anyagok), melyeket a legszerencsésb vegyületben tartalmaz, mint jeles tápszer, és sok esetben mint gyógyszer is kitűnő helyet foglal el. Valóban a természet legjobban tudta, mi jó és szükséges az emberi test táplálására. E folyékony, igen fontos tápanyag az, melyet a természet egyedül rendelt az embernek s a szervezet legma- gasb fokán álló emlősállatoknak első táplálékul; s a gyermek is csak akkor nő kellőleg, ha ezen, a gondos természet által kijelölt tápszer anyja emlőjéből nyujtatik neki; mert összehasonlító statistikai munkákból kiderül, hogy ezer született gyermek közül fele már életének első nyolcz évében elhal, s hogy ezen halálozások két harmadrésze azon gyermekeket éri, kik az első természetszerű táplálékot nélkülözték, s mesterségesen találtattak. Mivel azonban a tej nemcsak az újszülött embernek kizárólagos tápszerül szolgál, hanem a felnőttek is naponkint élvezik, s roppant mennyiségben fogyasztják, azonkívül pedig egyes alkatrészei is igen fontos élelmi és kereskedelmi czikket adnak: úgy véljük, nem lesz érdektelen olvasóinkra nézve, ha róla tüzetesen szólandunk. Hogy mily nagyfontosságu volt a tej már a legrégibb korban , midőn annak sok, jelenleg ismert használhatóságát még csak nem is sejtették, arról a szentirás sok helyén kívül tanúságot nyújt azon körülmény is, hogy Isten az Ígéret földét magasztalván, tejjel és mézzel folyó országnak nevezte. A tej átláthatlan, fehér, kissé kékesbe játszó kövér folyadék, mely friss állapotában kellemes édeses, többé ke- vésbbé czukorszerü Ízzel bir, s nagyobb vajtartalom mellett inkább sárgás. Nagyító-üveggel vizsgálva csupa apró golyócskákból áll, melyek Fuchs szerint i/joo — V400 vonalnyi nagyságúak; e golyócskák sajtanyagboritékokból állanak, melyeket egy kövércsepp zár körül; a húsevő állatoknál nagyobbak azok, mint a növényevőknél; a ló és szamár teje a legkisebb, a macskáé pedig a legnagyobb tejgolyócskákat tünteti föl. A tej főalkatrészei: tejföl, sajtanyag és savó; ha a tehéntejet, mely rendszerint egyedül használtatik emberi eledelül, vizsgálat alá veszszük, úgy találjuk, hogy 100 rész tejben van: 4.5 rész vaj, 3.5 „ sajtanyag és 92.0 » iró. A lefölözött tejnek azonkivül, pontos vegybontások szerint, kis mennyiségben még a következő alkatrészei vannak: tejczukor, tej sav, sósavas égvény eczetsav, vilsav. vasélecs, vilsavas mész. Mindezen elszámlált alkatrészek aránya határozza meg legtöbbnyire a tej minőségét; igy a kecsketej 4.0s vajat, a juhtej 4.2 vajat, 15.3 sajtanyagot, a lótej 6.5 vajat, I6.2 sajtanyagot, a szamártej 1.2 vajat és 1.95 sajtanyagot tartalmaz; de ugyanazon állatoknál is változik ez alkatrészek aránya tartózkodási helyük, táplálékuk, foglalkozásuk, egészségi állapotuk sat. szerint; igv p. ugyanazon tehén teje, minél többször fejik naponkint, annál többet vészit tejföltartalmából s vizesebb lesz. A tej nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre nézve is, a legtermészetesebb és legjelesb táplálék. Galen sokakat hoz föl példa gyanánt, kik 100 évnél idősb kort értek el, s kik csupán tejjel éltek; mi is ismertünk a Bánságban egy igen koros házaspárt, mely kizárólag tejjel és tejesételekkel élt, s mindvégig bámulatos vidámsággal, jó egészséggel s korához képest jelentékeny testi erővel birt. Bourgouin több nyugat-afrikai néger törzset említ, melyek főtápláléka a tej, Hoffmann pedig beszéli, hogy Egyiptom mai lakói csak kivételesen táplálkoznak mással, mint tejjel. Holland és Frieslandban, Zimmermann szerint, sokan a tejet még mainap is, otthon úgy, mint összejöveteleken, bor és sör helyett iszszák. De sok betegségben is igen jó szolgálatot tesz a tej. Már az orvosok ősatyja, Hippokra- tes dicsérő beszédet tart a tej gyógyereje fölött, s előnyeit sok betegségben a legújabb orvosiskola is elismerte. Vannak oly kórállapotok, melyekben az állati táplálék, nehéz emészthetősége miatt, károsan hat, mig a növényi tápanyagok csekély táperejöknél fogva nem kielégítők; itt tehát a tej kitünően helyén van; azért igen becses élelmi- czikk az vér- és nedvvesztéseknél, valamint torokgyuladás és gyermekbajoknál, úgyszintén a köszvénynél, sorvasztó
